Nem veszi komolyan Zsirinovszkijt Magyarország

Abszurd az a javaslat, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus tett Ukrajna felosztására – mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője hétfőn az MTI érdeklődésére. Az ukrán válság mellett írunk még az új olasz kormány munkaügyi reformjáról, és olvashatnak a francia szélsőjobb előretöréséről is. Tartsanak ma is velünk!

Mai ukrán összefoglalónk

Abszurd az a javaslat, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus tett Ukrajna felosztására – mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője hétfőn az MTI érdeklődésére. Kaleta Gábor elmondta: Vlagyimir Zsirinovszkij levelet juttatott el a moszkvai magyar nagykövetséghez, amelyben azt a tervét vázolta, hogy népszavazás után egy ukrajnai megye Romániához, Kárpátalja Magyarországhoz, öt megye pedig Lengyelországhoz csatlakozzon. Zsirinovszkij – aki az orosz duma alelnöke is – az Oroszországi Liberális Demokrata Párt frakcióvezetőjeként írta alá a javaslatot, és a politikus egyébként sem az orosz kormány képviselője – közölte a tárca sajtófőnöke. Kaleta Gábor azt is hangsúlyozta: Magyarország ezt a felvetést abszurdnak tartja, Budapest nem is reagál rá hivatalosan.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportja Kelet-Ukrajnában nem találkozott olyan katonai tevékenységgel, amely bármelyik félben aggodalmat kelthetne – mondta Ács Gábor, a csoport vezetője hétfőn az MTI-nek. Az alezredes ismertetése szerint a több mint húsz ország mintegy negyven képviselőjéből álló csoport múlt csütörtökön fejezte be tevékenységét Kelet-Ukrajnában, és munkájuk lezárásaként jelentésben foglalták össze az általuk tapasztaltakat. Ennek elemzését és értékelését a résztvevő országok kormányai végzik. Ács Gábor hozzátette: a jelentésben leírták, hogy Kelet-Ukrajnában csak ukrán katonai tevékenységet tapasztaltak. Mivel a Krím félszigetre nem sikerült bejutniuk, az ottani katonai tevékenységről nem tudtak számot adni, de azt jelezték: a félszigeten orosz katonai jelenlétre utal, hogy az áteresztő pontokon orosz katonák és orosz katonai eszközök voltak.

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) hétfői kijevi ülésén utasítást adott a védelmi minisztériumnak az ukrán katonai egységek kivonására a Krímből. Ezt az államfői teendőket ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök jelentette be az ukrán parlament frakciók közötti egyeztető ülésén. Hozzátette: az RNBO utasította a kormányt, hogy a félszigetről evakuálja a katonák családtagjait és mindenki mást, „akinek el kell hagynia az otthonát a megszálló orosz csapatok nyomásgyakorlása miatt”. Előző nap Ihor Tenyuh ügyvivő védelmi miniszter közölte, hogy hamarosan döntés születik a Krím félszigeten állomásozó ukrán egységek Ukrajna kontinentális részére történő részleges átcsoportosításáról.

A NATO-erők átcsoportosítását szorgalmazta Traian Basescu román államfő hétfőn az utóbbi hónapok orosz katonai tevékenységére hivatkozva – közölte a Mediafax hírügynökség. A hágai kétnapos nukleáris csúcstalálkozóra induló Basescu elutazása előtt a repülőtéren azt mondta: az összejövetel jó alkalmat jelent számára, hogy a térségben kialakult helyzetről tájékoztassa a hágai csúcson résztvevő állam- és kormányfőket.

Tovább terjeszkednének az oroszok?

Philip Breedlove, a NATO szövetséges erőinek európai főparancsnoka szerint az Ukrajna keleti határa közelében „gyakorlatozó” orosz erők Transznyisztriára is könnyen rátehetik a kezüket.

