Miért nem működött a román oltási kampány? – Balogh Fruzsina elemzése

Balogh Fruzsina elemzése a Külügyi Műhely Alapítvány által meghirdetett, a közép-és kelet-európai országok, és Oroszország, valamint a Balkán régió országai COVID-19 pandémiára adott politikai és gazdasági válságkezelési gyakorlatai c. pályázat harmadik helyezését érte el.

Romániai koronavírus vakcináció – A kormány oltáskampánya a megelőzés érdekében

Bevezetés

Romániában 2021 őszén, a világon a legnagyobb számban haláloznak el a COVID-19-cel, főként annak delta variánsával megfertőződött betegek. A többi európai állammal szemben jóval hamarabb elkezdődött, és súlyossá vált a járvány új, negyedik hulláma, mely jogosan veti fel a kérdést: mit csinálnak ők másképp, feltételezhetően rosszul?

A harmadik hullámtól kezdve az oltakozás, a koronavírus elleni vakcinák jelentik a védekezés egyik legfőbb pillérét. Az írásomban kitérek a romániai vakcináció, a kormány oltáskampányának részleteire, a leíró jellegű részekben több hivatalos statisztikai adatot is felhasználva, az egyes aspektusokat viszonyításként az Európai Uniós adatokkal, valamint a magyar intézkedésekkel vetem össze. Arra a kérdésre keresem a választ, mennyire és miért maradtak le az oltakozásban a románok más európai országokhoz képest?

A románok körében az átoltottság 2021 novemberéig igen alacsony európai viszonylatban, ami többek között magyarázatot adhat arra, hogy miért döntötte le ilyen hamar a lábáról Romániát a negyedik hullám. Vajon a román kormány oltáskampánya elhibázott, vagy más miatt kedvezőtlen az oltási kedv az országban? Azt feltételezem, hogy a román kormány más kampányeszközök megválogatásával jelentősen növelni tudta volna, illetve tudná az oltottak arányát.

A pandémia Romániában

Az első romániai koronavírus eset 2020. február 26-án vált ismertté, a vírussal Olaszországban fertőződött meg a beteg. Románia, ahogy más európai országok is, sorra hoztak korlátozó intézkedéseket, melyek célja a pandémia terjedésének megfékezése volt az országban. Kezdetben a beutazást – például Olaszországból – korlátozták a kiadott katonai rendeletek, majd márciusban megtiltották a gyülekezést, és bezárták az iskolákat is, rendkívüli állapotot hirdettek, és a hónap végén sor került az első országos lezárásra is, ami kijárási korlátozásokat vont maga után.

Bár az első hullámot Romániában is sikerült többé-kevésbé feltartóztatni, 2020 nyarán újabb növekedésnek indultak az esetszámok, a második hullám elérte az országot, amelyet 2021 tavaszán kevés átmenettel a harmadik hullám váltott. Bár az oltások megkezdésével, és a nyár beköszöntével csillapodott a járvány az országban, és fel tudtak oldani számos korlátozást, európai viszonylatban igen hamar, már 2021 augusztusban felütötte a fejét a negyedik hullámra jellemző, Indiából eredő delta variánsa a koronavírusnak, és növekedni kezdett a megbetegedések száma. A kórházak túlterheltsége már akkora problémát jelentett októberben, hogy a NATO segítségét is kérte az ország. Többek között Magyarországra és Olaszországba helyeztek át koronavírusos kórházi ellátásra szoruló román pácienseket.

A kormány oltáskampánya

Több hónapnyi fejlesztés és kísérletezés után az Európai Bizottság 2020. december 21-én engedélyezte az első COVID-19 elleni vakcinát. Ezután rövidesen egész Európában megkezdődött az oltakozás. Ahogy a vakcinák beszerzésére lehetőség adódott, a román kormány meg is kezdte azt, ahogy az oltási kampányát is, Valeriu Gheorghiţă orvos ezredes koordinálásával.

