Japánnak sürgősen megoldást kell találnia a munkaerőhiányra

Japánnak akut munkaerőhiánnyal és egyre drasztikusabb népességcsökkenéssel kell megbirkóznia, a kormány azonban továbbra is ellenáll a bevándorlás reformjának: képzett szakembereken kívül nem fogadnak be másokat – és őket is csak ideiglenesen.

Japán rohamosan öregedő társadalma az elmúlt negyed évszázad legrosszabb munkaerőválságát váltotta ki a világ harmadik legnagyobb gazdaságában. A 70-es évek közepe óta nem látott munkaerőhiány mellett a közgazdászok már régóta ajánlgatják Abe Sindzó miniszterelnöknek, hogy lazítson az ország szigorú bevándorlási szabályain, aki azonban nem hisz abban, hogy ez segítene megoldani a helyzetet, közben pedig attól fél, hogy az újonnan érkezők megzavarhatják a társadalmi rendet.

A mélyen gyökerező, társadalmi homogenitásra való törekvés odáig vezetett, hogy Tokió inkább az információs technológiát, a mesterséges intelligenciát, valamint női és idősebb munkavállalókat akar „bevetni”, hogy betöltsék az üres álláshelyeket.

Szakértők azonban óva intenek ettől a stratégiától. Kohei Iwahara, a Natixis Japan Securities közgazdásza így fogalmazott: „Bár az automatizálás mérsékelheti népességcsökkenést, a legjobb megoldás mégis a bevándorlás lenne.”

Kellenek a külföldi munkavállalók, de nem hosszú távra

„Japánnak ideiglenes munkaerő kell, nem pedig bevándorlók” – magyarázta Stephen Nagy, a tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem professzora. „Szükség van rájuk a szolgáltató- és gyártási szektorban, az idősgondozás és egyéb, munkaerőhiány által sújtott területeken, de Tokió nem akarja, hogy ezek a munkavállalók végleg az országban maradjanak” – tette hozzá.

„A politikai döntéshozók tanulmányozták Németország vendégmunkás-programját, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ideiglenes munkavállalók alkalmazása sokkal racionálisabb bevándorlási stratégia a társadalmi stabilitás fenntartása érdekében. Úgy érzik, hogy így megakadályozható vagy legalábbis minimálisra csökkenthető az Európában és más országokban tapasztalható erőszakos magatartás” – fejtette ki a professzor.

Jeff Kingston, a Temple University japán intézményének ázsiatudományi igazgatója hozzáfűzte: „Aggodalomra ad okot, hogy Japánnak valószínűleg társadalmi problémákkal és egyre növekvő bűnözéssel kellene szembenéznie, ha befogadná a nem asszimilálódott külföldi munkavállalók tömegeit”.

„Bár a nehéz akadályok, mint a bevándorlási törvény, kissé lazábbak, de még mindig maradtak bizonyos korlátok. Például ahhoz, hogy egy munkavállaló vízumot kaphasson, a kérelmezőnek japán nyelvvizsgával kell rendelkeznie, amely nagy kihívást jelenthet” – mondta Kohei Iwahara. „És mivel az angol nyelvi készségek a japánok körében továbbra is alacsonyak, a polgároknak nem feltétlenül lenne kényelmes egy nem japánul beszélő külföldivel való közvetlen munka” – tette hozzá.

A menekültek nem kellenek

Miközben a világon lakóhelyüket elhagyni kényszerültek száma rekordot ér el, Tokió merev menekültpolitikája – a kormány fenntartja a 99 százalékos elutasítási arányt – szintén intenzív ellenőrzés alatt áll. Az országba tavaly közel 20 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, amiből a kormány adatai szerint mindössze 20-at fogadtak el.

„Japán 1982 óta kevesebb, mint 1000 menekültet fogadott be” – jegyezte meg Kingston. „Az ilyen elhanyagolható számok megfosztják Japánt minden lehetséges fellendüléstől.”

Forrás: CNBC