Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Megkezdte kedden a brit legfelsőbb bíróság a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. A meghallgatások várhatóan csütörtökig tartanak, a jogerős végzés kihirdetésének időpontja egyelőre bizonytalan.
A londoni alsóház ülésszaka egy hete ért véget, miután Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. A kormány szándéka szerint az új ülésszak október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt kezdődne, amikor is az uralkodó kihirdetné a kormány új törvényalkotási programját.
Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból. A kormányfő azonban rendre tagadja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése.
A londoni parlamentben még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én, továbbá előírja, hogy megállapodás híján Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal – vagyis 2020. január 31-ig -, és el is kell fogadnia a halasztást.
Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.
- Kapcsolódó cikkeink:
A parlamenti ülésszak lezárásának ügyében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó bírósági határozat született az elmúlt hetekben.
A londoni felsőbíróság szeptember 6-i végzésében azt állapította meg, hogy Boris Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. E bírói fórum szerint politikai jellegénél fogva az ügy nem is a bíróságokra tartozik.
A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kormányfői lépés törvénysértő mivoltának kimondását célzó kereset benyújtója, Gina Miller ismert Brexit-ellenes civil aktivista fellebbezést nyújtson be a végzés ellen a legfelsőbb bírósághoz. Miller ügyvédei ezt azonnal meg is tették.
A polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a múlt héten – a londoni felsőbíróság végzésének ellentmondva – törvénysértőnek minősítette az ülés lezárását. Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fóruma – amelyhez 79 parlamenti képviselő terjesztett be jogi kifogást Johnson intézkedése ellen – kimondta: a kormányfő azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál az ülés berekesztését, hogy akadályozza a brit parlamentet munkájának végzésében, így a kezdeményezés jogsértő volt, a parlamenti ülés lezárásáról hozott döntés pedig érvénytelen. A Court of Session végzése ellen a kormány nyújtott be fellebbezést.
A két ellentmondó határozat elleni fellebbezéseket a legfelsőbb bíróság egyszerre kezdte tárgyalni kedden, először Gina Miller jogi képviselőjének meghallgatásával. Az ügyvéd érvelése szerint a parlamenti munka öt hétre szóló felfüggesztésének kivételes hossza arra vall, hogy Boris Johnson miniszterelnök célja a parlament elhallgattatása volt, mivel a törvényhozásban céljai elérésének akadályozóját látja.
Forrás: MTI
