Brexit: az utolsó utáni pillanatban ismét megakadt a folyamat

Két és fél évvel a brit EU-tagság megszűnéséről döntő népszavazás és több mint másfél évvel a kilépési folyamat hivatalos elindítása, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása után, a szó szoros értelmében az utolsó 24 órában torpant meg a brit kormány, miután Theresa May brit miniszterelnök hétfő este bejelentette a Brexit-feltételekről szóló megállapodás kedd estére kitűzött alsóházi szavazásának elhalasztását.

A halasztásról hozott döntés hosszú ideje a levegőben lógott, annak ellenére, hogy a Downing Street szóvivője még hétfő délelőtt is a szavazás keddi megtartásáról tájékoztatta a sajtót. Hetek óta lehetett ugyanis tudni, hogy a megállapodás parlamenti elfogadásához messze nincs meg a kormánytöbbség, és csak a vereség mértéke volt kérdéses.

Valószínűsíthető, hogy a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának “rendőrei”, a whipek – a brit parlamentarizmus e sajátos tisztségének viselői felelősek a frakciófegyelem fenntartásáért és az alsóházi pártcsoport munkájának folyamatos szervezéséért – hétfőn még egyszer felmérték a tory frakció hangulatát és szavazási szándékát, és miután meggyőződtek arról, hogy továbbra sem biztosítható a Brexit-megállapodás elfogadásához szükséges többség, erről tájékoztatták a kormányfőt, aki ezután döntött a szavazás elhalasztásáról.

A fenyegető vereség mértékéről a halasztási döntés előtt csak becslések voltak, de ezek közül a legóvatosabbak is azt valószínűsítették, hogy az alsóház három számjegyű többséggel vetné el a Brexit-feltételekről kötött egyezményt. Ez példa nélküli kormányzati vereség lett volna a modern brit politikatörténetben, és jó eséllyel végzetes mértékben destabilizálta volna Theresa May kabinetjét, amely a tavalyi előrehozott választások óta egyébként is kisebbségben kormányoz.

London, 2018. december 10.
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők London belvárosában 2018. december 10-én. Theresa May brit miniszterelnök soron kívül tartott parlamenti felszólalásában bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
MTI/EPA/Will Oliver

A Brexit feltételrendszerét rögzítő 585 oldalas megállapodásra és a majdani kapcsolatrendszer főbb elemeit körvonalazó, 26 oldalas, egyelőre jogilag nem kötelező erejű politikai nyilatkozatra több mint ötszáz tárgyalási nap után, a november végi soron kívüli EU-csúcson került aláírás, de már akkor lehetett tudni, hogy Theresa May gyakorlatilag a lehetetlenre vállalkozott, amikor hozzálátott a szkeptikus brit parlament meggyőzéséhez.

A rendkívül erőteljes ellenállás a tartalékmegoldásnak fordítható backstop-mechanizmussal szemben alakult ki:

A backstop arról intézkedik, hogy szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. Ezt abban az esetben alkalmaznák, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre olyan átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről, amely önmagában feleslegessé tenné a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés felújítását az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres határán.

Ez a határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára a Brexit után, tekintettel arra, hogy London ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is. E határ szabad átjárhatóságának fenntartása sarkalatos jelentőségű, tekintettel arra, hogy a korábbi évtizedekben katonai szigorral felügyelt szakaszon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító, történelmi horderejű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként szűnt meg a fizikai ellenőrzés. Az ír sziget két része között azóta végbement integráció egyik látványos példája az a 30 kilométeres új országúti szakasz, amely két írországi települést köt össze, úgy, hogy közben hatszor lépi át oda-vissza az ír-északír határt.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Az újbóli határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmust mégis súlyos bírálatok érik elsősorban a keményvonalas tory Brexit-tábor részéről. E frakciócsoport fő érve az, hogy a megállapodásban nem szerepel végdátum a backstop-rendszer érvényben tarthatóságának maximális időtartamára, emellett Londonnak és az EU-nak a másik hozzájárulását kell kérnie, ha véget akar vetni a szabályozásnak. A csoport szerint mindezek alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre “beleragadhat” egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

Ugyanezekkel az érvekkel utasítja el mereven a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a tory Brexit-táborhoz hasonlóan rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek álláspontja sarkalatos jelentőségű, mivel a Konzervatív Párt jelenleg csak a DUP tízfős alsóházi frakciójának eseti külső támogatásával tud kormányozni.

Theresa May ilyen hazai politikai háttérrel tér vissza Brüsszelbe, megpróbálva valamilyen biztosítékokat kieszközölni az EU vezetésénél a lázongó parlamenti hátország megbékítésére. Az előjelekből nem sok biztatást meríthet: az uniós intézmények vezetői egymás után szögezték le hétfőn, hogy a Brexit-megállapodásról szóló tárgyalások nem nyithatók újra.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás