Jogsegélyszolgálat Szlovákiában: megszaporodtak a bejelentések

Valamivel több mint egy éve alakult meg a Jogsegélyszolgálat a Fórum Intézet berkein belül. Az 50 millió forintos magyarországi támogatással létrehozott szolgálat elsősorban a nyelvi jogokra, az ezekkel kapcsolatos jogsérelmekre próbál reagálni. A Bumm hírportál Cúth Csabát, a Jogsegélyszolgálat egyik jogászát kérdezte a tapasztalatokról.

Milyen jellegű tevékenység volt meghatározó az elmúlt évben?Elsősorban a nyelvhasználati jogok kapcsán történt jogsértésekkel foglalkoztunk, de később más aktuális kérdések is érkeztek hozzánk a kettős állampolgársággal, zászlókkal vagy népszámlálással kapcsolatban. A tanácsadás, jogsegélynyújtás mellett elemzések, fordítások, sőt, törvényszöveg-javaslatok is kerültek ki a műhelyünkből.

Milyen volt az érdeklődés a sérelmeket követő jogsegélyek iránt? Mennyi panasz érkezett?Nagyságrendileg 150-200 bejelentés érkezett. Az érdeklődés hullámzó, általában akkor érkeznek panaszok, ha impulzust kapnak az emberek. Nem gondolom, hogy a jogsértések is hullámzóan történnének, csak jobban felfigyelnek rájuk, ha például a médiában olvasnak a témában, vagy a Jogsegélyszolgálatról.

Milyen konkrét eseteket lehetne említeni?Foglalkoztunk a komáromi televízió büntetésével, a kalászi színjátszókkal, a dunamocsi zászlókkal és sok más üggyel, amelyek nem kaptak publicitást, és sok olyannal, ahol a bejelentők szerették volna megőrizni anonimitásukat. A legutolsó ügyünk a komáromi kórház nagy port kavart ügye volt.

Csak szlovákiai magyarok éltek a lehetőséggel?Voltak olyan kérdések is, amelyek nem csak a szlovák állampolgárokat, sőt, kifejezetten nem őket érintette. Példaként említhetem azokat a nem szlovák állampolgár pedagógusokat, akik Szlovákiában dolgoznak, és esetleg nem tudnak szlovákul.

A jogsegélyen kívül a törvényhozás felé is készültek anyagok. Ezeknek milyen volt a fogadtatása?Olyan jogszabály-tervezeteket készítettünk, pl. államnyelvtörvény, kisebbségi nyelvtörvény, kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló törvény, kisebbségek jogállásáról szóló törvény, sírokat érintő jogszabályok, amelyek a nemzetközi jogi gyakorlatból indulnak ki, ugyanakkor illeszkednek a szlovák jogi környezetbe. Ezek a tervezetek elsősorban a problémák megközelítésében különböznek jelenleg hatályos jogszabályoktól.

Kik azok a kulcsszemélyek, akik ebben a munkában részt vettek?Magával a jogi tanácsadással elsősorban Lancz Attila és Horony Ákos kollégáimmal foglalkozunk, részben az itt szerzett tapasztalatok alapján készült el az anyanyelvhasználati útmutatónk. De természetesen nagy szerepe van Tóth Károlynak, a Kerekasztal szóvivőjének a munka koordinálásában, Fiala Jánosnak és Szekeres Klaudiának a jogszabály-tervezetek előkészítésében és még sokaknak, akiket most nem soroltam fel, de rengeteget hozzátettek az itt folyó munkához.

A nyelvhasználati útmutató több országos lapban és portálon is megjelent. Milyen volt a fogadtatása és a visszhangja?Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk és ahogy korábban már említettem, a bejelentések is megszaporodtak. Nyugodtan mondhatom, hogy sikeres volt a kiadvány, őszre pedig tervezzük a folytatását, hiszen két olyan esemény is várható, amely nagyban módosíthatja a kisebbségi nyelvhasználat kereteit. A népszámlálás a nyelvi küszöb miatt fontos, a kisebbségi nyelvtörvény módosítása pedig magukat a nyelvhasználati jogokat bővítheti. Reméljük, a következő kiadványunk még vastagabb lesz.

Milyen forrásból működik most a szolgálat, és meddig marad meg még ez a tevékenység?A Magyarországról érkezett támogatás februárig tartott, de folytatjuk munkánkat, mert tapasztalataink szerint hiánypótló tevékenységet végzünk. Most például itt van a népszámlálás és ezúton is arra kérjük a tisztelt olvasókat, hogy ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak a kérdezőbiztosok munkájával kapcsolatban, jelentsék nekünk a www.jogsegelyszolgalat.sk oldalon.