Ismét a médiaügyek miatt kapott pofont a kormány

Az Európai Bizottság bővítési biztosa, a cseh Štefan Füle közleményben szólította fel a török kormányt a médiára nehezedő kormányzati nyomás csökkentésére. Törökországban hamarosan választások lesznek, az ország kapcsolata az EU-val pedig mélyponton van.

„Az Európai Bizottság nyugtalan figyelemmel kíséri az újságírók elleni rendőri fellépést, különösen Nedim Şener, Ahmet Ş?k letartóztatását az ODA TV-től, illetve Soner Yalç?n, Bar?ş Terko?lu és Bar?ş Pehlivan letartóztatását az ODA honlapjának szerkesztőségéből” – tette közzé Füle biztos egy közleményében.

A biztos rámutatott arra, hogy a Bizottság bővítési jelentésében is kritizálta Törökországot az újságírók elleni szokatlanul nagy számú bírósági eljárás és a médiára nehezedő nyomásgyakorlás miatt, mivel ezek veszélyeztetik a sajtószabadságot. „A török törvény nem nyújt a szólásszabadságnak az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az Emberi Jogok Európai Bírósága által megkívánt szintű védelmet” – állítja Füle, és emlékeztet rá, hogy a szólás és a sajtó szabadsága a modern demokrácia alapelvei.

Sajtójelentések szerint az újságírókat azért zárták vizsgálati fogságba, mert részesei volnának Erdogan mérsékelt iszlámista kormánya elleni katonai puccs előkészületeinek. Az „Ergenekon-ügy” számos vádlottja hónapok óta van vizsgálati fogságban, de nem engedték még bíró elé őket.

Onur Öymen, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) alelnöke, az EurActivnak adott interjújában elmondta, hogy az Ergenekon ügy vádlottjait többször is elzárták majd elengedték. Az ügy bírái többször változtak, ami arra utal, hogy maga a bíróság is megosztott az ügyben. (A Köztársasági Néppárt hosszú ideig volt Törökország legerősebb pártja, jelenleg a szekuláris ellenzék vezető ereje.)

Öymen szerint a török média helyzete „nagyon rossz”. A média szabadságát folyamatos kihívások érik azóta, hogy az Erdogan vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-ben hatalomra került, annak ellenére, hogy az EurActiv isztambuli tudósítója szerint elvileg a törvény még mindig védi az újságírókat.

Az AKP kormány azonban csillagászati összegű bírságokat szabott ki a Do?an Media Group csoportra, az ország legnagyobb médiavállalkozására. A kormányzati nyomás hatására lemondott a legolvasottabb napilap, a Hürriyet főszerkesztője és három szerkesztője, és valószínűleg az egész lapcsoportot kénytelen lesz eladni a tulajdonosa. Eközben a második legnagyobb magán médiacsoport, a Sabah-ATV egy Erdogan miniszterelnökhöz közeli vállalkozó tulajdonába került, amihez ráadásul állami bankoktól vett fel kölcsönt. Az összefüggés nem csak áttételes: az új vállalkozás vezetője Erdogan veje.

Az efféle kormányzati taktikázás mellett most már a törvényhozás is fellép a sajtó ellen. A török médiatörvény januári változtatása óta a kormányfő „szükséghelyzetben” bezárathat tévécsatornákat is. Korlátozták a külföldi médiatulajdonlást is, illetve a médiavállalkozások tőkeszerkezetére is különleges szabályokat írtak elő.

Az EurActiv isztambuli tudósítója szerint mindezek hatására a Fethullah Gülen vallásos mozgalom és más iszlámista csoportok egyre nagyobb befolyást tudnak gyakorolni a török médiára, és így közvetve támogatni tudják az AKP választási sikerét is.

Törökországban 2011 júniusában lesznek a soron következő parlamenti választások. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet sajtószabadsági rangsorában Törökország jelenleg a 138. helyen áll, messze lemaradva az EU balkáni tagjelöltjei mögött.