Úgy tűnik, hogy a 8500 katonát felölelő haderő hasonló taktikát alkalmaz, mint amit a Krím annexiója előtt. Nicolae Timofti, moldovai elnök attól tart, hogy a poszt-szovjet köztársaságban megismétlődhetnek a krími események. A Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivője állítólag Moszkvába utazott, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz. „Ahol sikerül, ott szép szóval, ahol nem, ott tankokkal állítja vissza a Szovjetunió határait az orosz elnök”, mondta Traian Băsescu román államfő. Băsescu aggódik Moldova sorsáért, de egyelőre nem tart az orosz-ukrán konfliktus háborúvá fajulásától.

Ezért hatástalanok az EU szankciói az oroszokkal szemben

Egy önmagában véve jelentéktelen félsziget körül kialakult válság számos olyan dolgot hozott a felszínre, amit az eddigi „békebeli állapotok” valamelyest elfedtek. Ma már semmi kétség nem lehet afelől, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája nagyobb intenzitású krízis esetén egyszerűen működésképtelen. Ismételten fény derült az Egyesült Államok és az Európai Unió közt húzódó igen eltérő geopolitikai érdekekre, ezen érdekek kibékíthetetlenségére, illetve arra, hogy a két fél mennyire nem tudja megérteni a másik motivációit, észak-atlanti kapocs ide, vagy oda. A tervben lévő, Oroszország ellen készülő uniós szankciók kapcsán a Kitekintő elemzésében Európa zászlóshajóját, Németországot veszi górcső alá.

„Nie wieder München” – szólt a német külpolitikai döntéshozás vezérelve 1999-ben, amikor Schröderék Berlinben úgy döntöttek, hogy beszállnak a koszovói háborúba. A „soha többé München”-elv megértéséhez 1938-ig kell visszamennünk, amikor is a pattanásig feszült európai helyzetet a kevésbé felkészült brit és francia vezetők (Chamberlain és Daladier) úgy próbálták orvosolni, hogy szabad kezet adtak Hitlernek területi éhségének csillapítására. A müncheni értekezletet követően a demokratikus Európa lényegében legitimálta az Anschlusst, Csehszlovákia feldarabolására pedig rábólintott. Hatvanegy évvel a müncheni értekezlet után a német külpolitikában egy markáns fordulat állt be azzal, hogy elismerték: van az a pont, amit egy békeszerető demokrácia sem tűrhet tovább. Ez az elv azonban a mostani krími krízis kapcsán egyáltalán nem alkalmazható.

Előretört a szélsőjobb Franciaországban

Ahogy azt a politikai elemzők, illetve a nemzetközi sajtó korábban megjósolta, a szélsőjobboldali Nemzeti Front hódított teret a francia önkormányzati választásokon. Nemcsak az eredmények írtak történelmet, hanem 1971 óta minden idők legalacsonyabb részvételi arányát is produkálták a szavazók a hétvégén.

Összesen 36 ezer választókerületben voksoltak vasárnap a francia polgárok, a kis falvaktól kezdve az olyan nagyobb városokig, mint Marseille, egészen Párizsig bezárólag. Helyi idő szerint este hatkor zárták az urnákat, és rögtön kiderült: meglehetősen alacsony volt az idei részvétel. A francia belügyminisztérium közlése szerint délután öt óráig mindössze 54 százalékos volt a leadott szavazatok aránya, miközben ez az adat 2008-ban 56 százalék volt. Így körülbelül minden negyedik választópolgár a bevándorlás, és EU ellenes Nemzeti Front (FN) mellett voksolt, amelynek vezetője Marine Le Pen, Jean-Marie Le Pen lánya.

Dübörög a Renzi-kabinet

Az olasz foglalkoztatási helyzet nem túl rózsás, ennek orvoslására munkaügyi reformot fogadtak el, amely számos könnyítést vezet be elsősorban a munkaadók számára a foglalkoztatás ösztönzése érdekében.

Az új olasz miniszterelnök, Matteo Renzi helyzete nem könnyű: alighogy elfoglalta a kormányfői széket, és a munkavállalók jövedelmének jelentős részét elnyelő adóterhek csökkentésére ígéretet tett, az Európai Bizottság közzétett egy jelentést, amely sötét képet fest Olaszország munkaerőpiaci helyzetéről.