Románia egészében 2021. január 4-étől kezdték meg a vakcinák beadását, elsőként az egészségügyi dolgozóknak, majd január 15-től a második szakasz is elkezdődött, amely keretében a 65 év felettiek, illetve a társadalmi szempontból fontos szerepet betöltők (pl. politikusok, tanárok, személyszállítók) oltása következett. Később minden felnőtt, majd már a fiatalkorúak is felvehették a vakcinát.

A kormány számos olyan akcióval próbálkozott, amelyek a legtöbb országra jellemzőek voltak. Védettségi igazolványt vezettek be, a szórakozóhelyek, rendezvények, éttermek látogatását ehhez kötötték. Amikor a negyedik hullám fellángolása szigorításokat követelt, szintén ehhez nyúltak, valamint kijárási korlátozás kezdődött az oltatlanok számára.

Ezenkívül más, kevésbé szokványos eszközöket is kipróbáltak. Júliusban a kormány kihirdette: szabadnapot kapnak munkahelyükön a dolgozók az oltás napjára, a diákok pedig mentesülnek az óralátogatások alól. Sőt, a kiskorúakat kísérő szülő is szabadságot kérhet. Nem sokkal később az oltást igénylőket már ebédjegy, illetve lottószelvény is megillette.

Az oltási kedv

Mielőtt a vakcinák elérhetővé váltak az országban, számos felmérést készítettek az oltási kedv felmérésére. 2020 májusában a Román Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) eredményeiből az derült ki, hogy a megkérdezett románok közül minden harmadik egyértelműen visszautasítaná a vírus elleni védőanyagot. Később a Spiru Haret tanügyi szakszervezet a megrendelésekhez készített igényfelmérést a tanárok körében, amely még nagyobb elutasítottságról ad számot: a megkeresett pedagógusok 56 százaléka nem kívánt élni a lehetőséggel, még akkor sem, ha az oltás ingyenesen elérhető.

Ennek ellenére mielőtt az oltások megjelentek, Románia az egyik legerősebbnek tűnt az immunitás kialakulásában, és az oltás első heteiben a románok oltási tempója az Unió élén járt. Ugyanakkor hamar megcsappant a kezdeti lelkesedés, amikor a nyár végén újból növekedni kezdtek az esetszámok, az oltottak aránya a teljes népesség körében a 30%-ot sem érte el.

Az oltásra való érdeklődés annyira alacsonynak bizonyult, hogy a kormánynak 2 millió adag vakcinát el kellett adnia, valamint további 1 milliót eladományozott, mivel nem tudták volna időben felhasználni azokat. Az eluralkodó szörnyű egészségügyi helyzettől észbe kapva hirtelen emelkedni kezdett az oltásra jelentkezők aránya, de még így is csak az állampolgárok 37%-át tudták beoltani novemberig. Az Európai Unióban ekkorra már átlagosan az állampolgárok 75%-a megkapta a vakcinát, így a románok helyzete igen kedvezőtlen.

Bizalmatlanság az ellenkezés oka – Konklúzió

A román Országos Közegészségügyi Intézet adatai alapján az oltottak mindössze 2 százaléka kapta el novemberig igazoltan a koronavírust, illetve 0,02 százalékuk hunyt el a betegség következtében. Ahogy a negyedik hullám kezdeteként a nyár második felében újra nőni kezdtek az esetszámok, a román közegészségügyi intézet elemzései alapján az is kiderült, hogy az új megfertőződések több, mint 80%-a oltatlanoknál jelentkezett.

Mindezen adatokból igazolódik, hogy az alacsony átoltottság hatására nagyobb számban betegedtek meg és haltak meg koronavírus által románok, míg más európai országok kedvezőbb oltási statisztikája tartóztathatta fel többek között a vírust. A komplikáltabb kérdés, hogy miért ilyen alacsony a románok körében az oltási kedv, illetve mit tehetett volna, tehetne másképp a kormány, hogy ezen változtatni tudjon.

Egyrészt érdemes figyelembe venni, hogy a románok körében a kötelező védőoltások esetében is nagyobb az ellenállás, mint Európa más területein. Például a kanyaró elleni védőoltás már a legtöbb Uniós tagállamban kötelező, Magyarországon így már egészen 1969 óta, ezzel szemben Romániában a mai napig sem, pedig az előző években gyakran járványt is okozott az országban.

