A skótok megbuktatnák Boris Johnsont

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök pénteken egyenes utalást tett arra, hogy támogatna egy olyan ideiglenes brit kormányt, amelynek élén a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn állna.

Sturgeon, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője egy olyan Twitter-üzenetre reagált, amely szerint a brit EU-tagság október 31-én esedékes megszűnésének halasztását és a rendezetlen Brexit elkerülését csak úgy lehet teljes biztonsággal elérni, ha az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányát és Corbyn „vagy valaki más” személyében új miniszterelnököt állítanak. A Twitteren közzétett reagálásában Nicola Sturgeon – Corbyn nevének említése nélkül – közölte, hogy egyetért a felvetéssel.

A skót kormányfő szerint a bizalmatlansági indítvány elfogadása után az ellenzék felsorakozna „valaki” mögött a Brexit halasztásának kizárólagos céljával, és ennek elérése után azonnal parlamenti választásokat írnának ki.

Sturgeon szerint „semmi sem kockázatmenetes”, de az „elborzasztó gondolatnak” tűnik, hogy Johnsont tisztségében hagyják, és megengedjék neki, hogy a Brexitet megállapodás nélkül, vagy akár egy rossz megállapodással keresztülvigye.

Boris Johnson sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig megállapodás a Brexit feltételrendszeréről, akár nem.

A londoni parlament a hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést. A jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig – vagyis az október 17-18-án esedékes EU-csúcs utáni napig – nincs elfogadott Brexit-megállapodás, és ha a londoni parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, azaz 2020. január 31-ig. Johnson azonban többször kijelentette, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.

A brit kormányfő a rendezetlen Brexitet tiltó törvény elfogadása óta kétszer is kezdeményezte az előrehozott választások kiírását. Ehhez azonban a brit választási törvény alapján a képviselők kétharmados többségének támogatása kell, és ez egyik indítvány szavazásán sem volt meg.

A Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután lehet megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg lekerült a napirendről, vagyis csak akkor, ha London előbb kéri a kilépési határidő elhalasztását, és az EU ehhez hozzá is járul.

Ugyanezzel az érvvel Jeremy Corbyn egyelőre vár a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásával is, jóllehet Boris Johnson a héten – gyakorlatilag példátlan módon – maga szólította fel a Labour vezetőjét, hogy terjesszen be bizalmatlansági indítványt kormánya ellen.

Ha lesz bizalmatlansági indítvány és az alsóház meg is szavazza, a Konzervatív Pártnak vagy bármely más parlamenti frakciónak a parlamenti törvény alapján 14 napja lesz arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, amelyről újabb bizalmi szavazást kell tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt vagy koalíció a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

A brit parlamenti konvenció alapján a bizalmatlansági kezdeményezés sikere esetén a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjeként Jeremy Corbyn próbálkozhatna miniszterelnök-jelöltként kormányalakítással, és akár sikerrel is járhat, ha a teljes ellenzék felsorakozik mögötte. A harmadik legnagyobb országos párt, a Brexitet ellenző Liberális Demokraták azonban többször is jelezték, hogy nem bíznak az EU-szkeptikusnak tartott Corbyn Brexit-stratégiájában.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »