Az EU reagálni kíván Putyin gázbombájára

Több EU-tagállam is indokoltnak tartaná az orosz szankciólista kibővítését, de a külügyminiszterek hétfőn nem hoznak döntést erről és a még mindig kidolgozás alatt álló gazdasági szankciókról sem. A Bizottság elvárása Moszkvával és Kijevvel szemben, hogy tartsák tiszteletben a gázszállításról, illetve a gáz tranzitról szóló szerződések rendelkezéseit.

Ellentmondásos jelzéseket küldött a héten az orosz vezetés a nyugati világnak Ukrajnát illetően. Miközben előreláthatóan jövő csütörtökön Genfben a válság kirobbanása óta első alkalommal ülnek majd tárgyalóasztalhoz az érintettek „Kvartett”, azaz négyes formátumban (USA, EU, Oroszország és Ukrajna), a kelet-ukrajnai helyzet destabilizálása és az ukrán határ túloldalán látható példátlan orosz katonai felvonulás hétfőn arra késztetheti az EU28-ak külügyminisztereit, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára a feszültség csökkentése érdekében.

„Az elmúlt két hétben olyan lépések történtek, amelyek következtében fokozódott a Kelet-Ukrajnára nehezedő nyomás. Egyértelmű, hogy változás van” – ismerte el egy EU-forrás pénteken arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva a Nyugat felszólítása ellenére nem eszkalálta tovább a helyzetet Ukrajnában. Ezzel együtt nevük mellőzését kérő diplomaták szerint csak az jelentene újabb mérföldkövet a konfliktusban és vezetne gazdasági szankciókhoz Oroszországgal szemben, ha az ukrán határ mentén állomásozó orosz erők átlépnék a határt.

A többfokozatú uniós szankciók harmadik szakaszáról ezért a külügyminiszterek hétfői ülésén semmilyen döntés nem várható, ehelyett Stefan Füle bővítési biztos ad majd egy áttekintést a bizottsági előkészítő munka állásáról. A Bizottság különböző opciókon dolgozik, amelyek szankciókat irányoznak elő Moszkvával szemben a pénzügyek, a kereskedelem, a befektetések és az energiakapcsolatok terén. A feladatot azonban megnehezíti, hogy az uniós szankciók mellett azoknak az Oroszországra és az egyes tagállamokra gyakorolt hatását, a várható orosz válaszlépések tagállami kihatásait és a tagállamok közötti kiegyenlítő intézkedéseket is számba kell venniük a különböző forgatókönyveknek, amelyeket a Bizottság a tagállamokkal közösen készít elő.

Ha a gazdasági szankciók egyelőre nincsenek is napirenden, egyes tagállamok elérkezettnek látják az időt arra, hogy újabb személyeket tegyenek fel az orosz szankciós listára, amelyen jelenleg 33-an vannak. EU-források szerint ugyanakkor hétfőn erről sem lesz döntés, maximum az várható, hogy felkérik az illetékes uniós testületeket a szankciók továbbléptetésének az előkészítésére.

Elintézett dolognak számít ugyanakkor az, hogy hírek szerint az EU négy újabb ukrán illetőségű személyt sújt majd vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal az ukrán állami vagyon elsikkasztása miatt. A listát Kijev kérésére frissíti most az Európai Unió.

A külügyminiszterek EU-források szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki levelére is reagálni fognak valamilyen formában. Az orosz elnök a 18 uniós tagállam vezetőjének (a logika állítólag az, hogy ezek az országok állnak üzleti kapcsolatban a Gazprommal) írt levelében kilátásba helyezte, hogy ha Ukrajna ezentúl nem fizet egy hónappal előre a leszállítandó földgázért, a Gazprom részlegesen vagy teljesen elzárhatja a gázcsapot. Putyin nem csinált titkot belőle, hogy ez a lépés fennakadáshoz vezethet az unió gázellátásában is, ha az ukrán fél megcsapolja az EU-nak szánt gázexportot.

Egy magas rangú EU-forrás pénteken rámutatott, hogy az orosz elnök által hangoztatott érvekben nem volt semmi új, és az EU az IMF-fel karöltve éppen azon dolgozik, hogy érdemi támogatást nyújtson Ukrajnának. Hozzátette, hogy az Európai Unió helyzetértékelése „nem feltétlenül egyezik meg a Putyin levelében írtakkal”.

Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője pénteken reményének adott hangot, hogy mind Oroszország, mind pedig Ukrajna tiszteletben fogja tartani a gázszállítási, illetve az ukránok esetében a gáz tranzitjára vonatkozó szerződéseket.

Sabine Berger újságírók kérdésére közölte, hogy jelenleg 37 milliárd köbméter az EU földalatti gáztárolóiban elraktározott földgáz volumene, ami a tárolókapacitás körülbelül felének felel meg. Hozzátette, hogy a földgázszállítás stabil és nincs ok annak feltételezésére, hogy ez változni fog. „Mindenkinek érdeke, hogy az energiát ne használják politikai eszközként” – ezt már José Manuel Barroso bizottsági elnök szóvivője mondta, emlékeztetve rá, hogy Oroszország gázexportjának 70 százaléka irányul az EU-ba, és az orosz költségvetés bevételeinek 50 százaléka az uniós exportból származik.

Brüsszelben rámutatnak, hogy a földgáz kétirányú áramlásának biztosításával Ukrajna csak Szlovákián át évi 8 milliárd köbméternyi gázhoz juthat. Ez még megfejelhető azzal a mennyiséggel (jelenleg 2 milliárd köbméterrel), amit Magyarország és Lengyelország képes betáplálni az ukrán rendszerbe, miután a fordított irányú gázszállítás itt már adottságnak tekinthető.

Ukrajnának egyébként mostanáig éves viszonylatban 50 milliárd köbméter volt a gázfogyasztása, ebből 30 milliárd köbmétert tett ki az orosz import. Szakértők szerint a belső fogyasztás körülbelül 5 milliárd köbméterrel való csökkentésével és a gáz fordított irányú áramoltatásával ki lehetne váltani, még ha nem is teljesen az orosz importot, aminek ára április óta a duplájára (ezer köbméterenként 485 dollárra) emelkedett.