Politikai eszközként használják az internetcenzúrát az afrikai vezetők

Washington nem vesz tudomást az Afrikában zajló cenzúrahullámról és az internetkorlátozásokról, mely akár súlyos gazdasági következményeket is eredményezhet mindkét félnek.

2017 augusztusában egy Kína és Tanzánia vezetői között zajló média kerekasztal beszélgetés során Tanzánia megbízott kommunikációs miniszterei elismerően nyilatkoztak a kínai kormány közösségi médiát korlátozó, és azokat „helyi, biztonságos, és népszerű oldalakkal helyettesítő” intézkedéseiről. Akkor Tanzánia minisztere úgy nyilatkozott, hogy az afrikai ország még nem jutott el idáig.

Kevesebb, mint egy évvel később, számos közkedvelt, a kormány kritikájának a kereszttüzében álló tanzániai weboldal szüntette meg működését annak érdekében, hogy elkerülje a jelentős bírságokat, melyeket az idén márciusban bevezetett internetszabályozások értelmében szabtak ki. Az új törvények a legújabb lépései annak az aggasztó intézkedéscsomagnak, melyek arra irányulnak, hogy korlátozzák a szólásszabadságot és elnyomják az ellenzéki politikai véleményeket.

Cenzúrázott online jelenlét

Tanzánia és Uganda a legutóbbi országok, melyek áldozatul estek az internet cenzúrájára irányuló  hullámnak, melyet a kínai, orosz és észak-koreai autokratikus erők inspiráltak és exportáltak. Ezeket a megszorításokat gyakran magyarázzák a közérdek és a közbiztonság kiszolgálásával. Napjainkban a keménykezű, autokrata vezetőknek már nincs szükségük gumibottal felszerelkezett rendvédelmi erőkre és kegyetlen erőszak alkalmazására ahhoz, hogy szembeszálljanak az őket érő kritikával. Erre a jogi szabályozáson nyugvó módszerre jó példa Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimje, mely lehetővé teszi a vezetőknek, hogy saját céljaik szerint manipulálják a jogi eljárásokat, elkerülve a nemzetközi kritikát, amely jellemzően a brutális intézkedések velejárója.

Az elmúlt napokban Ugandában tüntetések voltak a közösségi médiára kivetett napi 5 centes adó ellen, amely az elnök, Yoweri Museveni szerint véget vetne a „pletykálkodásnak”. A valódi célja persze az lehet, hogy elhallgattassa az őt kritizáló csoportokat. Mind a tüntetések, mind pedig a kormány nyers válasza (könnygáz és éles lövedékek használata a tüntetők ellen) azt a feltételezést erősítik, hogy a a jelenlegi vezetés antidemokratikus hozzáállása az internet és a technológia területén akár más antidemokratikus lépéseknek is megágyazhat.

Nem meglepő, hogy az elit fenyegetve érzi magát. Az egyre népszerűbb közösségi oldalakon, a kritikus és rendíthetetlen sajtóban és a szabad véleménynyilvánításban megvan a potenciál, hogy megrengesse a politika talaját. A Musevenihez – aki már 32 éve hatalmon van – hasonló afrikai vezetők most új módszereket keresnek, amelyekkel gátolni tudják a politikai mobilizációt, vagy el tudják lehetetleníteni az ellenzéki  erőket.

Az ugandai elnök Yoweri Museveni (középen) Dél-Szudán elnökével, Salva Kiirrel (jobbra) és a dél-szudáni lázadók vezérével Riek Macharral (balra) Kampalában, Ugandában 2018. július 7-én. EPA/STR

Tanzánia és Uganda bebizonyította, hogy az illiberális kormányok messzire is képesek elmenni annak érdekében, hogy korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást a digitális térben. Ezen lépéseik negatív normákat erősítenek meg és félelmetes ellencsapásait jelentik az egyszer már megtapasztalt online mobilizációnak és a szélesedő demokratikus térnek. Semmilyen mennyiségű technológiai innováció nem lesz képes visszatartani az antidemokratikus kormányokat attól, hogy manipulálják az internetet a saját hatalmuk megerősítése céljából.

Amikor a jogi korlátozások – mint a régi típusú gazdasági megfélemlítés – csődöt mondtak a kritikus tömegek elhallgattatására, a kormányok szélsőségesebb eszközhöz folyamodtak, az internetzárhoz. 2016 január és 2017 decembere között az internetszabadságot követő csoport, az Access Now több mint 180 ilyen esetet dokumentált világszerte, többek között a kameruni 93 napig tartó teljes blokkolást, amely a leghosszabbnak számít mostanáig. Ezek az emberi jogokat célzó támadások nem titokban történnek és gyakran egy szélesebb, az emberi jogok és a demokratikus alapelvek elleni kampány részei.

