A klímaváltozás kockázatai

A klímaváltozás kockázatainak pénzügyi értékelése és kezelése igen nehéz feladat, és a jelenlegi gyakorlatban alig valósul meg. Ezen változtatna az ausztrál Tulajdonosok Tájékoztatási Projektje (Asset Owner Disclosure Project), amely négy fázisú módszertani ajánlást dolgozott ki a globális felmelegedés pénzügyi kockázatainak és lehetőségeinek kezelésére.

A klímavédelembe való tőkeáramlás elősegítésére létrehozott ausztrál Tulajdonosok Tájékoztatási Projektje (Asset Owner Disclosure Project) jelentést adott ki Klímavédelmi Módszertan Ajánlás (Climate Change Best Practice Methodology) címmel. Az írás célja elsősorban a globális felmelegedés hosszú távú kockázatainak felmérésében és kezelésében való segítségnyújtás. A szerzők véleménye, hogy általában elismert a befektetők körében a klímaváltozás, mint kockázati tényező megléte, azonban nem rendelkeznek azzal az eszközrendszer, mely ennek felmérését, valamint a döntéshozó folyamatokba történő integrálását megvalósítaná.

Az ajánlásban meghatározzák azokat a szektorokat, melyekre fokozott kockázatot jelentenek a felmelegedés hatásai, valamint azzal a feltételezéssel élnek, hogy a közeljövőben általánossá válhat az üvegházhatású kibocsátások díjakkal illetve adókkal való szankcionálása- ami nagy hatással lehet egyes befektetési portfóliók jövedelmezőségére. A bemutatott módszertan három területen segíti a tőketulajdonosokat: a globális felmelegedéssel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek felmérésében, olyan monitoring-folyamatok kialakításában, melyek biztosítják a klímaváltozás hatásainak folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a hirtelenül bekövetkező változások, átárazódások negatív következményeinek elkerülésében.

A módszertan -hasonlóan az igen elterjedten alkalmazott PDCA ciklushoz vagy Deming kerékhez– négy fázisból áll. Az első lépés az elemzett portfóliót érintő kockázatok és lehetőségek átvizsgálása. Ehhez a szerzők kiterjedt szempontrendszert adnak meg, mely alapján az alkalmazó pontos képet kaphat a portfólióját érintő hatásokról.

A második fázisban meghatározzák a szükséges beavatkozási lehetőségeket és kialakítják a bevezetendő politikákat és új folyamatokat. Erre a lépésre fekteti a legnagyobb hangsúlyt az ajánlás, itt 15 lépésben határozzák meg a megújított befektetési konstrukció összetételét. A klímakonform befektetés megtervezése nagy körültekintést igényel. Szükséges a gyorsan változó körülmények között megfelelő flexibilitást biztosító menedzsmentfolyamatok kialakítása, a befektetési politika újradefiniálása, a portfólió összetételének átgondolása, a külső szakértelem bevonása a döntéshozatalba, a felelősségi körök pontos meghatározása, valamint az információ gyűjtő és -kiértékelő illetve kommunikációs folyamatok kialakítása.

A harmadik lépcső a szükséges változtatások és új rendszerek implementálása, az azokat támogató és működtető tevékenységek elvégzése. Itt történik meg a második fázisban meghatározott stratégia és beruházási terv megvalósítása. Ehhez ajánlott ütemterveket ad meg a módszertan és leírja, hogy a megvalósítási folyamatoknak melyek azok a súlypontjai, melyek buktatókat rejthetnek magukban.

A negyedik fázisban történik az új tevékenységek végleges beillesztése a befektetés egyéb folyamatai közé, ezek működésének ellenőrzése és esetleg további javítási lehetőségek meghatározása. Az írás megadja azokat a szükséges minőségbiztosítási és auditálási tevékenységeket, melyek hosszú távon garantálni tudják a globális felmelegedés hatásainak megfelelő kezelését. A módszertani ajánlás mindegyik fázishoz kérdéslistákkal, modellekkel, magyarázatokkal, példákkal segíti az alkalmazást.