Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára pénteki sajtótájékoztatóján a jövő heti chicagói NATO-csúcs várható napirendi pontjairól számolt be. Közleménye alapján az afganisztáni rendezés kerülhet a szövetség eddig legnagyobb csúcstalálkozójának fókuszába.

A mali átmeneti elnök negyven napos megbízatása bő egy hét múlva lejár, ezután hivatalosan új választásokat kellene kiírni. A puccsisták vezére azonban más véleményen van.

Nigériai katonák egy rajtaütés során letartóztatták a hírhedt iszlamista szervezet egyik vezetőjét, illetve számos fegyvert koboztak el.

A CCTV riportere tovább élezte az amúgy sem kiegyensúlyozott Peking–Manila kapcsolatot, azáltal, hogy a Fülöp-szigeteket Kína részének nevezte.

Nemi alapú diszkriminációra panaszkodik egy sztriptíz miatt kirúgott texasi újságírónő.

Jelenleg a 140 ezret is meghaladja a legalább 10 millió jüan (350 millió forint) vagyonnal rendelkező magánszemélyek száma Sanghajban.

Példa nélküli ítélet született Dél-Afrikában, ami lehetőséget ad vizsgálatok és eljárások indítására a szomszédos Zimbabwe ellenzékei elleni kínzási ügyekben.

Piaci információk szerint az intézményi befektetők jegyzési igényei már a teljes 337 millió darabos részvénymennyiséget kiteszik, bár arról nem szól a fáma, hogy mindez a 28-35 dolláros sáv tetejére vonatkozik-e (mivel lehet, hogy a teljes mennyiséget csak pl. 30 dolláron vennék meg a befektetők).

Tüntetést tartottak a bangkoki büntetőbíróság épülete előtt a világ egyik legszigorúbb felségsértési törvénye ellen. A demonstrációt egy tavaly feltehetően jogtalanul elítélt idős férfi hirtelen halála miatt szervezték.

Tegnap zárás után felvillant a hír a főbb amerikai portálokon, miszerint 2 milliárd dolláros kereskedési veszteség keletkezett a J.P. Morgan-nél a második negyedévben, aminek köszönhetően 37,98 dollárig passzírozták a részvényt (-6,8%).

Nem bízik a republikánus párt a kínai vezetésben. Éppen ezért hiába jelentette be pénteken az ország vezetése, hogy engedélyezni fogják Csen Kuang-Cseng távozását, ennek ellenére önálló javaslatot dolgoztak ki, amelyben politikai menekültként próbálják az emberi jogi aktivistát az Egyesült Államokba szállítani.

Az argentin Kongresszus még csak a múlt héten fogadta el a YPF olajvállalat államosítását, Spanyolország és az Európai Unió még fontolják a válaszlépéseket, közben Argentínában már egy másik spanyol vállalat került a figyelem középpontjába.

Gérard Prunier szerint egy háborúval végre lezárhatnák a két ország közötti, meglátása szerint leginkább etnikai viszályt. Ráadásul ezzel megszűnne a lakosság nyomora is.

Franciaországnak új elnöke van, de vajon lesz-e új Afrika-politikája is vagy pedig győz a bivalyerős lobbi?