Az internet szuverenitásának a koncepcióját olyan autokratikus államok hirdetik, mint Kína és Törökország, melyből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a web számukra egyfajta vezeték, amelyet a cenzúra a kormány irányításával, a kedve szerint nyit meg vagy zár el.

  • Kínai és török példa

Kína idén betiltotta a virtuális privát hálózatokat (VPN), amelyeket gyakran használnak az internetcenzúra megkerülésére. A török elnök, Recep Tayyip Erdogan 2013-ban a Twittert egy veszedelemnek nevezte és ígéretet tett annak felszámolására. Azóta kormánya számtalanszor függesztette fel a szabad hozzáférést a közösségi média oldalakhoz, és állampolgárok ellen emeltek vádat az online térben kifejtett politikai véleményük miatt.

Afrika szubszaharai területein a szabad véleménynyilvánítás joga jelentősen csorbul, és egyre nagyobb mértékben használják a hatóságok az internetet arra, hogy cenzúrázzák és megfigyeljék a civil lakosságot, különös tekintettel a független újságírókra, a civil aktivistákra és az ellenzéki erőkre. Ez a típusú manipuláció, az internet, mint egy fajta szabad köztér korlátozása egyértelműen veszélyt jelent a demokratikus értékekre.

Hol marad az USA?

Volt idő, amikor ezen országok demokratikus aktivistái támogatást remélhették Washingtontól. Az amerikai kormányok – mind demokrata mind republikánus vezetés alatt – tradicionálisan kiálltak a szólásszabadság mellett, és védelmezték a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Napjainkban Washington passzív magatartást mutat. Nem beszél nyíltan ezekről az ügyekről és nem áll ki az internet támogatása mellett, melyeknek globális következményei vannak.

Zimbabweben az új Kibervédelmi Minisztérium fókuszában az online térben történő „sértő beszéd és a jogellenes viselkedés” felszámolása lesz, derül ki egy kormányzati szóvivő elmondásából. Zambiában a Whatsapp és Facebook csoportok adminisztrátorainak regisztrálniuk kell a kormányzatnál, a felhasználók pedig büntetés elé néznek, ha úgynevezett „hamis híreket” terjesztenek.

Az egyre több internetet korlátozó lépés és más megszorító intézkedések Afrikában nem csak nemzetközi normákat – és gyakran alkotmányos jogokat – sértenek, hanem a gazdasági fejlődést is veszélybe sodorják. Becslések szerint 2015 óta az internetszolgáltatás megszakításai 235 millió dolláros deficitet eredményeztek. Ez egy számottevő összeg annak a viszonylatában, hogy az Afrikai Unió éves GDP-je körülbelül 1,5 milliárd dollárt tesz ki.

  • Kapcsolódó cikkeink

Az USA hagyományosan az autokrata, online teret korlátozó kormányokat elutasító csoportokhoz tartozik, ugyanakkor az utóbbi időben nem sokat tettek ennek alátámasztása érdekében. Ígéretes jelek ugyan mutatkoztak – legutóbb februárban, amikor Rex Tillerson akkori külügyminiszter javaslatot tett egy új bizottság létrehozására, amely helyettesítené a már nem aktív kibervédelmi ügyeket koordináló hivatalt. Májusban a hivatal kiadott egy jelentést, amely elismerte, hogy az információ szabad áramlása a világhálón nagy jelentőséggel bír, és azt is kifejtette, hogy „az USA kereskedelmi érdekei kockán forognak ebben a vitában”.

Miközben ez a politikai irányvonal egy biztató kezdet volt, Tillerson menesztése óta a Trump adminisztráció passzivitása további teret engedett a növekvő afrikai cenzúrának és ezzel világszerte aláássa az Egyesült Államok állítólagos elkötelezettségét a szabad internethasználat mellett.

Napjainkban a pálya széléről követni a vitát nem járható út sem az USA, sem más gazdag demokrácia számára. Az internet szabadsága melletti egyértelmű kiállás sikereket hozhatna a Trump adminisztráció számára, mely a szószólója lehetne a demokratikus értékeknek és egyúttal visszaszoríthatná az autokráciák térnyerését.

Amikor a demokrácia és a demokratikus platformok növekvő támadásnak vannak kitéve a modern autokraták által, sürgető, hogy az amerikai tisztviselők – főként Donald Trump elnök – nyíltan és következetesen szólaljanak fel a jelenleg zajló cenzúra és internet manipuláció ellen, amelyek nem titkoltan antidemokratikus célokat szolgálnak. Fontos, hogy az internet szabadsága a külpolitikai célok egyik fő alkotóeleme legyen, ezzel is demonstrálva, hogy az Amerikai Egyesült Államok állandó szövetségese a demokrácia aktivistáinak a világ bármely pontján.

Forrás: Foreign Policy

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »