Így lesz nemzetközivé a rezsicsökkentés

Alig egy hónapja az ukránokat tette zsebre, most pedig Magyarországnak nyújt tízmilliárd eurós hitelt Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke. A pénzből a paksi bővítést fogja finanszírozni a magyar kormány, ami igen sok szívességet tett már eddig is Moszkvának, nem is beszélve az oroszok számára rendkívül kedvező üzletekről. A háttérben természetesen a Rezsidémon áll: mint azt Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár Budapesten kifejtette: a beruházás célja az olcsó áram biztosítása a mostani paksi reaktorok üzemidejének lejárta után is. Napi összefoglalónkban ezen kívül Olaszország, Szíria, Németország és Bosznia kerül napirendre.

Vége a találgatásoknak: Putyinék bővítik Paksot

Tízmilliárd eurós hitelt vesz fel Oroszországtól a magyar kormány – ezt jelentette be ma délután Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, miután találkoztak a Moszkva melletti novo-ogarjevói elnöki rezidencián. Az elnöki honlap közlése szerint ezen kívül számos megállapodást írtak alá, többek között a nukleáris energia békés célú felhasználásáról is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az orosz Roszatom építheti meg a paksi atomerőmű két új blokkját, aminek költségét most még a mérsékelt becslések is legalább háromezer milliárd forintra teszik. Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója egyébként hozzátette, hogy a hitel összege kevesebb is lehet, ez elsősorban attól függ, mennyibe kerül majd a paksi építkezés.

Nem volt nehéz megértenie egymást a két vezetőnek, ugyanis mindkettőjüket előszeretettel vádolják autoriter intézkedésekkel, és Brüsszelben sem igazán népszerűek – ironizált a Putyin-Orbán találkozóról az egyik legnagyobb orosz hírportál, a Gazeta.ru. A személyes szimpátiánál azonban sokkal fontosabbak a gazdasági mutatók: a hivatalos adatok szerint a hazánkban felhasznált olaj 80, míg a földgáz 75 százalékát Moszkvától vásároljuk, az atomenergia terén pedig eddig is egyeduralkodónak számítottak az oroszok, hiszen Paks technológiáját ők szállították még a nyolcvanas években, és Moszkvától vesszük a fűtőelemeket, ahogyan Oroszországba szállítják el a kiégett fűtőelemeket is. A Roszatom tehát logikus választás, az igazi kérdés inkább az, hogy szüksége van-e az országnak két újabb atomerőmű-blokkra, miközben a kormánynak sem most, sem a közeljövőben nem lesz annyi pénze, hogy a bővítést önállóan finanszírozza. A bővítés bejelentésére mindazonáltal már számítani lehetett, hiszen Orbán Viktor nemrég indiai látogatásán jelentette ki, hogy a kormány jelentősen növelni akarja az atomenergia részesedését a hazai áramtermelésben, az erről szóló törvényt pedig még 2009-ben fogadta el az Országgyűlés.

A magyar-orosz kapcsolatok eddigi mérlege nem feltétlenül nekünk kedvez: az állam például igen csinos összegért vásárolta vissza annak idején a Mol részvényeit az orosz (sokak szerint valójában Putyin kezében lévő) Szurgutnyeftyegaztól, és lelkesen fizettük a gázért megállapított milliárdokat is. Most újabb tízmilliárd euró hitelt veszünk fel – nem tudni, milyen kamatra – Moszkvától, így senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktor nem tartaná szem előtt Putyin érdekeit. Nem hivatalosan pedig eddig is lehetett tudni, hogy Paksot az oroszok kapják majd. A kérdés most már csak az: mi vajon mit kapunk cserébe? Abba pedig inkább bele sem merünk gondolni, vajon mi lesz majd a ma esti amerikai diplomáciai táviratokban…

Aki csal, az repül!

Január elsejétől a román és bolgár munkavállalók előtt is megnyíltak Európa munkaerőpiacai, ami komoly aggodalommal tölti el Merkelék szövetségesét, a CSU-t. A bajorok „szegénybevándorlásról” vizionálnak, és szigorítani kívánják az újonnan érkezőkre vonatkozó szabályokat. Az uniós jogalkotás pedig útelágazódáshoz érkezett: jogosan kaphat-e olyasvalaki migránsként munkanélküli segélyt egy másik uniós országban, aki életében egy percet sem dolgozott? Erre keressük a választ!

