Lesz új kisebbségi nyelvhasználati törvény Szlovákiában?

Szerdai ülésén egyhangúlag támogatta a szlovák kormány a kisebbségi nyelv használatáról szóló törvény módosító javaslatát, így az a parlament márciusi ülésének napirendjére kerülhet – írja a Felvidék.ma. A Rudolf Chmeľ, miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett javaslat sok változtatáson ment át, míg a Koalíciós Tanács rábólintott, de így sem biztos, hogy a Ház megszavazza. A mostani javaslat megszavazása esetén 20%-ról 15%-ra csökkenne a nyelvhasználati küszöb.

Pont kerülhet egy újabb kényes kérdés végére, ami a szlovák törvényhozást illeti. Miután az állampolgársági törvényt nem sikerült megváltoztatni — s továbbra is hatályban maradt a Fico-kormány módosítása —, az elemzők szerint máris új szakítópróba elé néz a kormány-koalíció. Most a kisebbségi nyelvhasználati-törvény módosítása okozhat belső feszültségeket a Radičová-kormányban.

Rudolf Chmeľ (Most-Híd) emberjogi- és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes megválasztása után azonnal közölte: az államnyelvtörvény mellett a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása is elengedhetetlen. 2010. november 16-án hozta nyilvánosságra javaslatát, amely azonban nem volt elfogadható minden kormánypárt számára. A legnagyobb vita, ahogy azt várni lehetett, a 20%-os küszöb 10%-ra csökkentéséről folyt (ehhez a százalékos határhoz kötik a kisebbségek települési szintű hivatali nyelvhasználatát).

Támogatók és ellenzők

Bár ahhoz már a benyújtáskor sem férhetett kétség, hogy az ellenzéki erők — a Fico vezette Smer és Slota pártja, az SNS — nem támogatja a módosítást, a kormánypárti kereszténydemokrata KDH álláspontja is kérdéses volt. Pavol Abrhan, a KDH alelnöke egy februári nyilatkozatában kijelentette, „A probléma lényege abban van, hogy közeleg a népszámlálás, és bizonyos aggodalmak szerint kevesebb olyan polgár lesz, aki a nemzeti kisebbségekhez tartozónak vallja magát” – jelentette ki a politikus. Véleménye szerint elképzelhető, hogy több községre sem fog vonatkozni a húsz százalékos nyelvhasználati küszöb. Míg elmondása szerint Rudolf Chmeľ, a Híd kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese a küszöb csökkentésével harcolna a tendencia ellen, a KDH inkább „befagyasztaná” az érintett községek számát-adta hírül a SITA.

Miután az egyeztetési folyamatban kitűnt, hogy akárcsak a korábbi kisebbségeket érintő javaslatoknál, itt is a Most-Híd képviselte az abszolút támogatók körét, és a KDH azt a pozíciót, hogy ebben a formában a javaslat elfogadhatatlan. Így a kormánykörökben a két oldal közötti tárgyalás eredményezte a mostani alkut is: a 10% és 20% közötti 15%-os kompromisszumot a hivatali nyelvhasználat esetében. Ezzel a változtatással kettővel több magyar településen és 45-tel több ruszin lakosú faluban élhetnek majd az anyanyelvű ügyintézés jogával, ha a parlament is jóváhagyja a döntést- jelentette ki a döntés meghozatala után Rudolf Chmeľ.

A történet folytatása

Rudolf Chmeľ a kormány tárgyalása után követően pozitívan értékelte a döntést, elmondta: „Javítani fogja a demokrácia minőségét az a javaslat, amelyet szerdán hagyott jóvá a kormány a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítására”-adta hírül az Új Szó. Ugyanakkor Pavol Abrhan, KDH alelnök továbbra sem tekinti véglegesnek a kompromisszumot. „Nincs egyezség. Legalábbis a KDH-nak vannak kifogásai és tárgyalni fogunk, érdekünk a megegyezés” – jelentette ki a politikus.

Az SaS frakciója a hírek szerint sikeresen egyeztetett a tervezetről a Híddal, az biztosnak tűnik, hogy Richard Sulíkék támogatják az intézkedést.A Matovič vezette Egyszerű Emberek sem jelentették be, hogy nem lenne számukra megfelelő a mostani változat. Az SDKÚ körében sem merültek fel komolyabb kifogások, és a Híd is támogatja a tervezetet,csak a KDH álláspontja adhat okot az aggályokra. A párt kedden hosszú tárgyalásokat folytatott az ügyben, s úgy tűnik, formálisan támogatja a kezdeményezést – hogy a parlamenti vita alatt milyen képviselői indítványok kerülhetnek elő a tervezettel kapcsolatban, az már egy más kérdés

A tervezet tárgyalása a március 22-én kezdődő ülésen kerülhet napirendre a parlamentben, s ha elfogadják azt, az intézkedések július elsején léphetnek érvénybe – írja a bumm.sk.