A Kínával és az Egyesült Államokkal foglalkozó Kissinger Intézet igazgatója szerint noha Oroszország és Kína közelebb áll egymáshoz, mint az elmúlt évtizedekben bármikor, a két ország érdekei nem azonosak.

Fenn lehet tartani egy független színházat, hogy szókimondó, az aktuális eseményekre reflektáló előadásokat mutassanak be, amelyeket nem darál be az állami cenzúra? Vajon képes-e ez az intézmény hosszú évekig megtartani eredeti küldetését, a szemérmetlen kritikai hangot? Mindezt a Kaukázus kulisszái mögött.

A kamionosok tiltakozása Kanadában - amelyet "Freedom Convoy" néven ismerünk és amelynek központja Ottawában van - annyi globális trendet tükröz, hogy nehéz megmondani, mit is jelent pontosan. A mozgalom mindazonáltal világszinten is egyre nagyobb port kavar.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdai bejelentése szerint február végéig megszűnhet Angliában a koronavírus-fertőzöttek kötelező elkülönítése, Csehországban március 1-jétől gyakorlatilag csak a maszkviselés lesz kötelező, míg a francia kormány március végén-április elején tervezi az oltottsági igazolás bemutatására szóló kötelezettség megszüntetését.

Svédországban feloldják szinte az összes koronavírussal kapcsolatos korlátozást, az ország ezzel követi Dániát és Norvégiát, ahol szintén visszaáll az élet a járvány előtti kerékvágásba. 

Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken Pekingben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Putyin kijelentette, hogy Moszkva ellenzi Tajvan függetlenségét és közös közleményben sürgették a NATO terjeszkedésének leállítását.

Boris Johnson brit kormányfő kedden Kijevben szankciók életbe léptetésével fenyegette meg Oroszországot, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig - szintén kijevi utazása előtt - közölte: Lengyelország kész védelmi fegyvereket adni Ukrajnának. A három ország között új formátumú startégiai partnerség körvonalazódik.

Franciaország új világrekordot állított fel, ugyanis a teljes lakosságszámhoz viszonyítva az aktív fertőzöttek száma meghaladta a 10%-ot - ez eddig még egy országban sem történt meg, Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy van-e értelme a franciák által bevezetett rendkívül szigorú oltottsági igazolás használatának,

Az USA és Németország együttesen figyelmeztette Oroszországot, hogy Ukrajna esetleges megtámadásával a már tavaly év vége óta készen álló Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését kockáztatná - egyúttal jelezték, hogy továbbra is diplomáciai megoldásban reménykednek.

Megszűnt csütörtökön a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt korlátozások zöme Angliában és hamarosan az elkülönítésre vonatkozó szabályozást is eltörlik - ahogy azokat sem kötelezi törvény az elkülönítésre, akik influenzásak.

Miközben az amerikai, az orosz és a NATO-tisztviselők között folytatódnak a tárgyalások a válság megoldására, Európa sok olyan egyeztetésről hiányzik, amelyek célja az, hogy megakadályozzák az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség fegyveres konfliktussá történő kiéleződését.

A brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben. Az amerikai belügyminisztérium felszólította a Kijevben lévő amerikai nagykövetségen dolgozók családtagjait, hogy hagyják el az országot, mivel az orosz támadás bármikor megkezdődhet.

Franciaországban február másodikától kezdve nem lesz kötelező a kültéri maszkviselés, az otthoni munkavégzés csak ajánlott lesz, a kulturális és sportrendezvényeken pedig megszűnik a létszámkorlátozás. Mindez azonban csak azokra érvényes, akik már három oltással rendelkeznek.

Miután a múlt héten az ukrán-orosz válság rendezése érdekében tartott tárgyalások zsákutcába jutottak, jelenleg mind a diplomáciai, mind a katonai tevékenység fokozódik a térségben.