A Conindustria egyesület legfrissebb felmérése szerint Venezuelában több ezer vállalat lelassította a termelését, valamint legalább 20 százalékuk beszüntette tevékenységét a nyersanyagok vagy a vásárlók hiánya miatt. A kikényszerített árcsökkentések közben komoly vitákat eredményeznek a kormány és a multinacionális cégek között.

Többen nagy megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, hogy Szöul és Phenjan csúcstalálkozóra készül áprilisban, valamint hogy Észak-Korea fontolóra veszi atomprogramjának felszámolását. Azonban nagyon is van okunk szkeptikusnak lenni az ajánlat komolyságát illetően.

Afganisztán 2018-ban az előző évekéhez hasonló polgárháborúnak néz elébe, Kabulra valószínűleg még több szenvedés, öngyilkos merénylő és terrortámadás vár idén. A biztonsági helyzetre vonatkozó mutatók lassú, de fokozatos romlást jeleznek.

Londoni pénzügyi elemzők szerint az olasz gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy ha a lehetséges negatív forgatókönyvek közül csak néhány megvalósul, az is recessziót okozhat, megkérdőjelezve Olaszország jövőjét az euróövezetben. A helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy a jelenlegi rendszer ellen kampányoló pártok győzelme mély törést tár fel az ország északi és déli része között.

Habár az egyenlőtlenség növekedése világszintű jelenség, ez mégsem azonos mértékű mindenhol: az európai kontinens például a jövedelmek elosztásában és a szociális rendszerek működtetésében is pozitív példaként szolgálhat a világ számára.

Ha Donald Trump amerikai elnök valóban Kínát célozta meg az acél és az alumínium importvámjának tervezett bevezetésével, akkor nagyon mellélőtt. A kínai vezetők ugyanis jó eséllyel nemhogy nem utasítják el az intézkedéseket, hanem jó okuk van arra, hogy tárt karokkal fogadják őket.

Annak érdekében, hogy az ország tőkevonzó képessége javuljon, Olaszország talán nem is annyira meglepő módszerrel próbálkozik: az itt letelepedő ultra-gazdagoknak éves szinten csak egy fix összegű, 100.000 euró mértékű adót kell megfizetniük, függetlenül a teljes jövedelmük nagyságától.

Az Egyesült Államok a jövő héten 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére - jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön. Az Európai Unió napokon belül "határozott és arányos" választ fog adni a lépésre.

Donald Trump hivatalba lépése óta a németek már nemcsak a transzatlanti viszonyrendszeren belüli bizonyos témákkal szemben kritikusak, hanem az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolat alapjának a helyességét is megkérdőjelezik.

A német szövetségi közigazgatási bíróság keddi döntése miatt mostantól igencsak kockázatos dízelautót vásárolni vagy birtokolni Németországban. A vállalkozásoknak azonban nem volt elég idejük erre felkészülni.

A nemzetközi közösség még mindig csak korlátozott sikereket tud felmutatni a klímaváltozás elleni multilaterális összefogás terén. Egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív megoldásmódok és ennek egyik legemblematikusabb példája az úgynevezett geoengineering, vagyis az éghajlati viszonyok nagyszabású és szándékos technológiai manipulálása.

A Venezuelából indult, egyre duzzadó menekültügyi válság összehangoltabb regionális választ igényel, lévén a latin-amerikai országok nemigen számíthatnak az Egyesült Államok segítségére. Kérdés, hogy megbirkóznak-e ezzel a régió államai?

Kína és Japán kapcsolatát számos valós és potenciális konfliktusforrás terheli. A két gazdasági nagyhatalom látványos versengést folytat Délkelet-Ázsiában, ugyanakkor a két ország gazdasága nagymértékben kiegészíti egymást, ami hatalmas lehetőségeket teremt a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok terén.

A legtöbb nyugati elemző szerint 2018 a nagy ellentmondások éve lesz Romániában, mert a makrogazdasági mutatók jóknak tűnnek, de a társadalom mély struktúráiban egyre nagyobbak a feszültségek, megugrott a kivándorlás, akadoznak a kormányzati fejlesztések, és az infláció erodálja a bérnövekedést.