A legfelsőbb bíróságon folytatódik a Brexit-vita

Megkezdte kedden a brit legfelsőbb bíróság a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. A meghallgatások várhatóan csütörtökig tartanak, a jogerős végzés kihirdetésének időpontja egyelőre bizonytalan.

A londoni alsóház ülésszaka egy hete ért véget, miután Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. A kormány szándéka szerint az új ülésszak október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt kezdődne, amikor is az uralkodó kihirdetné a kormány új törvényalkotási programját.

Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból. A kormányfő azonban rendre tagadja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése.

A londoni parlamentben még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én, továbbá előírja, hogy megállapodás híján Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal – vagyis 2020. január 31-ig -, és el is kell fogadnia a halasztást.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A parlamenti ülésszak lezárásának ügyében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó bírósági határozat született az elmúlt hetekben.

A londoni felsőbíróság szeptember 6-i végzésében azt állapította meg, hogy Boris Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. E bírói fórum szerint politikai jellegénél fogva az ügy nem is a bíróságokra tartozik.

A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kormányfői lépés törvénysértő mivoltának kimondását célzó kereset benyújtója, Gina Miller ismert Brexit-ellenes civil aktivista fellebbezést nyújtson be a végzés ellen a legfelsőbb bírósághoz. Miller ügyvédei ezt azonnal meg is tették.

A polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a múlt héten – a londoni felsőbíróság végzésének ellentmondva – törvénysértőnek minősítette az ülés lezárását. Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fóruma – amelyhez 79 parlamenti képviselő terjesztett be jogi kifogást Johnson intézkedése ellen – kimondta: a kormányfő azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál az ülés berekesztését, hogy akadályozza a brit parlamentet munkájának végzésében, így a kezdeményezés jogsértő volt, a parlamenti ülés lezárásáról hozott döntés pedig érvénytelen. A Court of Session végzése ellen a kormány nyújtott be fellebbezést.

A két ellentmondó határozat elleni fellebbezéseket a legfelsőbb bíróság egyszerre kezdte tárgyalni kedden, először Gina Miller jogi képviselőjének meghallgatásával. Az ügyvéd érvelése szerint a parlamenti munka öt hétre szóló felfüggesztésének kivételes hossza arra vall, hogy Boris Johnson miniszterelnök célja a parlament elhallgattatása volt, mivel a törvényhozásban céljai elérésének akadályozóját látja.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Csavartak egyet a britek a Brexit-szavazáson

John Bercow házelnök felvette a napirendre az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, Sir Oliver Letwin módosító indítványát, amely gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról. Ezzel viszont a mai szavazás elmaradna.

Read More »

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás