Pethő Marcell: Gazdaságvédelmi válságkezelő intézkedések Szlovéniában

Pethő Marcell elemzése a Külügyi Műhely Alapítvány által meghirdetett, a közép-és kelet-európai országok, és Oroszország, valamint a Balkán régió országai COVID-19 pandémiára adott politikai és gazdasági válságkezelési gyakorlatai c. pályázat első helyezését érte el.

Bevezetés

A COVID-19 pandémia hajnalán változás történt a szlovén kormányban. A Marjan Šarec vezette balközép koalíciós kormányzás összeomlott, helyette egy jobbközép koalíciós kormány lépett hivatalba Janez Janša és a Szlovén Demokratikus Párt vezetésével. Az elődjét ért kritikákból tanulva, az új kormány centralizáltabb intézkedések meghozatalára törekedett.

Szlovéniában 2020. március 4-én jelentették be az első COVID-19 fertőzöttet. Azóta összesen 402 ezer esetet tartanak számon, 5080 ember hunyt el a fertőzés szövődményeiben. A járvány megjelenése óta a népesség 54,4 százaléka kapta meg mindkettő oltását.

Jelen elemzésemben célom röviden összefoglalni Szlovénia járványra adott gazdaságvédelmi intézkedéseit. Alapvetően kijelenthető, hogy Szlovénia a COVID-19 válságra a többi uniós országhoz hasonlóan kiterjedt fiskális csomagokkal reagált, amelyek egyrészt közvetlen a lakosság, másrészt a gazdaság megsegítését célozták. A Szlovén Köztársaság kormánya 2020 áprilisától 2021 novemberéig kilenc ˗ 8,9 milliárd euró összértékű ˗ koronaellenes csomagot hagyott jóvá a COVID-19 járvány hatásainak mérséklése érdekében. Az elemzésben a gazdaság teljesítményével, valamint a munkaerőpiac helyzetével kapcsolatos adatokkal próbálom szemléltetni az egyes csomagok hatásait.

A gazdaságvédelmi mentőcsomagok bemutatása

A 2020. április 2-án bejelentett 3 milliárd euró összértékű első csomag a munkahelyek megőrzésére fókuszált főként állami bértámogatással, járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítéssel, hitelkeretek és alapjövedelem biztosításával az önfoglalkoztatók számára. A gazdasági területeken dolgozó munkavállalók után az állam teljes mértékben átvállalta a nyugdíj- és rokkantsági járulék fizetését. A munkáltatónak 200 euró adómentes krízispótlékot kellett fizetnie azoknak a munkavállalóknak, akiknek a legutóbbi fizetése nem haladta meg a szlovén bérminimum háromszorosát. Ezen felül az állam a váratlan helyzet miatt dolgozni nem tudók bérének 80 százalékát fizette ki kompenzációként.

Az intézkedések grandiózus jellegét szemlélteti, hogy a szlovén GDP 6 százalékát meghaladó gazdasági mentőcsomag az eddigi legnagyobb az ország történelme során. A parlamenti pártok egyetértettek a csomag szükségességében, azonban az ellenzék minden koronavírusban érintett csoportra kiterjesztette volna a tartalmát.

A kormány már másnap elkezdte kidolgozni a második csomag fő irányvonalait, aminek egyik lehetséges indoka az volt, hogy a szlovén statisztikai hivatal adatai alapján áprilisban 10793 ember vált munkanélkülivé, ami 19,9 százalékos emelkedést jelentett az összes regisztrált munkanélküli számában. A Nemzetközi Valutaalap április 14-i előrejelzése szerint Szlovénia bruttó hazai terméke a koronavírus-járvány következtében 8 százalékkal csökken 2019-hez képest, míg 2021-re 5,4 százalékos fellendülést prognosztizált. Az elemzők szerint a szlovén kormány intézkedései nagy segítséget jelentettek a vállalatoknak ezekben a bizonytalan időkben, ugyanakkor a kormánynak fontolóra kellene vennie az elbocsátott munkavállalók bérkompenzációjának az alapbér 100 százalékára történő emelését, tekintettel az aggregált kereslet ösztönzésére és a GDP visszaesés minimalizálására.

