Koronavírus-járvány hatása és kezelése Szerbiában: Quo vadis?

Felde András Bence elemzése a Külügyi Műhely Alapítvány által meghirdetett, a közép-és kelet-európai országok, és Oroszország, valamint a Balkán régió országai COVID-19 pandémiára adott politikai és gazdasági válságkezelési gyakorlatai c. pályázat második helyezését érte el.

Bevezetés

A koronavírus ahogy a világ minden pontján, Szerbiában is érezteti hatását. Mind a járvány, mind pedig az ennek nyomán kialakult gazdasági válság a mai napig komoly hatással van a nemzetközi rendszer szereplőire. Jelen elemzésben Szerbiának a járvány terjedését megakadályozni hivatott, illetve a gazdasági kihívások kompenzálására tett intézkedéseit vizsgálom. A döntések politikai hátterének elemzésén és hatásain túl kitérek az ebből fakadó belpolitikai folyamatokra, a pandémia gazdasági és társadalmi hatásaira, valamint az ebből fakadó koronavírus diplomácia begyűrűzésére.

Kutatásom hipotézise, hogy a vírus okozta hatások leküzdése érdekében a szerb kormány politikai és gazdasági eszközrendszerével a külföldi szereplőkkel való kapcsolatok fejlesztésének alapját igyekszik lerakni, és egyaránt fordul segítségért Kínához és Oroszországhoz is az Európai Unióval történő kooperációján túl. Ezen kijelentésem alátámasztására a következő fejezetekben teszek kísérletet, melyhez primer és szekunder forrásokat egyaránt felhasználtam.

Belpolitikai hatás

A Nyugat-Balkánon az első megbetegedések 2020 márciusában jelentkeztek, és a tendenciának megfelelően a járvány intenzitása májusra csökkenni látszott. 2020. március 15-én Alexander Vucic szerb államfő bejelentette a rendkívüli állapotot. Ennek alkotmányos jellege kétségbe vonható, ugyanis a hatályos alkotmány értelmében erre csak a parlament lenne jogosult, a jogkör kizárólag az intézményi döntés hiányában szállna az államfőre, miniszterelnökre és a parlament elnökére.

Mindazonáltal a védőintézkedések mellett a parlament újra ülésezni kezdett április 28-án, és visszamenőleg megerősítették mind a rendkívüli állapot bevezetését, mind pedig a járvány elleni fellépés miatt hozott intézkedéseket. Az intézkedés azért is bírt különös jelentőséggel, mivel Szerbiát a járvány a parlamenti és a helyhatósági választások előtt érte el.

A pártok között egyetértés volt abban, hogy a vírus megfékezése végett minden szereplőnek érdekében áll a kampánytevékenységeket befejezni, illetve elhalasztani a választásokat. Ennek hatása érezhető volt mind a kormányon, mind pedig az ellenzéken, azonban különböző előjelekkel. A választások előtt látszólag levegőhöz juthatott az ellenzék – amely a választások bojkottjára készült –, viszont a szerb államfő felismerte a járvány okozta népszerűség növekedési potenciált, melyet szeretett volna kihasználni.

A védekezés során a kormány tagjai élhettek a média előtti nyilvánossággal, amely egyfajta „kampányidőszakon kívüli kampányra” nyújtott lehetőséget. A pandémia első hulláma alatt emellett nem voltak érzékelhetők a negatív szociális és gazdasági hatások. A márciusban elfogadott gazdasági mentőcsomag részeként a 18 éven aluli lakosoknak egyszeri 100 euró összegű támogatást, a nyugdíjasoknak pedig 4000 dinár segélyt nyújtott a kormány, amely valószínűsíthetően a támogatói bázist növelte.

Természetesen a kijárási korlátozásokkal a vezetést kritikák sora is érte párhuzamosan, de Vucic pártja továbbra is a választások mihamarabbi megtartásában volt érdekelt. Az ellenzéki pártok a júniusi választásokat megelőzően nem tudtak egységesebbé válni, egy részük pedig kitartott a voksolások bojkottja mellett. Ennek eredményeképpen a választás a Szerb Haladó Párt (Sprska napredna stranka – SNS) elsöprő győzelmét hozta, aminek következtében a parlamenti ellenzék de facto megszűnt létezni. A választások az SNS érdekérvényesítő képességének megszilárdulását, és a politikai szereplők közti diskurzus csökkenését vetítette előre. Az eredmények, majd az azt követő kormányalakítás lehetőséget nyújthat Alexander Vucicnak az európai integráció feltételeként szabott intézményi reformok gyorsabb véghezviteléhez. Mindazonáltal a koronavírus okozta válság megteremti a látszatintézmények fenntartásában érdekelt kormány prioritás átrendeződésének alapját, amelyből rövidtávon sokkal nagyobb politikai tőkét kovácsolhat.

Egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt hatás

A járvány hatására a nyugat-balkáni országok is fokozatosan kezdtek bezárkózni, és terjedésének megfékezése érdekében szigorú intézkedéseket hoztak. Fontosnak bizonyult, hogy az emberek közti érintkezést mielőbb minimálisra csökkentsék, amivel elkerülhető az egészségügyi ellátórendszer hirtelen túlterheltsége.

A régió államainak egészségügyi ellátórendszerei tekintetében általánosságban elmondható, hogy rendkívül alulfinanszírozottak és a pénzügyi források felhasználásai sem a leghatékonyabb keretek közt zajlanak. Igaz ez még akkor is, ha a szerb egészségügyi kiadásokat éves GDP-hez viszonyított arányban, európai összehasonlításban vizsgáljuk. Szerbia éves szinten 8,8 százalékot költ a területre a GDP arányában, ami nem számít alacsony összegnek, a kép viszont sokkal árnyaltabb az éves GDP alacsony szintjével összevetve és azzal, hogy ehhez 35 százalékban magánforrások járulnak hozzá. Nem véletlen, hogy a Balkan Barometer felmérései szerint az egészségügy azon szektorok közé tartozik, amelyeket leginkább érint a korrupció.

A társadalmi percepció indikátora, hogy a lakosság döntő hányada biztosítva van és ingyen jut alapellátáshoz, mindazonáltal így is komoly egyenlőtlenségek tapasztalhatók az ahhoz való hozzáférés tekintetében. Ennek a tendenciának a pozitív irányba terelését a járvány hatására hazatért több, mint 317 ezer ember sem segítette elő, így a vezetés kénytelen volt más eszközökhöz folyamodni.

A kormány a személyi érintkezések minimalizálása érdekében bevezette a rendkívüli jogrendet, és az országban lépésről lépésre szigorodtak a kijárási korlátozások és tilalmak. Elsőként a 65 év feletti korosztályt érintették a korlátozások, majd Belgrád a teljes lakosságra kiterjesztette a kijárási tilalmat. 2020 március végére már a teljes hétvégére érvényben voltak a rendelkezések, hétköznap 17 órától reggel 5 óráig nem lehetett az utcán tartózkodni. Az intézkedések rövid távon gátat szabtak a vírus terjedésének és ezáltal az egészségügy túlterhelésének.

Szerbia a kórházi ágyak számának – százezer lakosra vetítve – tekintetében felette volt az uniós átlagnak, de az egészségügy problémáját jelzi, hogy becslések szerint több ezer a szektorban dolgozó hagyja el az országot éves szinten Nyugat-Európa irányába. 2019 decemberében már sztrájkra készültek az egészségügyi dolgozók, így a kormánynak hosszú távon a megfelelő védekezés feltételeinek, illetve az egészségügyi reform alapköveinek lerakásában kellett érdekeltnek lennie.

A vízió megvalósításának érdekében először a földrajzi egyenlőtlenségeket igyekeztek csökkenteni, majd a korlátozásokkal párhuzamosan fejlesztették tovább a tesztelő- és ellátókapacitásokat. Előbbit négy klinikai központ – Belgrád, Kragujevac, Nis, Újvidék – létrehozásával és modernizálásával igyekeztek elérni, melyhez az Európai Beruházási Bank 200 millió euró kölcsönnel járult hozzá. Utóbbi kapcsán a követendő intézkedések meghozatalához kínai szakértők segítségét kérte az állam. Az együttműködés eredményeként az előbb említett klinikai központokból hármat (Belgrád, Nis, Újvidék) alkalmassá tettek több ezer ember ellátására, mellyel párhuzamosan jelentősen megemelték a napi tesztek számát a teljeskörű feltérképezés érdekében.

Az egészségügyi szektorban dolgozók bérét 10 százalékkal emelte meg a kormány. 2020. március 17-én bejelentették, hogy tilos exportálni bármilyen gyógyító terméket és eszközt, majd elkezdtek felkészülni a lehetséges gyógymód(ok) hazai elkészítésére. Ennek érdekében 150 kg alapanyagot rendeltek a klorokin előállításához Brazíliából, továbbá vizsgálni kezdték a vérplazma használatának lehetőségét.

Gazdasági és társadalmi hatás

A koronavírus járvány a világ minden pontján komoly gazdasági károkat okozott. A nyugat-balkáni térség valamennyi országának húzóágazatai erőteljes bevételkiesést szenvedtek el. Szerbiában számos nagyvállalat jelentett be időszakos leállást – köztük az autóiparban tevékenykedők is -, mely terület leginkább járul hozzá a foglalkoztatáshoz és az exporthoz. A növekvő tendenciát mutató turizmusban is súlyos veszteségeket könyveltek el, Rasim Ljajic kereskedelmi miniszter 220-250 millió euró bevételkiesést várt ebben az ágazatban.

Az előrejelzések többnyire negatív hangvételűek voltak, azonban mind az EBRD, az Erste Group, illetve a WIIW (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) is 2-3 százalékos visszaesést, majd 2021. évi 4-5 százalékos fellendülést várt. A pozitív hangvételű várakozásokhoz a kormány intézkedései is hozzájárultak. A vezetésnek a munkanélküliség ugrásszerű növekedésének megakadályozását kellett szem előtt tartania. Ennek szellemében 2020. március végén egy 5,1 milliárd eurós mentőcsomagot jelentettek be, mely az ország GDP-jének 11 százalékának felelt meg, és a munkaadók terheinek csökkentését és finanszírozási lehetőségeinek javítását hivatott megteremteni. A szerb kormány ezen túlmenően infrastrukturális projekteket hajtott végre, és három állami tulajdonú cég – EPS energiaellátó, Telekom Srbija, AirSerbia légitársaság – támogatását is bejelentette. Az államnak elemi érdeke volt beavatkozni a gazdaságba, ugyanis 2020. második negyedévében 2019. azonos időszakával összehasonlítva 6,4 százalékkal, első negyedévvel összevetve 9,2 százalékkal esett vissza.

A helyzetet enyhítette ugyan, hogy a korábban betervezett, nagy cégeket érintő beruházások megvalósultak, a foglalkoztatottak aránya összességében nőtt, de az alkalmi munkából élők és a rövid határidejű szerződések keretében foglalkoztatottak száma csökkent.
Utóbbi viszonyban dolgozók körében társadalmi elégedetlenség bontakozott ki, amelyet a kijárási tilalom és az intézkedések szigorodása is fokozott. Emberek veszítették el a munkájukat és kényszerültek leadni az eddig megszokott életszínvonalukból. Az elégedetlenség politikai színezetet is öltött. A „Ne hagyd, hogy Belgrád megfulladjon” („Ne da(vi)mo Beograd”) mozgalom a szerb vezetés ellen uszított, melyre a kormánypárt a „Dilas tolvaj!” üzenettel fémjelzett zászlókkal válaszolt, támadva ezzel mind a Szabadság és Igazság Pártjának (Stranka slobode i pravde, SSP) vezetőjét, mind pedig az ellenzéki mobilizációt. A feszültség erőszakos cselekményekbe is átcsapott, Bosko Obradovic a Dveri párt vezetője verekedésbe keveredett az egészségügyi miniszterrel, képviselőket távolítottak el a parlamentből, illetve az utcai tüntetések száma is növekedett.

Összességében elmondható, hogy a gazdasági intézkedéscsomagokkal Szerbia viszonylag ellensúlyozni tudta a járvány negatív hatásait, azonban ez az állami kiadások extrám emelésével járt, amit hosszú távon nem lehet tartani. A munkanélküliek számának növekedésére és a társadalmi elégedetlenség csökkentésére adekvát válaszokat kellett a kormánynak adnia, amely a nemzetközi partnerekkel való kooperációt irányozta elő. Az Európai Beruházási Bank nyugat-balkáni területért felelős vezetője, Dubrovka Negre bejelentette, hogy 400 millió euróval támogatnák a szerb kis- és közepes vállalkozói szektor likviditási terheinek enyhítését. A csomag előirányozta az Európai Unióval történő további mély együttműködést, amely egyfajta financiális szolidaritásként is értelmezhető. Mindazonáltal Alexandar Vucic államfő az orosz és kínai diplomáciai kapcsolatokat is igyekezett szélesebb alapokra helyezni, melynek részleteit a következő fejezetben elemzem.

