Nem szavazhat ugyanarról Brexit-megállapodásról a brit alsóház

A londoni alsóház elnökének hétfői határozata szerint a kormány nem terjesztheti újból a ház elé a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást „ugyanabban vagy jórészt ugyanabban” a formájában, amelyet a képviselők a múlt héten nagy többséggel már elutasítottak.

Theresa May miniszterelnök a múlt héten kilátásba helyezte, hogy a Brexit-megállapodásról az alsóház még az e hét második felében esedékes EU-csúcstalálkozó előtt ismét szavazhat. May kezdeményezte azt is – és az alsóház múlt csütörtökön ezt jóváhagyta -, hogy London kérhesse a kilépés jövő pénteki határidejének meghosszabbítását az EU-tól a Brexithez még szükséges technikai jellegű törvényhozási aktusok végrehajtása érdekében.

A konzervatív párti kormányfő szerint azonban a Brexit halasztásának időtartama függ attól is, hogy a képviselők elfogadják-e a kilépési megállapodást, mert ha nem, az May érvelése szerint a kormány terveiben szereplő három hónapnál jóval hosszabb halasztást tenne szükségessé.

A miniszterelnök a Brexit június 30-áig terjedő halasztásának kezdeményezését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a ház a következő napokban elfogadja a Brexit-megállapodást. A halasztás kezdeményezéséről beterjesztett és elfogadott kormányzati indítvány szerint ennél hosszabb halasztás esetén Nagy-Britanniának nagy valószínűséggel részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

John Bercow, az alsóház elnöke hétfőn ismertetett végzésében viszont közölte: a brit parlamenti eljárás évszázados jogforrásokból eredő törvényerejű szabályozása nem engedi, hogy a képviselők ugyanabban a parlamenti ülésszakban ugyanarról vagy jórészt ugyanarról az indítványról kétszer szavazzanak.

A Brexit-megállapodásról az alsóház valójában már kétszer szavazott: a január 15-én tartott első voksoláson a ház 230, a múlt keddi második szavazáson 149 fős többséggel vetette el a kilépés feltételeit tartalmazó 585 oldalas egyezményt. Bercow házelnök hétfőn előterjesztett érvelése szerint azonban e két voksolás engedélyezése helyénvaló volt, mivel az első elutasítás után a kormány jelentős, jogilag kötelező érvényű kiegészítésekről állapodott meg az Európai Unióval, és másodjára e nagy horderejű kiegészítésekkel együtt terjesztette az alsóház elé szavazásra a Brexit-megállapodást.

Bercow közölte: több képviselő is jelezte neki azon aggályait, hogy a kormány újból és újból, esetleg „a végtelenségig” a ház elé terjesztheti gyakorlatilag ugyanazt a megállapodást.Az alsóház elnöke szerint az ősi parlamentáris eljárási konvenciókból is levezethető, hogy a ház idejével ésszerűen kell bánni, és döntéseit tiszteletben kell tartani.

Mindezek alapján közölte, hogy ha a Brexit-megállapodást a kormány a múlt kedden elutasított verzióhoz változatlan vagy nagyrészt változatlan formában akarná ismét szavazásra beterjeszteni, annak ő útját állná.

A londoni alsóház a múlt héten, egy módosító indítványt megszavazva elvetette a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét, de ez a parlamenti döntés nem bír jogi kötelező erővel, mivel egyelőre érvényben van a brit EU-tagság jövő pénteki megszűnését rögzítő, a kormány által még tavaly elfogadtatott törvény, és a múlt heti alsóházi szavazás ezt nem írja felül.

A brit parlament leszavazta a megállapodás nélküli Brexitet

A Downing Street hétfőn kora estig nem reagált érdemben John Bercow végzésére. Theresa May szóvivője csak annyit közölt, hogy az alsóház elnöke nem ismertette előre a miniszterelnöki hivatallal bejelentésének tartalmát, sőt azt sem, hogy bejelentésre készül a Brexit-megállapodás újabb szavazásáról.

Az elmúlt két napban Philip Hammond pénzügyminiszter, Liam Fox külkereskedelmi miniszter és Jeremy Hunt külügyminiszter mindazonáltal egyaránt jelezte, hogy nem is biztos az újbóli szavazás a Brexit-megállapodásról, mivel a kormány csak akkor terjesztené a ház elé ismét az egyezményt, ha biztos abban, hogy ezúttal megvan az elfogadáshoz szükséges többség. Hunt hétfői nyilatkozata szerint ehhez még sok munkára van szükség.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »