Theresa May brit miniszterelnök részletek nélkül bejelentette: Nagy-Britannia a következő napokban, szövetségeseivel és partnereivel közösen áttekinti, hogy milyen további lépéseket tegyen. Oroszország továbbra is tagadja érintettségét, Csehországot, Szlovákiát és Nagy-Britanniát viszont megvádolták.

Bár sokáig úgy tűnt, hogy a Brexit-számla kifizetése lesz a kilépési folyamat kritikus pontja, a témában már körvonalazódik a megegyezés, a britek várhatóan 2064-ig fizetni fognak. Az ír-északír határ kérdésében viszont még mindig nem látszik a megoldás: Leo Varadkar, Írország miniszterelnöke hangos nemtetszését fejezte ki Theresa May azon terve kapcsán, hogy előzetes regisztrációhoz kötnék a határátlépést.

Elemzők szerint a már csak Szkripal-ügyként emlegetett incidens feltüzelheti az orosz választókat a vasárnap esedékes elnökválasztásra, így valóra válhat a Kreml álma a minimum 70 százalékos részvételi arány kapcsán.

Oroszország 2019-ben missziót küld a Marsra, a Hold pólusain pedig szakemberei víz után fognak kutatni - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök egy adásba még nem került, de az orosz média által csütörtökön máris széles körben ismertetett televíziós dokumentumfilmben.

Megalakult szerdán Berlinben Angela Merkel német kancellár negyedik kormánya, így véget ért a második világháború utáni Németország leghosszabb kormányalakítási folyamata.

Matteo Salvini az olasz jobbközép vezetőjeként kijelentette, hogy egyedül a választásokon vesztes balközép Demokrata Párttal (PD) nem akar együtt kormányozni, az Öt Csillag Mozgalommal történő együttműködést nem veti el. A jobbközép másik nagy pártja viszont ezt árulásnak tekintené.

Bár sokak szerint vitatott, az új francia bevándorlási törvény az elnök legjobb esélye egy alapvetően nem jól működő rendszer átalakítására. Ha ráadásul Emmanuel Macron egy ilyen megosztó és erős érzelmeket kiváltó témában sikerrel jár, akkor többszörösen is nyer az ügyön.

Most, hogy Donald Trump amerikai elnök úgy döntött: májusban találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, eljött az ideje, hogy átgondoljuk, milyen stratégiai következményekkel jár az, hogy az Egyesült Államok közelebb kerül az elszigetelt rezsimhez és általában Ázsiához.

Miközben Oroszország masszívan befektet, Kína bejelentkezett, "közel-sarkvidéki államnak" nevezi magát és selyemutat tervez az Északi-sarkra, az Egyesült Államok csúnyán elaludt az Északi sarkkör természeti kincseiért folytatott nagyhatalmi játszmában.

A Tesla és a SpaceX alapítója a South by Southwest (SXSW) konferencián arról beszélt, hogy a tervezett Mars-rakéta már 2019 közepére készen fog állni az első útjára.

Egyelőre nem sikerült megoldani az izraeli kormánykoalíció eddigi legsúlyosabb válságát, s a helyi médiában megszólaló szakértők egyre valószínűbbnek tartják, hogy Mose Kahlón pénzügyminiszter jövő hét végéig szabott ultimátumának lejártáig Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya feloszlatásáról és előrehozott választások kiírásáról dönt.

Nem kizárt, hogy a tavaly szeptember óta csődvédelem alatt álló legnagyobb amerikai játékáruházlánc, a Toys "R" Us bezárja összes üzletét az Egyesült Államokban, de az európai leányvállalatoknál sincs ok az örömre, már a britek is csődvédelmet kértek.

Japánnak akut munkaerőhiánnyal és egyre drasztikusabb népességcsökkenéssel kell megbirkóznia, a kormány azonban továbbra is ellenáll a bevándorlás reformjának: képzett szakembereken kívül nem fogadnak be másokat – és őket is csak ideiglenesen.

Miközben Oroszország kapcsolatai a Nyugattal egyre romlanak, az ország megkezdte nyitását keleti irányba, és ezzel párhuzamosan Moszkva figyelme déli irányba is fordult, újragondolva Pakisztánnal és Indiával fennálló kapcsolatait és egy új szerepet kialakítva Afganisztánban.