A klímaváltozás miatt drágulhatnak az élelmiszerek

A klímaváltozás három százalékkal csökkentette összességében a Föld búza- és kukoricatermelését az elmúlt három évtizedben a Science magazinban megjelent tanulmány szerint. A hőmérsékleti hatások a tanulmány alapján önmagukban is akár 20 százalékkal magasabb nyersanyagárakat eredményeztek.

A terméshozamok viszont emelkedtek a technikák fejlődésének és a növénynemesítésnek köszönhetően, az éghajlatváltozás elszigetelt negatív hatása pedig az előnyöknek mindössze az egy tizedével ért fel. A klímaváltozás negatív hatásai azonban eltérően érintették a Föld különböző részeit: Oroszországban, Törökországban és Mexikóban például a búzatermesztésben fokozottabban lehetett érezni a hatást.

Az éghajlatváltozás búzát és kukoricát érintő hatása figyelmeztető jel lehet a tanulmány szerint, hogy az egyre gyorsuló felmelegedésnek milyen hatása lehet az élelmiszer-ellátásra és az árak alakulására.

A tanulmány szerzői a hőmérséklet és a csapadék-mennyiség változtatásával kísérleteztek a terméshozamokat vizsgálva, a kísérletek végén pedig arra jutottak, hogy 1980 és 2008 között globális szinten a búzatermelés 5,5 százalékkal, míg a kukoricatermelés 3,8 százalékkal csökkent, ha kizárólag az éghajlati változásokat tekintjük befolyásoló tényezőnek.

A klímaváltozásnak köszönhető terméskiesés körülbelül Mexikó éves kukorica-, valamint Franciaország éves búzatermelésével egyenlő.

A kutatók azonban földrajzilag igen nagy eltéréseket mértek: míg Oroszországban majdnem 15 százalékkal kevesebb búza termett, addig az Egyesült Államokat egyáltalán nem érintette a változás.

A szójabab és a rizs esetén pedig globális szinten nem volt kimutatható változás, mert a klímaváltozás nyerteseinek és veszteseinek aránya kiegyenlítette egymást. A rizs aránya például a hűvösebb, magasabban fekvő országokban nőtt.

A Columbia, valamint a Stanford egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az alkalmazkodás, például a kukorica keresztezés fejlesztése enyhítheti a jövőbeli felmelegedés által okozott sokkot.

„Sikeres alkalmazkodás nélkül a jelenlegi kukorica és búza iránti növekvő keresletet nézve az éghajlatváltozás miatti jelentős termés-visszaesés valószínűleg nagy gazdasági és egészségügyi költségeket fog maga után vonni.” – áll a tanulmányban, amely azonban nem számolt a magasabb légköri szinteken megjelenő szén-dioxid hatásával, amely üvegházgázként a haszonnövények növekedését is ösztönzi. Ezt a folyamatot „szén-dioxid trágyázásnak” hívják, amelynek pozitív hatásai lehetnek a szójababra és a rizsre.

A tanulmány azonban nem számolt sem a szélsőséges hőhullámokkal, sem a hirtelen jött súlyos esőzésekkel, ez pedig azt jelenti, hogy a végső következtetések akár alá is becsülhették a globális felmelegedés hatásait.