Zdravko Počivalšek gazdaságfejlesztési és technológiai miniszter április 17-én bejelentette, hogy míg az első 3 milliárd eurós csomag a válság leküzdésére ösztönözte a gazdaságot, addig a második csomag a gazdaság újraindítását célozza. Ennek fényében a 2020. május 1-jétől hatályos 2 milliárd euró összértékű második csomagban a 2020. március 12. és december 31. között felvett hitelekre igénybe vehető állami garanciavállalási program került kidolgozásra a vállalatok likviditásának megőrzése érdekében. A kormány oly módon kívánta könnyíteni a cégek bankhitel felvételét, hogy az 5 évnél nem hosszabb lejáratú hitelekre az egyedi kezességvállalás összege a hitelintézetnek nyújtott hitel tőkeösszegének 70 százaléka lett. A mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak nyújtott hitel tőkeösszegének pedig 80 százaléka.

Itt érdemes megemlíteni, hogy május 15-én a szlovén kormány jelentette be először Európában, hogy legyőzték COVID-19 világjárványt (az első hullámot legalábbis), emiatt május végi hatállyal lejárnak az intézkedések. A 2020-as költségvetési keret módosítása szerint Szlovénia a GDP 8,1 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal szembesül a tervezett 1 százalékos többlet helyett. Az Európai Uniónak benyújtott jelentésekből kiderül, hogy a szlovén államadósság emelkedését az előző évi 66,1 százalékról év végére 82,4 százalékra becsülték.

Ennek ellenére összességében sikeresnek mondható az első kettő csomag. Az Európai Bizottság gazdasági előrejelzésében azt prognosztizálta, hogy Szlovénia bruttó hazai terméke 7 százalékkal csökken 2019-hez képest, míg 2021-ben 6,7 százalékos fellendülés várható. Ezek a számok bizakodóbbak az IMF áprilisi előrejelzéséhez képest. A szlovén Foglalkoztatási Szolgálat május 25-én publikált adataiból kiderült, hogy az intézkedésekkel sikerült megfékezni a koronavírus-válság okozta regisztrált munkanélküliek számának meredek növekedését, a heti adat mindössze 59-cel nőtt, így összesen 90 272 regisztrált munkanélkülit tartanak számon. Az országban működő öt munkáltatói szövetség támogatását fejezte ki a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek mérséklésére irányuló kormányzati erőfeszítések mellett. Úgy gondolták, hogy az eddig bevezetett intézkedések időszerűek és megfelelőek voltak, felajánlották az együttműködésüket a harmadik csomag kidolgozásában.

A 2020. június 1-jétől hatályos 1 milliárd euró összértékű harmadik csomag három kulcsfontosságú gazdaságfejlesztési területre koncentrált: a turizmusra, a munkaerőpiacra, valamint a beruházás-ösztönzésre. A részmunkaidős támogatások tekintetében a kormány a munkaidő felét, legfeljebb heti 20 órát finanszírozott. A gazdaság területén az egyik leglátványosabb intézkedés a munkára várakozók kompenzációja volt azokban a turisztikai és vendéglátóipari cégekben, amelyek megtakarítása több mint 10 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Ezen kívül a kormány 345 millió euró összértékben 200 eurós ˗ Szlovéniában felhasználható ˗ turisztikai utalványt különített el minden felnőtt állampolgár számára.

A kormány harmadik gazdaságélénkítő csomagja az előző kettő sikerével ellentétben számos kritikát váltott ki. A turisztikai és vendéglátó szektor képviselői kevesellték a csomag által biztosított támogatásokat, míg számos más ágazat cserbenhagyottnak érezte magát. A Szlovén Jegybank június 8-i előrejelzése a gazdaság 6,5 százalékkal való csökkenését várta, azonban 2021-ben 4,9 százalékos, 2022-ben pedig 3,6 százalékos növekedésre számított. A Foglalkoztatási Szolgálat adataiból kiderült, hogy egy héttel a vállalkozásokat segítő program életbe lépését követően a szlovén munkaadók 20 556 munkavállaló részére nyújtottak be rövid munkaidő-támogatás iránti kérelmet.

A 2020. július 11-től hatályos 370 millió euró összértékű negyedik intézkedéscsomag a második hullámra való felkészülés keretében történt meghirdetésre, mely szintén a munkahelyek megőrzésére összpontosított az állami bértámogatás intézményének meghosszabbításával, illetve a karantén idején folyósított bérezés állami finanszírozásával. A csomag továbbá jogalapot biztosított a vírus terjedésének megelőzését célzó mobilalkalmazás bevezetéséhez. Az applikáción keresztül informálhatók azok a személyek, akik koronavírussal fertőzött személlyel érintkeztek.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet július 20-i gazdasági jelentése dicsérte az ország COVID-19-járványra adott eddigi válaszát, és biztatta az államot, hogy a növekedés teljes helyreállításáig továbbra is támogassa a gazdaságot. Az STA szlovén hírügynökség adatai alapján a szlovének 49,71 millió euró értékű turisztikai utalványt használtak fel június 19. és augusztus 9. között, ami a kormány ösztönző programja keretében rendelkezésre bocsátott összeg 14 százalékát teszi ki. A Nemzetgyűlés gazdasági bizottsága szeptember 10-én a költségvetésben 139 millió euró átcsoportosítását hagyta jóvá a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium számára, főként a koronavírus-válság leküzdése érdekében hozott intézkedések miatt.

A 2020. október 24-én bevezetett 420 millió euró összértékű ötödik csomag a munkahelyek megőrzésére, az idősek védelmére és a vírus terjedésének megelőzésére fókuszált. Szigorítva a jogosultsági feltételeket meghosszabbította az ideiglenesen munkára várakozók állami bértámogatását. Újra ideiglenes intézkedéseket vezetett be az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások számára havi alapjövedelem és a kieső jövedelem részleges megtérítése formájában. Az önfoglalkoztatók 700+400 euró ideiglenes alapjövedelmet igényelhettek. Lehetővé vált 3 napig betegszabadságra menni orvosi igazolás nélkül, valamint az órabér 30 százalékának megfelelő pótlékban részesülhettek a COVID-betegekkel közvetlen kapcsolatban álló egészségügyi dolgozók.

A COVID-19 járvány következményeinek enyhítését és orvoslását célzó beavatkozási intézkedéseket megállapító törvény kiterjesztette a 100 százalékos bérkompenzációs intézkedést arra az esetre, amennyiben a munkavállalók fertőzött személlyel való munkahelyi érintkezés miatt kerülnek karanténba. Ez idő tájt a gazdasági előrejelzések optimistábbak voltak a tavaszihoz képest, azonban úgy fogalmaztak, hogy a vírus ellenőrizhetetlen terjedésének még lehetnek negatív gazdasági következményei. A Kereskedelmi és Iparkamara elemzője október 27-én úgy értékelte, hogy év végére körülbelül 5000 munkahelyet fenyeget a koronaválság miatti megszűnés veszélye annak ellenére, hogy a kormány ösztönző intézkedései megvédték a munkahelyek túlnyomó többségét.

Janez Janša miniszterelnök november 17-én jelezte, hogy a következő ösztönző csomag továbbra is a munkahelyek megőrzésére összpontosít, megcélozva azokat, akik nem részesültek a korábbi ösztönzési támogatásokból. A 2020. november 25-én meghirdetett 1 milliárd euró összértékű hatodik gazdaságvédelmi intézkedés csomag a második hullám hatásának enyhítésére, a munkanélküliség-növekedés megelőzésére fókuszált. Az állami bértámogatás érvényességi idejének meghosszabbítása mellett új támogatásként lehetővé tette a járvány által leginkább sújtott vállalkozások fix költségeinek részleges állami támogatását, valamint az állami és önkormányzatok tulajdonában álló bérleteknél felfüggesztette a bérleti díj kiszabását.

A csomagjavaslat bemutatásakor Andrej Šircelj pénzügyminiszter kijelentette, hogy május óta 90 ezerről 83 ezerre csökkent a munkanélküliség. Az eddigi intézkedések részben sikeresnek bizonyultak. Az AJPES közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatal adataiból kiderült, hogy 2020 első kilenc hónapjában összesen 845 vállalat ment csődbe, ami 16 százalékos csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest és 21 százalékos csökkenést 2018 azonos időszakához képest. A Kereskedelmi Kamara december 7-i becslése szerint a szlovén gazdaság 440 és 600 millió euró közötti károkat szenvedett a koronavírus-járvány második hullámában.

A 2020. december 22-én meghirdetett 550 millió euró összértékű hetedik csomag főleg a lakosság terheinek enyhítésére összpontosított. 2021. június 30-ig meghosszabbította a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatását, egyszeri 120-300 euró közötti támogatásokat biztosított a lakosság legsérülékenyebb csoportjainak és válságpótlékot adott az alacsony jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Eltörölte a forgalmi adót a koronavírus elleni oltások, tesztek, valamint az azokhoz kapcsolódó eszközök terén és az egészségügyi szolgáltatásoknál. Az első járvány kihirdetése óta eltelt időszakban született minden gyermek után a kormány 500 euróval támogatta a családokat.

A Foglalkoztatási Szolgálat december 15-i közléséből kiderül, hogy 2020 első tizenegy hónapjában átlagosan mintegy 84 700 munkanélkülit regisztráltak, ami 14,5 százalékos növekedés 2019 azonos időszakához képest. Jelenleg 84 732 munkanélkülit tartanak nyilván, de ez a szám várhatóan az év végére vélhetően 88 000-re emelkedik. A kormány december 24-én bejelentette, hogy a válság áthidalása érdekében további három hónappal meghosszabbítja a vállalkozásokat, gazdálkodókat és munkavállalókat segítő intézkedéseit. Az év végén lejárt intézkedések így 2021 március végéig érvényben maradnak.A Pénzügyminisztérium január 29-én publikált előzetes adatai alapján Szlovénia költségvetési hiánya tavaly 3,5 milliárd euró volt, ami jóval elmarad az éves költségvetésben előre jelzett hiánytól.

A 2021. február 5-én meghirdetett 320 millió euró összértékű nyolcadik gazdaságvédelmi csomag főként a munkahelyek megőrzésére vonatkozik. Ennek keretein belül 2021. április 30-ig meghosszabbították az ideiglenesen munkára várakozó munkavállalók állami bértámogatását. Emellett az állam 50 euróval támogatja a minimálbér megemelését 2021. január 1. és 2021. június 30. között. 2021. július 1. és december 31. között a minimálbéren lévő alkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók mentesülnek a munkavállalók után fizetendő társadalombiztosítási járulék alól.

A főként a turizmusösztönzésre fókuszáló 243 millió euró összértékű kilencedik csomag 2021 szeptemberéig meghosszabbította a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatását és újabb ˗ a turisztikai szálláshelyek mellett már éttermekben, sport- és kulturális tevékenységekre felhasználható ˗ utalványokat bocsájtott a lakosság rendelkezésére, 100 euró értékben a nagykorúaknak, 50 euró értékben a kiskorúaknak.

Az AJPES hivatal 2021 május 21-i adatai rámutatnak, hogy a szlovén gazdaság egésze valamivel gyengébb eredményeket produkált 2020-ban az előző évhez képest, de sikerült talpon maradnia. A nettó árbevétel közel kétötödével, az összbevétel pedig csaknem 6 százalékkal csökkent. A cégek többnyire megtartották létszámukat, és kismértékben növelték a nettó hozzáadott értéket. A költségvetési tanács június 14-én megállapította, hogy a szlovén költségvetés végrehajtása 2020-ban többnyire megfelelt a költségvetési szabályoknak. A strukturális, főként demográfiai nyomás államháztartásra nehezedő várható negatív hatásainak mérséklésére azonban nem születtek intézkedések.

A STA adatai alapján a nemzeti költségvetés az év első kilenc hónapjában 7,97 milliárd euró bevételt könyvelt el, ami 19,6 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest, miközben a kiadások 15,3 százalékkal 10,42 milliárd euróra nőttek. A hiány így 2,45 milliárd eurót tett ki, és valamivel meghaladta a tavalyi év azonos pontját. A parlament pénzügyi bizottsága november 3-án jóváhagyta a 2021-es kiadások magasabb plafonját, amelyre a kormány szerint a koronavírus elleni ösztönző intézkedések további költségei miatt van szükség, annak ellenére, hogy a Költségvetési Tanács és az ellenzék figyelmeztetett a túlzott kiadásokra. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) november 4-i jelentése szerint az idei szlovén GDP növekedés 6 százalék körüli lehet, a 2022-es előrejelzés meg 4,5 százalékot sejtet. 2021. november 12-én Zdravko Počivalšek gazdasági miniszter Novo Mestoban bejelentette, ha még egyszer le kell zárni az országot, az államcsődhöz vezethet.

