Elzárnák a kegyetlen német fiatalokat

Ismét erőszakos cselekményre került sor egy német nagyvárosban: most Berlinben csaptak le ittas fiatalok egy számukra ismeretlen, ártatlan áldozatra. A probléma nem új keletű és nem ismeretlen a politikusok előtt, ahogy az a vita sem, hogy a jelenlegi jogi helyzet mennyire befolyásolja a fiatalok által elkövetett brutális támadások gyakoriságát. A CDU/CSU-FDP kormánykoalíció most szigorítana a fiatalok által elkövetett bűncselekményeket érintő szabályokon és bevezetné a „figyelmezető elzárást”, amely lehetővé tenné a fiatalkorúak – legfeljebb egy hónapra való – börtönbe juttatatását.

Támadás a berlini metróban

Egy berlini metrócsomópont, Nagyszombat, hajnal 3 óra 30 perc: két tizennyolc éves fiú rátámad egy alig harminc éves férfira. Miután a férfi a földre kerül, nekifutásból kezdik el rugdosni a fejét, egészen addig, amíg az áldozat eszméletét nem veszti.  Amikor egy szintén az állomáson tartózkodó férfi az áldozat segítségére siet, az egyik fiú őt is hátba rúgja.  A támadást a biztonsági kamera rögzíti. A két elkövető elmenekül, majd egyikük másnap feladja magát a rendőrségen. Az áldozatot súlyos fejsérülésekket szenved, de már túl van az életveszélyen, jelenleg kórházban ápolják. A fő tettes kihallgatásán azt vallja, hogy „agresszív hangulatban volt és kereste a konfliktust”, majd közölte, hogy a tett idején ittas volt. A támadás után csupán egy nappal szintén Berlinben négy ismeretlen tettes addig ütött egy 29 éves férfit, míg az eszméletét nem vesztette. A férfi szintén nincs életveszélyben, azonban súlyos fejsérülésekkel kórházban kezelik.

Az elmúlt hónapokban több berlini állomáson is brutális támadásokra került sor, februárban például egy harminc éves férfit addig ütöttek, amíg kómába nem esett.  De volt olyan támadás is, amelynek során egy 23 éves férfi sérült meg súlyosan, amikor heten támadtak rá. Nemcsak Berlinben van azonban példa fiatalok által elkövetett erőszakra: a legtöbb német nagyvárosban, ahol magas a bevándorlók száma és különösen érintik a szociális feszültségek, több hasonló eset történt.

Büntetőjogi követelések

 A fiatal bűnözőket érintő törvények módosítását már 2007-ben is tárgyalták a politikusok, akkor Münchenben vertek majdnem halálra egy férfit, aki felhívta az elkövetők figyelmét a metróállomáson való dohányzási tilalomra. A CDU és CSU politikusai már követelték a „figyelmeztető elzárás” bevezetését és a fiatalkorúak büntetésének legmagasabb mértékének tízről tizenöt évre való emelését. A vita csúcsát akkor érte el, amikor a kereszténydemokrata Roland Koch azt nyilatkozta, hogy „túl sok bűnöző fiatal külföldink van”. A vita aztán elcsendesedett, majd akkor lángolt fel újra, amikor 2009-ben egy férfi meg akart védeni egy iskoláscsoportot két ittas támadótól, akik aztán halálra verték a civil kurázsit mutató fiatalembert. Később egy korábban megtörtént esetre is nyilvánosságot kapott, amikor az áldozat négy héttel a támadás után halt bele sérüléseibe. A CSU politikusai ekkor ismét követelték a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjog szigorítását és a 18 év feletti felnőttekre vonatkozó büntetőjog alkalmazását. Németországban a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjog egyes központi normái 18 és 20 éves kor közötti elkövetőkre is alkalmazhatóak. Angela Merkel kancellár akkor több rendőrt és átfogóbb videokamerás ellenőrzést követelt.

A mostani esetek hatására a CDU/CSU-FDP kormánykoalíció ismét úgy érzi, hogy elérkezett a törvénymódosítás ideje: az igazságügyi miniszter a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő törvénytervezetet még pünkösd előtt kívánja a parlament elé terjeszteni. A maximum négyhetes „figyelmezető” elzárás alatt a fiatal elkövetők megtapasztalhatnák, hogy milyen a börtönbüntetés, amely egyes vélemények szerint csökkentené a visszaesés esélyét. A törvénytervezet továbbá tartalmazná a fiatalok számára kiszabható legnagyobb büntetés tíz évről tizenöt évre való megemelését.  Egyes kereszténydemokrata politikusok emellett követelik a „zéró alkoholtolerancia” bevezetését a helyi közlekedésben, ugyanis az elkövetők nagy része a statisztikák szerint tettének idejében alkoholos befolyásoltság alatt áll.

Csökkenő számok és ami mögötte van

A Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitung által közzétett rendőrségi statisztikák szerint több mint hetvenezer olyan utcai támadásra került sor 2009-ben, amelyek súlyos vagy veszélyes sérülésekkel végződtek. Ez összesen majdnem kilencvenezer embert érintett, ami azt jelenti, hogy 2009 minden napján közel 250 ember lett áldozata brutális erőszaknak nyilvános helyen.  Minden második elkövető gyermek, fiatal vagy fiatal felnőtt volt, az gyanúsítottak 38 százaléka ált alkoholos befolyásoltság alatt. Összehasonlításképpen: 2008-ban a támadások száma körülbelül kétezerrel több volt, míg 2000-ben „csupán” közel 45 ezer esetre derült fény.  A rendőrségi statisztikák a 21 év alatti fiatal gyanúsítottak száma az elmúlt két évben országszerte visszaesett, egyes szakemberek szerint azonban a tettek egyre brutálisabbakká válnak. A statisztikáknál emellett a demográfiai fejlődés is lényeges szerepet játszik: ahol kevesebb a fiatal, ott kevesebb az általuk elkövetett bűncselekmény is. Ráadásul a fiatal elkövetők gyakrabban kerülnek a rendőrség kezére, mivel általában tapasztalatlanabbak és impulzívabbak felnőtt „társaiknál”.

Az itt felsorolt és hasonló kegyetlen esetek természetesen rengeteg kérdést felvetnek – nemcsak Németországgal kapcsolatban. Hogyan lehet megakadályozni azt, hogy a sokszor kiábrándult, munka vagy jövőkép nélküli, rossz családi körülmények között felnövő ifjúság ne tévedjen „rossz útra”? Bár a „húsvéti támadás” tettese egy éppen érettségire készülő, „jó családból származó” fiatal volt, azt mutatják, hogy az erőszakot gyakran bevándorló háttérrel rendelkező, alacsony iskolázottságú serdülők és fiatal felnőttek követik el, akik sokszor kevesebb eséllyel indulhatnak neki az életnek, mint más, hasonló korú társuk. A probléma- és kérdéskör tehát komplexebb annál, minthogy a politika a büntető törvénykönyv változtatatásával adhatna választ erre a korántsem elhanyagolható helyzetre. A pszichológiai tényezők mellett, mint például az, hogy kikből is válnak erőszakos fiatalok és miért, valamint mennyiben van hatással a családi háttér a brutalitás kialakulására, természeten egy sor társadalmi és integrációs tényezőt is figyelembe kell venni. Németországban Thilo Sarrazin kapcsán és a munkaerőpiac május elsejei, az „új” EU-tagországok számára való megnyitásával, jó esély van egy újabb integrációs és a bevándorlók helyzetét érintő vitára.