Koronavírus-diplomácia

A járvány ütemének növekedésével nyilvánvalóvá vált, hogy a főbb geopolitikai szereplők puha hatalmukat és segélyeiket fogják felhasználni külpolitikai céljaik eléréséhez. A „koronavírus-diplomácia” Szerbiát Kína, Oroszország és az EU közötti verseny kereszteződésébe helyezte. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya, amely elsősorban a belső kihívások megoldására összpontosított, így nem csak Szerbiában, de globálisan is nagyrészt hiányzott ebből az érdekérvényesítési sakkjátszmából. A válság kibontakozása idején Szerbia leginkább az EU és Kína közötti érdekérvényesítési spirálban találta magát, Oroszország harmadlagos szereplőként lépett fel.

Szerbia rendkívüli állapotot hirdetett ki a válság legelején, 2020. március 15-én. Ezzel egyidejűleg, ugyanezen a napon az Európai Bizottság betiltotta az orvosi ellátás exportját. A lépés erős kritikákat hozott felszínre a térség számos államában, a szerb államfő az európai szolidaritást egy tündérmeséhez hasonlította. A megállapítás az Európai Bizottságot lépésre kényszerítette, amely az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön belüli átcsoportosítással 38 millió eurónyi támogatást biztosított a nyugat-balkáni államok egészségügyi szektorainak támogatására. Ezen túlmenően az Európai Unió 373 millió eurót irányzott elő a szociális és gazdasági hatások mérséklésére, illetve Szerbiát a közös közbeszerzési megállapodásba is integrálta. Az azonnali átcsoportosításból Szerbia 15 millió eurót, az IPA-források átrendezéséből fakadóan 78,4 millió eurót kapott. A pénzügyi támogatások felett a Regionális Együttműködési Tanács az Európai Unióval karöltve kezdeményezte a zöld folyosók létrehozását, amely az egészségügyi eszközök, alapvető javak és szolgáltatások áramlását könnyíti meg. A térség nyugat-balkáni országok parlamenti elnökei egy közös kéréssel is fordultak az uniós vezetőkhöz annak érdekében, hogy a régió kikerüljön az exporttilalmak alól. Látható, hogy az Európai Unió az európai integráció érdekében is igyekezett a hitelességét megtartani, azonban vissza kell utalni Alexandar Vucic beszédére a járvány első felében:

„Az európai szolidaritás nem létezik. Mese volt. Külön levelet küldtem csak azoknak, akik segíteni tudnak. Ez Kína.”

Az exporttilalom hidegzuhanyként érte Szerbiát, ezért az európai intézmények nyújtotta alternatívákkal párhuzamosan más együttműködési keretek szélesítésében is gondolkodni kezdett. A nyugat-balkáni régiót is érintő járvány hatásaira az uniós tagállamok nem tudtak összehangolt választ adni. A szerb külpolitikát korábban is hintapolitika jellemezte, de a helyzet tovább erősítette a Szerbia és Kína közötti barátságot. Vucic elnök 2020. márciusában találkozott Chen Bo belgrádi kínai nagykövettel, aki a támogatásáról biztosította Szerbia vezetőjét. Az államfő hangsúlyozta, hogy elsősorban tudásra, szakemberre és eszközökre van szüksége az országnak.

A kínai segítség elismerésére, a doktorok érkezésére a szerb vezetés számos gesztust tett, többek között a kínai zászló megcsókolásával és „Köszönöm, Xi testvér” plakátkampánnyal mondtak köszönetet.

Forrás: ŠANTIĆ, Danica – ANTIĆ, Marija (2020): Serbia in the time of COVID-19: between “corona diplomacy”, tough measures and migration management. Eurasian Geography and Economics, Vol. 61., No. 4-5.

