A skótok megbuktatnák Boris Johnsont

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök pénteken egyenes utalást tett arra, hogy támogatna egy olyan ideiglenes brit kormányt, amelynek élén a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn állna.

Sturgeon, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője egy olyan Twitter-üzenetre reagált, amely szerint a brit EU-tagság október 31-én esedékes megszűnésének halasztását és a rendezetlen Brexit elkerülését csak úgy lehet teljes biztonsággal elérni, ha az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányát és Corbyn “vagy valaki más” személyében új miniszterelnököt állítanak. A Twitteren közzétett reagálásában Nicola Sturgeon – Corbyn nevének említése nélkül – közölte, hogy egyetért a felvetéssel.

A skót kormányfő szerint a bizalmatlansági indítvány elfogadása után az ellenzék felsorakozna “valaki” mögött a Brexit halasztásának kizárólagos céljával, és ennek elérése után azonnal parlamenti választásokat írnának ki.

Sturgeon szerint “semmi sem kockázatmenetes”, de az “elborzasztó gondolatnak” tűnik, hogy Johnsont tisztségében hagyják, és megengedjék neki, hogy a Brexitet megállapodás nélkül, vagy akár egy rossz megállapodással keresztülvigye.

Boris Johnson sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig megállapodás a Brexit feltételrendszeréről, akár nem.

A londoni parlament a hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést. A jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig – vagyis az október 17-18-án esedékes EU-csúcs utáni napig – nincs elfogadott Brexit-megállapodás, és ha a londoni parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, azaz 2020. január 31-ig. Johnson azonban többször kijelentette, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.

A brit kormányfő a rendezetlen Brexitet tiltó törvény elfogadása óta kétszer is kezdeményezte az előrehozott választások kiírását. Ehhez azonban a brit választási törvény alapján a képviselők kétharmados többségének támogatása kell, és ez egyik indítvány szavazásán sem volt meg.

A Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután lehet megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg lekerült a napirendről, vagyis csak akkor, ha London előbb kéri a kilépési határidő elhalasztását, és az EU ehhez hozzá is járul.

Ugyanezzel az érvvel Jeremy Corbyn egyelőre vár a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásával is, jóllehet Boris Johnson a héten – gyakorlatilag példátlan módon – maga szólította fel a Labour vezetőjét, hogy terjesszen be bizalmatlansági indítványt kormánya ellen.

Ha lesz bizalmatlansági indítvány és az alsóház meg is szavazza, a Konzervatív Pártnak vagy bármely más parlamenti frakciónak a parlamenti törvény alapján 14 napja lesz arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, amelyről újabb bizalmi szavazást kell tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt vagy koalíció a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

A brit parlamenti konvenció alapján a bizalmatlansági kezdeményezés sikere esetén a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjeként Jeremy Corbyn próbálkozhatna miniszterelnök-jelöltként kormányalakítással, és akár sikerrel is járhat, ha a teljes ellenzék felsorakozik mögötte. A harmadik legnagyobb országos párt, a Brexitet ellenző Liberális Demokraták azonban többször is jelezték, hogy nem bíznak az EU-szkeptikusnak tartott Corbyn Brexit-stratégiájában.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Csavartak egyet a britek a Brexit-szavazáson

John Bercow házelnök felvette a napirendre az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, Sir Oliver Letwin módosító indítványát, amely gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról. Ezzel viszont a mai szavazás elmaradna.

Read More »

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás