Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Megkezdődött az európai uniós tagállamok vezetőinek kétnapos csúcsértekezlete csütörtökön Brüsszelben. Az ülés középpontjában az eredetileg tervezett főbb témák – az orosz-ukrán konfliktus és a migráció – mellett ismét az Egyesült Királyság kiválása volt napirenden.
Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztettek, majd Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria kancellárja adott tájékoztatást a korábbi döntések végrehajtásáról.
Tajani beszédében kijelentette: az Európai Parlament készen áll arra, hogy új javaslatot vegyen fontolóra, amely általános szabályként határozná meg a migránsok tagországok közötti szétosztásán alapuló kötelező szolidaritási kvótamechanizmust. Hozzátette, hogy a javaslat emellett lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy alternatív szolidaritási formákat válasszanak objektív okokat figyelembe véve.
„Nem vitás, javítani kell menekültügyi szabályainkon a jobb tehermegosztás, valamint azáltal, hogy hatékonyabbá tesszük a menekültügyi rendszert, és megakadályozzuk a visszaéléseket. Többször is mondtuk: a cselekvés ideje eljött” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy a pillanat kedvező, mivel az unióba belépni szándékozó migránsok száma jelentősen csökkent. „Meg kell ragadni a pillanatot egy olyan szilárd rendszer bevezetéséhez, amely képes megbirkózni a tél ideje alatt adódó kihívásokkal” – tette hozzá.
Tajani aláhúzta, hogy meg kell védeni az uniós külső határokat. Az uniós parlament továbbra is hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a Frontex keretében működő Európai Határ- és Parti Őrség működését a jövőbeli kihívások kezelése érdekében. Emellett hangsúlyozta, hogy fokozni kell az unión kívüli partnerországokkal folytatott együttműködést az embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében és azért, hogy könnyebbé váljon az illegális bevándorlók visszatérése.
Az Oroszország elleni szankciókról
Ezután a vezetők külügyekkel, többek között az Azovi-tengeri konfliktussal foglalkoztak és abban állapodtak meg, hogy újabb fél évvel meghosszabbítják az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában.
Az uniós tagállamok állam- illetve kormányfői egyhangúlag döntöttek a szankciók meghosszabbítása mellett, miután Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tájékoztatást nyújtott a normandiai négyek, Oroszország. Ukrajna, Németország és Franciaország által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások végrehajtásának állásáról.
A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, valamint a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének Twitter-üzenete szerint az uniós tagországok vezetői arra szólították fel Oroszországot, hogy azonnal szolgáltassa vissza a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre november második felében elfoglalt három ukrán hadihajót és bocsássa szabadon 24 főnyi legénységüket, akik ellen tiltott határátlépés címén eljárást indított.
A legfontosabb téma még mindig a Brexit
Semmiképp nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés – szögezték le az Európai Unióban maradó tagállamok vezetői csütörtökön tartott brüsszeli egyeztetésüket követően.
A huszonhetek nyilatkozatukban kiemelték, hogy az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja, mindössze biztosítékként szolgál, esetleges aktiválása esetén is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges, s nem váltja fel egy jövőbeli egyezmény.
Mint írták, az EU-nak eltökélt szándéka, hogy mihamarabb tető alá hozzák az egyezséget a jövőbeli viszonyról a tervek szerint 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban, és így egyáltalán ne is legyen szükség erre a megoldásra. Megerősítették, hogy a cél a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolat megőrzése az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.
Theresa May brit miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy elhalasztják a másnapra tervezett parlamenti szavazást a Brexit-megállapodásról, ugyanis ha megtartják, akkor azt az alsóház elutasítaná, ezért előbb tárgyalni próbál az uniós intézményekkel és a huszonhetekkel a képviselők nagy része által aggályosnak tartott elemekről. Szakértők azonban kételyeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a most elfogadott nyilatkozat elegendő lesz a londoni ratifikáció sikerre viteléhez.
Brüsszel, 2018. december 13.
Az Európa épület ülésterme az EU-tagországok állam- és kormányfőinek félévzáró csúcstalálkozója kezdetén Brüsszelben 2018. december 13-án.
MTI/EPA Pool/Piroschka van de Wouw
Az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának munkavacsoráján a huszonhetek vezetői először meghallgatták a brit kormányfőt, kérdéseket tettek fel neki – ez közel egy órán át tartott -, majd szűkebb körben folyt tovább az egyeztetés. Brit kormánytisztviselők szerint May „politikai és jogi biztosítékokat” kért annak kiküszöbölésére, hogy országa az ír-északír pótmegoldás nyomán esetleg végleg „beleragadjon” egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.
A miniszterelnök rámutatott: a londoni parlamenti többség a rendezett kiválás pártján áll, megfelelő garanciákkal így még lehetséges lenne a kiválási szerződés jóváhagyása. „Változtatni kell azon a felfogáson, hogy a pótmegoldás valamiképp csapdába ejtheti az Egyesült Királyságot. Amíg ez nem sikerül, addig az egyezményünk veszélyben van” – mondta.
Merkel: muszáj felkészülni a rendezetlen Brexitre is
Az Európai Unió az Egyesült Királyság uniós tagságának rendezett megszüntetésén dolgozik, de fel kell készülni a megállapodás elmaradására is – jelentette ki Angela Merkel német kancellár péntekre virradóra, az uniós értekezlet első munkanapját követően.
Merkel újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Theresa May brit kormányfővel folytatott megbeszélést követően 27-es körben tartott ülésen az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy politikai biztosítékokra van szükség a brit kilépést követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan. „Olyan jövőbeli kapcsolatot akarunk, amelyben mindkét fél szabadon fejlődhet” – fogalmazott a kancellár.
Elmondta: nem tudja megmondani, mikor lépne életbe az Egyesült Királyság és az EU közötti átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodás, de reményeik szerint még az átmeneti időszakban sor kerülhet erre. Hozzátette, hogy a kilépési megállapodásba foglalt tartalékmegoldás célja, hogy közös vámuniós szabályozással elkerüljék az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező vámellenőrzés visszaállítását abban az esetben, ha a brit kilépés után tervezett átmeneti időszak végéig nem lép életbe a kereskedelmi megállapodás.
„Nem nevezhetünk meg más határidőt. Csak azt mondhatjuk, hogy mindkét félnek el kell végezni a feladatait. Ez ránk is vonatkozik, de arra kérjük Nagy-Britanniát, jó javaslatokkal álljon elő, hogy ez elkerülhető legyen” – fogalmazott, utalva a vámellenőrzés visszaállításának elkerülésére.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatóján kijelentette: az általa irányított testület fokozza a felkészülést az Egyesült Királyság esetleges megállapodás nélküli uniós kiválására, a „kemény Brexitre”, ugyanis számolni kell minden forgatókönyvvel. Tudatta azt is, hogy december 19-én közzétesznek egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal.
Sebastian Kurz, a tagországok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács soros elnökségét betöltő Ausztria kancellárja elmondta: a 27-ek egyetértettek abban, hogy az Ír-szigeten, Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határellenőrzés visszaállítását elkerülő tartalékmegoldás kizárólag ideiglenes lehet. Valamint megegyeztek abban is, hogy a kiválási feltételekről szóló megállapodást nem lehet újratárgyalni.
Forrás: MTI / Kitekintő
