Orosz-ukrán konfliktus: folytatódik a sakkjátszma

Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán-orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO-Oroszország Tanács keretében – jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára kedden Berlinben.

Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy „találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak. A párbeszéd mindig fontos, és „amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét. Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.

Oroszországnak is fájni fog, ha megtámadja Ukrajnát

Jens Stoltenberg és Olaf Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy „pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.

A német kancellár az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: „mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.

Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország az előző kormányok idején kialakított irányvonalat követve továbbra sem szállít az élet kioltására alkalmas katonai felszerelést Ukrajnának.

A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – fogalmazott Stoltenberg.

Moszkva jobban bevonná Washingtont is

Oroszország üdvözölné, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó diplomáciai erőfeszítésekbe, a meglévő diplomáciai formátumokon kívül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután kedden Moszkvában tárgyalásokat folytatott német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal.

Közös sajtótájékoztatójukon Baerbock kifogásolta, hogy az előző amerikai kormányzat idején a washingtoni külügyminisztérium különmegbízottja, Kurt Volker az ukrajnai rendezés ügyében olyan tevékenységeket végzett a „normandiai formátum” munkájával és a kontaktcsoport üléseivel párhuzamosan, amelyek Moszkva szerint ellentétesek voltak a rendezést célzó minszki intézkedéscsomag tartalmával.

„De a jelenlegi a szakaszban okunk van feltételezni, hogy a mostani (amerikai) kormányzat realistább módon tekint az ukrajnai rendezés körüli helyzetre, és egyebek között elismeri annak szükségességét, hogy elsősorban a Donyec-medence különleges státuszának problémáját kell megoldani” – mondta Lavrov. „Üdvözölni fogjuk, ha az Egyesült Államok a meglévő formátumokat kiegészítve segíteni fog elmozdulni ebbe az irányba, mivel döntő befolyással bír a kijevi rezsimre” – tette hozzá.

Baerbock, aki egy nappal a kijevi látogatása után érkezett Moszkvába, leszögezte, hogy Németország kész megvédelmezni az alapvető értékeket az Oroszországgal Ukrajna ügyében kialakult konfliktusban. „Nincs más lehetőségünk, még ha ez azt is jelentené, hogy magas gazdasági árat kell fizetnünk érte. Németország kitart amellett, hogy az energia fegyverként való felhasználásának következményei lennének a vezetékre (az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezetékre) nézve” – mondta.

Hangsúlyozta: nehéz nem fenyegetésként értelmezni, hogy „látható ok nélkül” százezer fős orosz katonai erőösszpontosítást hajtottak végre az ukrán határ közelében. Sürgette a normandiai folyamat felélesztését az ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtása érdekében.

Az orosz és a fehérorosz hadsereg közben mozgósít

Az orosz és a fehérorosz hadsereg olyan helyzetet fog elgyakorolni februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósítani kell a Szövetségi Állam biztonságának szavatolására – jelentette ki Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes kedden Moszkvában.

„Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére. A fehérorosz féllel közösen egyetértésre jutottunk abban, hogy a közös védelemhez az állami katonai szervezet egész potenciálját mozgósítani kell” – fogalmazott.

Fomin szerint a bejelentett manőverek célja a külső agresszió megakadályozásának és visszaverésének, valamint a terrorizmus elleni küzdelemnek és a Szövetségi Állam érdekvédelmének gyakorlása lesz. A műveleteket Domanovszk, Gozsszk, Obuz-Lesznovszk, Breszt és Oszipovicsszk gyakorlóterén, valamint Fehéroroszország más területein fogják megtartani. Igénybe veszik majd Baranovicsi, Luninyec, Lida és Macsuliszkij repülőterét is.

A tájékoztatás szerint a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011. évi bécsi dokumentumban meghatározott, értesítésköteles paramétereket. A gyakorlatra Oroszországból két Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer-egységet, tizenkét Szu-35-ös vadászrepülőgépet valamint egy Pancir-Sz légvédelmi és tüzérségi egységet vezényelnek át Fehéroroszországba. A fegyverzet-átcsoportosítás várhatóan február 9-ig tart majd.

Forrás: MTI / Kitekintő