Az európai helyzet egyre fokozódik: a Le Pen-Wilders tengely és az elhúzódó Cameron-Andor csatározások mellé harmadikként befutott a bajor CSU is, már ami a román és bolgár munkavállalók Európát elárasztó áradata körüli félelmeket illeti. Ismeretes, 2014. január 1-jétől az Európai Unió tagországainak munkaerőpiacai nyitva állnak a 2007-ben csatlakozott két ország előtt, tehát a román és bolgár munkavállalóknak korlátlan joguk van arra, hogy munkaengedély nélkül állást keressenek bármely uniós országban. Egyes becslések szerint Németország 180 ezer kelet-európai bevándorló érkezésére számíthat. Aminek nem mindenki örül.

Hiába az új év, az olasz helyzet változatlan

Egyre élesebb kritikákat kap az Enrico Letta vezette kabinet a kormánykoalíció legnagyobb pártjától, a Demokrata Párttól, s különösen annak frissen megválasztott új vezetőjétől, Matteo Renzitől. A konfliktus azonban nem csak a kormány és a kormánypárt között éleződik, hanem a kormánypárton belül is, a kommunista és szociáldemokrata irányzat, a régi és az új generáció között.

Egyre erősebben kritizálja Matteo Renzi a kormány eddigi munkáját. A Demokrata Párt vezetője a Corriere della Sera országos napilapnak adott interjúbanúgy fogalmazott, „ha firenzei polgármesterként megkérdezik tőlem mit tettem az elmúlt 11 hónapban, fel tudom sorolni a bevezetett intézkedéseket, az elfogadott reformokat. Ha megkérdezik tőlem, hogy mit tett le az asztalra a Letta-kormány az elmúlt 11 hónapban, nehézkesen tudok válaszolni.”

Fordulatot hozott a boszniai népszámlálás

Múlt héten újabb részletek kerültek nyilvánosságra a délszláv országban tavaly ősszel tartott népszámlálás egyelőre nem hivatalos, előzetes eredményei közül. Bosznia-Hercegovinában huszonkét év után tartottak újra ilyen jellegű összeírást, így a háborús eseményekkel is számolva aligha meglepő a jelentős népességfogyás, de az elmúlt évtizedek az államalkotó nemzetek egymáshoz viszonyított arányait is megváltoztatták. A szerbekkel együtt a bosnyák nemzetiségű lakosság is fogyott, ám arányukat tekintve utóbbiak mind közelebb kerülnek az abszolút többséghez. Ezzel párhuzamosan pedig a boszniai horvátok a legnagyobb vesztesek. Ők ma huszonhét százalékkal vannak kevesebben, mint huszonkét évvel ezelőtt.

Bosznia-Hercegovinában a tavaly október első felében tartott népszámlálás előtt utoljára 1991-ben szerveztek hasonló összeírást, s tekintettel arra, hogy időközben háború is sújtotta az országot, aligha okoztak meglepetést a népességre vonatkozó adatok jelentős változásai. Már az is szembetűnő eltérés, hogy míg 1991-ben a délszláv állam összlakossága jócskán meghaladta a 4 millió főt (4.377.033), addig ma már csak 3.791.622 lakosa van Boszniának.

Újabb tárgyalások Szíriáról

John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint Lakhdar Brahimi az ENSZ és az Arab Liga különmegbízottja Párizsban találkoztak, hogy előkészítsék a jövő héten kezdődő genfi tárgyalásokat, a szíriai konfliktus megoldásáról – tudósított a BBC.  Az egyeztetésen szóba került a szíriai kormányerők és a felkelők közötti fogolycsere illetve tűzszünet lehetősége is.

Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere John Kerry, orosz kollégája Szergej Lavrov és Lakhdar Brahimi, az Arab Liga és az Egyesült Nemzetek Szervezetének közös különmegbízottja Párizsban találkoztak, hogy a jövő héten Genfben kezdődő tárgyalásokat előkészítsék.