A szélsőjobboldal meglovagolja az oltásellenességet

Ahogy a járványhelyzet Európa-szerte napról napra kritikusabbá válik, ezzel párhuzamosan egyre több országban fokozódik az elégedetlenség az újra bevezetett korlátozások ellen. És míg az oltás-szkepticizmus nem újdonság a régióban, az elmúlt napok és hetek olykor erőszakos tüntetéseinek van egy viszonylag új eleme: a radikális szélsőjobboldal térnyerése.

Kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) “nagyon súlyosnak” minősítette az Európa előtt álló kihívásokat, miután a szervezet európai régiójának 53 országában a légúti megbetegedésekből eredő összes halálozás már meghaladta a 1,5 milliót; a napi ráta szeptember végéhez képest megduplázódott – jelenleg átlagosan 4200-an halnak meg naponta.

A WHO ez alapján azt valószínűsíti, hogy márciusig további 700 ezren veszthetik életüket Európában a Covid-19 miatt, ezzel pedig az összesített szám 2,2 millió fölé emelkedhet a régióban.

Ezt a figyelmeztetést azonban beárnyékolja, hogy a hétvégén Bécsben mintegy 40 000-en vonultak utcára a vírus megfékezésére irányuló intézkedések – főként az országos vesztegzár és a februártól bevezetendő oltási kötelezettség – ellen tiltakozva. Sokan olyan táblákat lengettek, amelyeken ilyan szövegek voltak olvashatók: “STOPP Impffaschismus”, azaz “Állítsuk meg a vakcina fasizmust”, illetve “Kontrolliert die Grenze, nicht euer volk”, ami annyit tesz, hogy “A határt ellenőrizd, ne a népet”. Az ilyen és ehhez hasonló szlogenek egyértelműen összemossák az oltásellenességet a jobboldali ideológiával.

A bécsi nagygyűlést a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ), Ausztria harmadik legnagyobb politikai ereje szervezte, amely szakértők szerint arra “használja fel” a világjárványt, hogy a vele kapcsolatos nagy horderejű botrányt követően erősítse intézményellenes hatalmát és helyreállítsa a támogatottságát.

Hasonló tiltakozásokat és táblákat lehetett látni Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Németországban és Horvátországban.

Oltásellenes osztrák tüntető, kép forrása: Flickr

Herbert Kickl, a Szabadságpárt elnöke – akinek a szombati tüntetés előtti napokban lett pozitív a Covid-tesztje, így otthon kellett maradnia – kiállt az osztrák oltásellenes mozgalom mellett. Elemzők megfogalmazása szerint a pártvezér “politikailag mozgósít a Covid-19 vakcinák ellen” és “finoman szólva félretájékoztatja az embereket”.

Ausztriában – különösen mostanában – szoros kapcsolat figyelhető meg populizmus és az oltás-szkepticizmus között. Persze ez nem egyedülálló jelenség – például Olaszországban és Franciaországban is láttunk már ilyet -, de Ausztria most kiemelkedő e téren. Az országban már régóta fennáll az oltással kapcsolatos tétovázás és bizonytalanság, de ami most történik, az példátlan.

Ausztriában eddig a teljes lakosság 64,4 százaléka van teljesen beoltva, ami az európai átlag alatt van, és messze elmarad az olyan országoktól, mint például Spanyolország, ahol ez az arány csaknem 80 százalék.

Richard Greil professzor, a fertőző betegségek szakértője és a világjárvány gyakori kommentátora úgy vélekedett, hogy a kormány elvesztette az irányítást a témával kapcsolatos narratíva felett, ezért mások is “közbeléphetnek”.

“A kiválasztott stratégia nagyon rossz volt; a vakcinákkal kapcsolatos kommunikáció nem volt megfelelő. És ugyebár ott vannak a különösen releváns jobboldali pártjaink, amelyeket a választók körülbelül 20 százaléka támogat, akik ráadásul el is hiszik, amit ezek a pártok hangoztatnak. Világszerte vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy minél jobboldalibbak a vezető politikai pártok, annál alacsonyabb az átoltottság” – magyarázta.

És ahogy az emberek egyre jobban belefáradnak abba, hogy újra és újra korlátozzák a mindennapi életüket, ezt a szélsőjobbos erők ki is használják. A legjobb (és legutóbbi) példa erre szintén Ausztriában történt. Az Emberek, Szabadság, Alapjogok kezdőbetűit használó MFG nevű párt, amely idén februárban alakult, a szavazatok több mint 6 százalékát szerezte meg a szeptemberi felső-ausztriai tartományi választásokon, ami 3 helyet biztosít nekik a parlamentben. Az MFG kampányában főként a kormány járványellenes intézkedéseit kritizálta és az oltással szembeni szkepticizmusnak adott hangot.

Thomas Hofer politikai tanácsadó úgy fogalmazott, hogy ezek a pártok most igyekeznek meglovagolni azt, hogy az osztrákok 25-30 százaléka oltásellenes. Mint a fenti példából látszik, ez sikerül is nekik.

Noha Ausztria az első európai ország, amely újra országos zárlatot rendelt el és bevezette a kötelező oltási mandátumot, nem biztos, hogy ő lesz az utolsó. Például Németországban is egyre több vezető politikus sürgeti az oltási kötelezettség bevezetését; kérdés, hogy meglépik-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

Fordulat a német oltási politikában

Forrás: NBC News / Kitekintő
Szemlézte: Majoros Anna

Hozzászólások ()

Friss hírek

Különmegbízottat nevezett ki a Nyugat-Balkánra Boris Johnson

Boris Johnson brit miniszterelnök kinevezett egy nyugat-balkáni ügyekért felelős különmegbízottat annak jeléül, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a régió stabilitása és prosperitása iránt. A nyugat-balkáni politikai helyzetet a NATO külügyminisztereinek rigai találkozóján, valamint a G7 külügyminiszterek liverpooli találkozóján is megvitatják majd.

Read More »

Leave a Reply