Mind a COVID-19, mind más betegségek elleni vakcinák részben a hiedelmek terjesztése miatt kerül elutasításra. Egy felmérés alapján például a románok közel fele elhiszi, hogy a kormány laboratóriumban fejleszt vírusokat, hogy korlátozni tudják az embereket.

Másrészről az oltástól való vonakodás a románok körében a kormánnyal, illetve az orvosokkal szembeni bizalmatlanságon is alapulhat. A kommunizmusból a románok magukkal hozták a politikusokkal szembeni fenntartásokat. Mivel az országban főként csak a kormány, a  politikusok kampányolnak az oltás felvétele mellett, az oltási kedv nem növekedik ezáltal. Ha a románok is alkalmaznák azt a taktikát, hogy hírességek, akár sportolók állnak ki a vakcinák ügye mellett, amely számos más országban, mint Magyarországon is jól bevált, valószínűleg nagyobb hatást érhettek volna és érhetnének el.

Ráadásul az ortodox egyház, amely számos román életében fontos szerepet játszik, gyakran mélyíti a románok bizalmatlanságát, és sokszor szintén visszatartja őket az oltás felvételétől.

Így a kormány, a politikusok és az orvosok keze nagy részben meg van kötve az oltásra való motiválás tekintetében a nagyfokú bizalmatlanság miatt. Az oltási kampány hasonló elemeket tartalmaz, mint más országoké, sőt, az oltáskor járó szabadnap, ebédjegy, lottószelvény, bár kevésbé szokványos eszköz, szintén hatásosnak bizonyulhat. Más országokban bevett taktika az oltás átfogó, illetve bizonyos foglalkozásokhoz kötött kötelezővé tétele.

Leggyakoribb ezek közül, mint Magyarország esetében is látható, hogy az egészségügyben dolgozóknak muszáj felvenniük a vakcinákat. Ez a románoknál szinte fel sem merülhetett, hiszen az amúgy is szörnyű helyzetbe sodródott egészségügyi ellátást még inkább megbénítaná, ha emiatt jelentős mennyiségű orvos, ápoló kiesne a munkából.

Ezek alapján nem az oltási kampány tekinthető elhibázottnak. A bizalom kiépítése a végrehajtó hatalom és az állampolgárok között kulcsfontosságú, a tényleges szerepe szükség helyzetekben mutatkozhat meg igazán, ugyanakkor annak kialakítása azt megelőzően kell, hogy megtörténjen.

Balogh Fruzsina a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok BA szakos hallgatója. Az elemzés a Külügyi Műhely Alapítvány által meghirdetett, a közép-és kelet-európai országok, és Oroszország, valamint a Balkán régió országai COVID-19 pandémiára adott politikai és gazdasági válságkezelési gyakorlatai c. pályázat harmadik helyezését érte el.

Az első helyezett munkája: Gazdaságvédelmi válságkezelő intézkedések Szlovéniában

A második helyezett munkája: Koronavírus-járvány hatása és kezelése Szerbiában 

A pályázat díjazása a „A Külügyi Műhely Alapítvány tudományos közösségépítési tevékenységének fejlesztése” c., NEAE-KP-1-2021/1-000279 azonosítószámú projektből kerül biztosításra.

Hozzászólások ()

Friss hírek

REPowerEU: itt az EU terve, hogy miként válhatunk le mielőbb az orosz gázról

Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség felszámolására energiatakarékosságot - egyebek mellett a háztartások energiafogyasztásának csökkentését - szorgalmazza az Európai Bizottság szerdán bemutatott REPowerEU című javaslatában, amely a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó közös európai fellépésre vonatkozik.

Read More »

Mit tud egy modern ceruza? (x)

Az érintőképernyők szép lassan beszivárogtak az életünk minden részére. Ott vannak mindennapjainkban a telefonjainkon, táblagépeinken, éttermekben rendelésnél vagy akár a bankban készpénzfelvételnél is.

Read More »