A humanitárius segítségnyújtással párhuzamosan a kínai szerb nagykövetség hivatalos adománygyűjtő csatornát nyitott Kína egyik legnagyobb és legnépszerűbb közösségi weboldalán, a Weibón, mutatva azt, hogy számos kínai állampolgár adakozási szándékát fejezte ki Szerbiának. A létrehozását követő 24 órában a profil több mint 300 000 követőre tett szert. A médiában szerte a világon a szerb esetet használták arra, hogy szemléltessék Kína sikerét az európaiak szívének és elméjének elnyerésében a szükség idején. Mindazonáltal nagyobb kínai cégek részéről is érkezett segítség, a China Railway International hőérzékelő kamerákkal, maszkokkal és adományokkal járult hozzá a felkészüléshez.

A vírus hatásainak kezeléséből természetesen Oroszország sem maradhatott ki Szerbia relációjában. Alexandar Vucic szerb, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök 2020. áprilisában egyeztetett, ahol az orosz fél leszögezte, hogy Belgrád számíthat Moszkva szolidaritására és támogatására. Az első humanitárius segélyt 2020. április 3-án küldte Oroszország. Alig 24 óra alatt 11 repülőgép szállt le, mely szakembereket, valamint mesterséges szellőztető gépeket és orvosi berendezéseket szállított Szerbiába. Orosz szakértők fertőtlenítették az egészségügyi és állami intézményeket több mint 40 szerb városban. Annak ellenére, hogy ez a segítség szerény volt a kínaiak által nyújtott segítséghez képest, a közvélemény rendkívül pozitívan értékelte, különösen az ország középső részén, ahol a segítség koncentrálódott.

Konklúzió

A járvány szerb belpolitikára, egészségügyre, gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálva egy komplex kép bontakozik ki. A belpolitikát illetően a járvány hatására csak a Szerb Haladó Párt maradt, mint egyetlen vezető erő. A vírus okozta hatások leküzdése érdekében a szerb kormány a külföldi szereplőkkel való kapcsolatok fejlesztésének alapját igyekszik lerakni, és egyaránt fordul segítségért Kínához és Oroszországhoz is. Az Európai Unió felé egyre kevésbé, legalábbis a politika szintjén.

Ahogyan azt a korábbi fejezetekben kiemeltem, a politikai beszédek nem állnak mindig a valós gazdasági érdekekkel összhangban, így volt ez akkor is, mikor Alexandar Vucic elnök az európai szolidaritást egy tündérmeséhez hasonlította. A szerb kormány felismerte, hogy a Kína, illetve Oroszország felé fordulással, az Európai Unió irányába tett euroszkeptikus kijelentésekkel rövidtávon politikai tőkét tud kovácsolni abban a társadalomban, amelyben véleményem szerint egyfajta „bizalmi fáradtság” kezd kialakulni. A szerb vezetés a koronavírus diplomáciájával, és a külföldi szereplőkkel történő kooperációjával úgy tudja erősíteni bázisát, hogy a járvány miatti európai prioritás átrendeződéssel nincsen rajta nyomás, és a bővítéspolitika haladása érdekében tett „látszatintézményi” reformokkal sem kell, hogy a saját hatalmi pozícióját aláássa.

Felde András Bence a Nemzetek Európája Karrierprogram résztvevője. Kutatási területe: Európai Unió bővítés- és oktatáspolitikája, valamint a nyugat-balkáni államok Európai Uniós integrációja.

Az elemzés a Külügyi Műhely Alapítvány által meghirdetett, a közép-és kelet-európai országok, és Oroszország, valamint a Balkán régió országai COVID-19 pandémiára adott politikai és gazdasági válságkezelési gyakorlatai c. pályázat második helyezését érte el.

A pályázat díjazása a „A Külügyi Műhely Alapítvány tudományos közösségépítési tevékenységének fejlesztése” c., NEAE-KP-1-2021/1-000279 azonosítószámú projektből kerül biztosításra.

Hozzászólások ()

Friss hírek

11 havi mélyponton az euróövezeti BMI

A vártnál minimálisan nagyobb mértékben lassult az euróövezet gazdasági teljesítménynövekedése januárban, tizenegy hónapja a legkisebb emelkedést mutatta a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzési menedzser indexének hétfőn ismertetett előzetes értéke.

Read More »

Kiürítik a kijevi amerikai nagykövetséget

A brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben. Az amerikai belügyminisztérium felszólította a Kijevben lévő amerikai nagykövetségen dolgozók családtagjait, hogy hagyják el az országot, mivel az orosz támadás bármikor megkezdődhet.

Read More »

Leave a Reply