Horvátország továbbra is súlyos demográfiai gondokkal küzd

A horvát kormány az ötödik demográfiai stratégia kidolgozására készül 1996-óta, miközben az eddigieket sem valósították meg a súlyos demográfiai gondokkal küszködő országban – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfői elemzésében.

A horvát statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly a közel négymilliós Horvátországban 17,6 ezerrel több ember halt meg, mint ahány született. Ez a legnagyobb természetes fogyás a második világháború óta. Ha ehhez hozzáadjuk a 2017-ben kivándoroltak számát, akkor összességében 58 ezres népességcsökkenésről lehet beszélni, ami a lap szerint riasztó népességi folyamatokra utal.

Az Andrej Plenkovic által vezetett jobboldali kormány külön minisztériumi demográfiai osztályt hozott létre a negatív folyamatok megállítására, nemrég azonban lemondott Marin Strmota népesedésügyi államtitkár, mert szerinte miközben Horvátország „haldoklik”, a kormány komolytalanul áll hozzá a kérdéshez. Nada Murganic demográfiai, családügyi, ifjúsági és szociális miniszter a demográfiai megújulás érdekében kilátásba helyezte a családi pótlékra jogosultak körének bővítését, és azt ígérte, hogy mindenki számára elérhetővé teszik az óvodai ellátást. Strmota szerint azonban mindez komolytalan színjáték: a tárca már hónapokkal ezelőtt is ugyanilyen intézkedéseket jelentett be, de nem történt semmi.

A kormány fel akar állítani egy bizottságot, amely kidolgozná az új népesség-megújulási tervet, de az újság szerint már többen is visszautasították a programban történő részvételt, mert szerintük egy újabb szakbizottság létrehozása csak arra volna jó, hogy olyan benyomást keltsenek, mintha csinálnának valamit. Szerintük három évvel ezelőtt kiváló stratégia készült, kiváló szakemberek dolgozták ki, és ehhez nincs mit hozzátenni; ideje lenne viszont nekilátni a tényleges megvalósításnak.

1996-ban Stjepan Sterc egyetemi professzor, demográfus vezetésével elkészült az első, demográfiai fejlődést segítő nemzeti program. Ez egy összetett tervezet volt, amelyben számos intézkedés szerepelt kezdve a családi pótlék fokozatos növelésétől és a családok megsegítésétől egészen az óvodák ingyenessé tételéig a nagycsaládosok számára.

Hét évvel később a szociáldemokrata kormány nemzeti családi politika címen új stratégiát dolgozott ki. 2006-ban Ivo Sanader kormánya Nemzeti Populációs Intézkedések elnevezéssel fogadott el új tervezetet, de mindössze két dolgot valósítottak meg belőle: az első hat hónapban a szülési szabadságon lévő nők megkapják a fizetésük száz százalékát, és a harmadik, valamint a negyedik gyerek után a családok 500 kuna (valamivel több, mint 20 ezer forint) támogatást kapnak havonta gyermekenként.

Zoran Milanovic szociáldemokrata miniszterelnök 2015-ben adott utasítást adott egy családpolitikai projekt elkészítésére, amelyet hét tekintélyes szakember dolgozott ki. A tízoldalnyi dokumentum azonban soha nem került a nyilvánosságra, mert a kormány túl költségesnek találta a megvalósítását. Két évvel ezelőtt Tihomir Oreskovic kormánya is új program kidolgozásába fogott, de a kabinet megbukott.

A legnagyobb probléma az eddig elfogadott dokumentumokkal az, hogy egyiknek sem szereztek érvényt”

– összegezte a lap.

Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, így lakosai számára korlátozottan ugyan, de megnyílt az uniós munkaerőpiac. Azóta egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhagyja az országot, Nyugat-Európában próbál szerencsét, és Zágráb nem tudja megállítani a kivándorlást. A legfrissebb adatok szerint csak Németországban és Ausztriában 450 ezer horvát állampolgár dolgozik, a horvát összlakosság tíz százaléka.

  • Kapcsolódó cikkünk:

A Vecernji List című horvát napilap azt írta: a népességkutatók már belefáradtak önmaguk ismétlésébe, a demográfiai problémák megoldásának hanyagolása miatt pedig a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget.

A nagy elvándorlás miatt Horvátország az idén megháromszorozta, 31 ezer főre növelte a nem uniós országokból érkező külföldiek részére rendelkezésre álló kvótát. A legtöbben Bosznia-Hercegovinából vállalnak munkát, a szomszédos országban ugyanis 350 ezres horvát kisebbség is él. A vendégmunkások számában a második helyen vannak a szerb állampolgárok, a harmadik helyen pedig az ukránok. A horvát és az ukrán szaktárca vezetői nemrég Kijevben együttműködési megállapodást írtak alá, amivel Zágráb megnyitotta piacát a volt szovjet utódállam állampolgárai előtt.

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »