A török vízumkényszer feltételes feloldását kezdeményezte az Európai Parlamentnél és a Tanácsnál szerdán az Európai Bizottság. Ankarának a 72-ből még öt kritériumot kell teljesítenie június végéig az uniós döntéshozatal aktiválásához. A tagállami belső határellenőrzések hat hónappal történő meghosszabbítását javasolja Brüsszel.
Csak feltételesen tett javaslatot a török vízumkényszer eltörlésére május 4-én az Európai Bizottság, a maradék öt kritérium teljesítésétől függővé téve a döntéshozatali folyamat elindulását.
„Törökország lenyűgöző előrehaladást ért el, különösen az utóbbi hetekben a vízumliberalizációs útiterv kritériumainak teljesítésében. Még mindig vannak sürgős teendők, de ha Törökország fenn tudja tartani a tempót, akkor júniusig még mindig képes lesz megfelelni a kritériumoknak. Ezért terjesztettük elő a javaslatunkat, ami megnyitja az utat az előtt, hogy az EP és a tagállamok döntést hozzanak a vízumkényszer feloldásáról, mihelyst a kritériumok teljesülnek” – jelentette ki szerdán Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Ankarának összesen 72 kritériumot kell teljesítenie a vízumliberalizációs útiterv értelmében ahhoz, hogy Brüsszel a vízummentesség megadását javasolja. Ez azonban még nem jelent automatikus vízummentességet, mert ahhoz a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, ami egyáltalán nem tekinthető elintézett dolognak. Az EP például rendkívül kritikus a törökországi emberi jogi mérleg miatt, a tagállamok közül többen pedig biztonsági és más okokból vonakodnak megadni a mentességet a törököknek.
A március 18-án a menekültválság kezeléséről nyélbe ütött EU-török alkunak ugyanakkor szerves része a vízumkényszer eltörlése, aminek kívánatos időpontját június végére jelölték ki azzal, hogy Törökországnak az összes feltételnek meg kell felelnie.
Ez a Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint 67 esetben sikerült is, de további öt kritérium teljesítésével még hadilábon áll. Ezek a következők: korrupció ellenes harc, az Europollal az együttműködési megállapodás véglegesítése, igazságügyi együttműködés a tagállamokkal, az adatvédelmi szabályok uniós előírásokkal való összhangba hozása és a terrorizmus ellenes törvények felülvizsgálata.
Timmermans arra is figyelmeztetett, hogy egy esetleges pozitív döntés után is kizárólag azok a török állampolgárok utazhatnának be vízummentesen az EU-ba, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek.
A vízummentes beutazás Nagy-Britannia és Írország kivételével valamennyi uniós tagállamra érvényes lenne, a négy Schengen-tag nem uniós országra, Izlandra, Liechtensteinre, Svájcra és Norvégiára is.
A vízummentesség csak a 90 napnál rövidebb tartózkodásra jogosítana fel, turizmus, üzleti vagy családi célú látogatásra, és nem jogosít fel munkavállalásra.
Brüsszel ugyancsak szerdán a koszovói állampolgárok vízummentes beutazásának engedélyezését is javasolta a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek.
Frans Timmermans azt is bejelentette, hogy a vízummentesség felfüggesztésének lehetőségét megkönnyíti majd egy, a közeljövőben bemutatandó javaslatával – valamennyi ország viszonylatában – az Európai Bizottság, részben az európai parlamenti igényekre reagálva.
Az Európai Bizottság szerdán a jelenleg hatályban lévő tagállami belső határellenőrzések hat hónappal történő meghosszabbítását javasolta, miután megállapította, hogy Görögország a bíztató előrehaladás ellenére nem volt képes maradéktalanul kiküszöbölni a külső határellenőrzés terén feltárt súlyos hiányosságokat.
A Bizottság öt schengeni ország esetében javasolja a belső határellenőrzés november 12-ig történő meghosszabbítását. Ezek: Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia. Ausztria például további hat hónapra fenntarthatja az ellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határon, míg Németország a közös német-osztrák határon.
A bizottsági javaslat nélkül a szóban forgó országok május 12. után szabályosan nem tudták volna fenntartani a korlátozásokat.
Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a testület nem javasolta a schengeni ellenőrzések visszaállítását a repülőtereken és a kikötőkben a görög állampolgárokkal szemben. Mint ismert, Görögországnak nincs belső szárazföldi határa más schengeni tagokkal. Brüsszel javaslata viszont megóvja az országot a schengeni tagság felfüggesztésétől, ami nem is annyira gyakorlati következményekkel járó, hanem szimbolikus jelentőségű lépés lett volna.
Kitekintő / Bruxinfo.eu