Donald Trump amerikai elnök múlt héten orosz kollégájával tartott csúcstalálkozóján dicsérte az Egyesült Államok „sikeres hadjáratát”, amely során „már majdnem felszámolták” az Iszlám Államot Szíriában. A terrorszervezet azonban messze van az eltűnéstől a régióban, sőt mi több, Irakban újra bontogatja szárnyait.

John Keenan amerikai bíró csütörtökön elutasította New York város keresetét, melynek értelmében a legjelentősebb olajvállalatokat tették volna felelőssé a fosszilis üzemanyagok elégetése által okozott klímaváltozásért.

Vlagyimir Putyin orosz elnök sajnálkozásának adott hangot pénteken a tervezett nyugdíjkorhatár-emelés miatt, mindazonáltal leszögezte, hogy reformra van szükség, különben összeomlik az oroszországi nyugdíjrendszer.

Miután nemtetszését fejezte ki az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelései ügyében, az Európai Uniót és Kínát az árfolyamok manipulálásával vádolta meg pénteki Twitter-bejegyzéseiben Donald Trump amerikai elnök. Erdogan is hasonló véleményen van.

Trump és Putyin bontakozó barátkozásában Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök örömmel fedezi fel a lehetőséget, hogy csökkentse Irán befolyását Szíriában. Ez persze nem helyettesítheti az általa kívánt rendszerváltást, de ez is jóval több, mint a semmi.

Európai és amerikai részről is nagy várakozás előzi meg Jean-Claude Juncker jövő heti washingtoni látogatását. Larry Kudlow , a Fehér Ház gazdasági tanácsadója tegnap egy konferencián azt nyilatkozta, hogy őt a nagyköveteken keresztül úgy tájékoztatták, hogy Juncker egy nagyon fontos szabadkereskedelmi ajánlattal indul útjára.

Nehéz, fáradságos utat kell végigjárni azon kelet-európai nemzeteknek, akik be szeretnék vezetni az eurót, az Európai Unió ugyanis szigorított a követelményeken.

A nemzetközi elszigeteltség éveiben Zimbabwe érdekes barátra lelt a szintén páriának számító Észak-Koreában. A két ország közti kapcsolat főként a katonaságra, valamint a csempészáruk kereskedelmére koncentrálódik.

Daniel Ortega nicaraguai elnök kemény fellépése a hónapok óta tartó kormányellenes tüntetések résztvevői ellen a polgárháború szélére vezette az országot. Ha az erőszak folytatódik, az menekültválságot válthat ki, ami viszont destabilizálhatja egész Közép-Amerikát.

Washington nem vesz tudomást az Afrikában zajló cenzúrahullámról és az internetkorlátozásokról, mely akár súlyos gazdasági következményeket is eredményezhet mindkét félnek.

Hétfőn a finn fővárosban tartják az amerikai-orosz csúcstalálkozót, ez lesz az első alkalom, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök négyszemközt tárgyalóasztalhoz ül. S bár az elemzők véleménye megoszlik, abban egyetértenek, hogy tétjei és kockázatai egyaránt vannak a találkozónak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök sajnálatos módon szavahihető ember. A választási kampány során azt ígérte, hogy ha újraválasztják elnökké, nagyobb befolyást gyakorol majd a monetáris politikára, és nem is vesztegette az időt: elvágta az utolsó szálakat is Törökország biztonsági hálójában, és így „befektethetetlenné” tette az országot.

Ausztria kancellárja, a fiatal konzervatív Sebastian Kurz rendkívül ambiciózus - világossá tette, hogy Ausztria határain kívül is szeretné érvényre juttatni elképzeléseit. Jó úton halad, de nincs könnyű helyzetben, Ausztria ugyanis sem politikailag, sem gazdaságilag nem elég erős ahhoz, hogy megfelelő hátteret nyújtson Kurz elképzeléseinek megvalósításához.

Bizalmat kapott csütörtökre virradóra a prágai parlamenti alsóházban az Andrej Babis vezette új cseh koalíciós kormány. A rendszerváltás utáni Csehországban most történt meg először, hogy a kommunista párt közvetlen befolyást szerzett a kormányzatra, amit a jobboldal alapvető politikai változásnak minősít.