Következtetések

Véleményem szerint Európai Uniós összehasonlításban jól szerepeltek a szlovén gazdaságvédelmi intézkedések. Kifejezetten sikeresnek mondható a hiteltörlesztési moratórium, a munkahelyek védelmét szolgáló pénzügyi programok, valamint a turisztikai utalványok. Azonban néhány intézkedés a vártnál rosszabbul teljesített, például a garanciaprogram.

A szlovén GDP csökkenése 2020-ban az előző évhez viszonyítva reálértéken 5,5 százalékot, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 6,1 százalékot tett ki és így valamelyest mérsékeltebb volt az euróövezeti 6,8 százalékos átlagcsökkenésnél. Szlovéniában a járványügyi helyzet javulásával az uniós átlagot meghaladva 2021. I. negyedévben megkezdődött a gazdaság fellendülése. 2021. II. negyedévben a gazdasági aktivitás szintje megközelítette a válság előtti szintet és várhatóan azt hamarosan meg is haladja majd. A szlovén államháztartás a gazdaság leállítása és a válságintézkedések költségei miatt GDP arányosan 8,4 százalékos, 3,8 milliárd euró hiányt mutatott 2020-ban.

A GDP-hez viszonyított államadósság 2019 végéhez képest 5,6 milliárd euróval, 15,2 százalékponttal 80,8 százalékra, azaz 37,4 milliárd euróra nőtt, ami szintén alacsonyabb az euróövezeti átlagnál. 2021. január-júniusi időszakban az államháztartási bevételek az előző év azonos időszakához viszonyítva 18,7 százalékkal 10,4 milliárd euróra, a kiadások 12,2 százalékkal 12,1 milliárd euróra nőttek, 1,7 milliárd euró államháztartási hiányt generálva. A munkaerőpiaci helyzet tekintetében Szlovéniában 2020 végén 15,9 százalékkal volt több munkanélküli, mint egy évvel korábban. Ezután folyamatos csökkenésnek indultak a munkanélküliségi mutatók, aminek eredményeképpen 2021 augusztus végén 69 292 főre csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ami a legalacsonyabb érték a járvány kezdete óta.

Elemzésemben a terjedelmi korlátok miatt főleg a fiskális intézkedésekre fókuszáltam, azonban célszerű lehet megvizsgálni az ezen időszakban hozott monetáris intézkedéseket is. Ezen túlmenően az elmúlt időszakban Szlovéniában végbemenő gazdasági folyamatokról alkotott kép árnyalásához érdemes lehet tanulmányozni az ipari termelés, valamint a fogyasztói ár alakulását, illetve a szlovén családok aspektusából is meg lehetne világítani a járványkezelés hatásait, gondolva itt a háztartások fogyasztására vagy a megtakarítására. Ezen gondolatok valószínűleg egy másik tanulmányban kerülnek kifejtésre.

Pethő Marcell a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászhallgatója, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetek Európája Karrierprogram résztvevője. Kutatási területe: Európai Unió jogrendszere, szlovén belpolitika.

Az elemzés a Külügyi Műhely Alapítvány által meghirdetett, a közép-és kelet-európai országok, és Oroszország, valamint a Balkán régió országai COVID-19 pandémiára adott politikai és gazdasági válságkezelési gyakorlatai c. pályázat első helyezését érte el.

A pályázat díjazása a „A Külügyi Műhely Alapítvány tudományos közösségépítési tevékenységének fejlesztése” c., NEAE-KP-1-2021/1-000279 azonosítószámú projektből kerül biztosításra.

Hozzászólások ()

Friss hírek

Az EU és az USA megerősítette együttműködését

Az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra is együttműködik, hogy a következő hónapokban tovább csökkentse Oroszország energiából származó bevételeit, ezáltal gyengítve azon képességét, hogy finanszírozni tudja az Ukrajnában kirobbantott, indokolatlan háborúját - írta hétfőn közzétett közös nyilatkozatában Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Joe Biden amerikai elnök.

Read More »

Adóemelések jönnek Romániában

Nicolae Ciuca román miniszterelnök hétfőn több adóemelési intézkedést jelentett be, miután az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozott arról, hogy a román kormánykoalícióban korábban megvitatott döntések közül melyeket támogatják és melyeket utasítják el.

Read More »