Szlovénia lett az oroszok brüsszeli strómanja

A Transz-adriai vezeték (TAP) és horvát partnere után a bosnyák rendszerirányító BH-Gas tegnap a nemzetközi gázvezeték kiterjesztéséről írt alá szerződést. Putyin orosz miniszterelnök viszont a német Wintershall társaságot, majd március 22-én Szlovéniát nyerte meg a Déli Áramlatnak. Az EU által favorizált Nabucco versenytársai komoly akcióba lendültek.

A TAP Magyarországon kevésbé ismert, de a Kaszpi-térség gázmezőiért folytatott versenyben igen jó pozíciókkal rendelkező társaság, amely mögött a világ második legnagyobb exportőre, Norvégia, illetve ténylegesen birtokolt kaszpi gázmezők állnak. A TAP február és március során maga mellé állította Albániát, Macedóniát, Montenegrót, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát azzal, hogy IAP néven egy leágazást ígért 230 millió eurós beruházással a nyugat-balkáni térségnek. A február 25-én aláírt Egyetértési Nyilatkozat után Horvátország azonnal élénk energiadiplomáciába kezdett, és jelezte, hogy ezen az úton akár Magyarországra is juthat majd gáz.

Április 7-én formálisan Bosznia is csatlakozott a konzorciumhoz. Bosznia-Hercegovina a 2009-es gázháborúban az egyik legjobban érintett ország volt, amely végül Magyarországon keresztül a nyugat-európai rendszerből kapott gázt az orosz-ukrán szállítási vita lezárásáig.

A TAP az új európai előírásoknak megfelelően mindkét irányba fog tudni gázt szállítani; erre az alakuló dél-európai gázhálózatban télen lehet szükség, hiszen olyankor Görögország is jelentős keresletet támaszt. A TAP önmagát a legrealisztikusabb gázvezetékes versenyzőnek tartja, amely nem használt közpénzeket, és mégis teljesíti az Európai energiapolitika céljait.

Vlagyimir Putyin miniszterelnök is jelentős sikert ért el a brüsszeli energetikai csúcstalálkozó óta. Törökország az elmúlt években versenyeztette a Nabuccot és a Déli Áramlatot, de Putyin azt jelentette be, hogy az orosz társaság kész nemzetközi vizek alatt megépíteni a vezetéket, amihez a Balti-tengerben megszerezte a szükséges tapasztalatokat.

A Déli Áramlat volt talán a legkevésbé kidolgozott, és leginkább változó gázvezeték-terv amihez az elmúlt hónapokban olyan jelentős cégek társultak, mint az olasz ENI, a francia EDF és most a német Wintershall. „Reméljük, hogy a projektet az eredeti formájában sikerül megvalósítani” – mondja a Gazprom vezérigazgatója, Alexej Miller a március 21-i sajtókonferencián. „Biztos vagyok benne, hogy a víz alatti céljainkat gyorsabban el fogjuk érni azzal, hogy a BASF csatlakozott a projekthez”.

Március 22-én Szlovénia és Oroszország írt alá egy olyan megállapodást, amely egyrészt egy szlovén szakasz megépítéséről szól, másrészt az EU tag Szlovénia felvállalta, hogy képviseli a Gazprom álláspontját a harmadik irányelvcsomaggal kapcsolatos EU-orosz vitában. „A harmadik energiacsomag lehetővé teszi bizonyos projektek mentesítését és szerintem helyes irány kivételeket kérni az új európai gázvezetékek számára” – mondta Darja Radić szlovén gazdasági miniszter a találkozó után.

Szlovénia belépése a projektbe szükségtelenné is teheti Magyarországét, hiszen a legnagyobb közép-európai gázközpontok az ENI befolyása alatt vannak Olaszországban, illetve részben a Gazprom tulajdonában Ausztriában.

Ezzel tovább folytatódik a Déli gázkorridor versenye az AGRI, TAP, az ITGI, a Déli Áramlat és a Nabucco között. Jelenleg úgy néz ki, hogy Szlovénia a Déli Áramlatra, Horvátország a TAP-ra, Magyarország az AGRI-ra tett új téteket.