Iráni egyezség: nem egyöntetű az öröm

Jövő héten indul az iráni leszerelési program, cserébe Teherán több milliárd dollárhoz juthat hozzá abból a pénzből, amit évekkel ezelőtt a perzsa ország ellen hozott szankciók részeként fagyasztottak be több nyugati országban. Ezen kívül napi összefoglalónkban Horvátországba, Kínába és Romániába látogatunk. Tartsanak ma is velünk!

Egy hét múlva indul az iráni leszerelés

Megegyezés született Genfben az Irán és a Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, plusz Németország) között a perzsa ország nukleáris eszközeinek ellenőrzéséről, illetve az iráni uránkészletek leszereléséről. Az egyezség annak a tárgyalási folyamatnak a része, ami még tavaly indult meg, és végleges célja az Irán elleni szankciók megszüntetése (Teherán oldaláról), valamint az állítólagos iráni atomfegyver-program felszámolása (nyugati oldalról). Bár tavaly Svájcban még nem sikerült megállapodásra jutni, most egyezség született az első lépésekről, így január 20-án megindulhat az iráni uránkészletek leépítése, illetve sor kerülhet annak a mintegy 4,5 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni számláknak a felszabadítására is, amelyeket a Teherán elleni szankciók során zároltak több országban is.

„Ezen a napon, az elmúlt évtizedben első alkalommal Irán atomprogramja nem tud majd továbbfejlődni, és bizonyos részeit meg is szüntetik, amíg folytatjuk annak az átfogó egyezménynek a tárgyalását, ami megfelelő választ ad majd a nemzetközi közösség atomprogrammal kapcsolatos aggodalmaira” – írta tegnapi sajtóközleményében John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere.

A mostani megállapodás része, hogy Irán az ENSZ fegyverzetellenőreinek átadja az összes, legalább 20 százalékos tisztaságú urániumkészletét, új, kizárólag tudományos kutatásra alkalmas dúsító centrifugákat szerez be, illetve leállítja az araki atomreaktor építését is, ami fegyvertisztaságú plutónium előállítására is alkalmas lett volna a tervek szerint. Cserében a nyugati hatalmak több részletben mintegy 4,5 milliárd dollárt szabadítanak fel a zárolt iráni számlákról – ezeken elsősorban a perzsa ország olajbevételeinek egy részét tárolták, egészen a szankciók kezdetéig.

A mostani döntés visszhangja nem egységes: míg például az Egyesült Arab Emirátusokban örülnek az enyhülésnek, és már azt számolgatják, hogyan tudnák fellendíteni a két ország közötti kereskedelmet, addig Szaúd-Arábia, ami Irán hagyományos vetélytársa az Öböl-térségben természetesen ellenez minden megállapodást, és még szigorúbb szankciókat követel. A washingtoni Kongresszusban a képviselők és szenátorok egy csoportja máris egy olyan törvénytervezetet adott be, ami újra kemény szankciókkal sújtaná Iránt, de Barack Obama elnök máris bejelentette: meg fog vétózni minden ilyen próbálkozást. Izrael hivatalosan még nem nyilatkozott az ügyben.

Nevetségessé válnak a horvát bíróságok?

A legenyhébb szóval is nevetségessé tették magukat a horvát igazságszolgáltatás fórumai. Amíg ugyanis a Zágráb Megyei Bíróság a héten úgy határozott, hogy az európai elfogatóparancs értelmében kiadható Németországnak az a Josip Perković, akit az egykori Jugoszlávia titkosszolgálati vezetőjeként Berlin felelősnek tart egy horvát emigráns 1983-ban történt meggyilkolásáért, addig a szintén horvát Velika Gorica Megyei Bírósága ugyanabban az ügyben elutasította Perković felettesének kiszolgáltatását.

A horvát bíróságok sajátos ítélethozatalukkal borzolták a kedélyeket a délszláv államban. A zágrábi döntést – amely értelmében Perković kiadható – követően mindössze egy nappal Velika Gorica Megyei Bírósága előbbivel teljesen ellentétes módon ítélte meg tulajdonképpen ugyanazt az ügyet. A német hatóságok ugyanis mind Josip Perkovićot, mind pedig egykori felettesét, Zdravko Mustačot azzal vádolják, hogy tevékenyen részt vettek 1983-ban egy horvát politikai emigráns, Stjepan Ðureković meggyilkolásának megszervezésében.

Mao jobban teljesít

A Kínai Kommunista párt decemberben ünnepelte Mao Ce-tung születésének 120. évfordulóját, az eseményre hatalmas ünnepségekkel és infrastrukturális beruházásokkal készültek. Nem volt ez mindig így, Teng Hsziao-ping reformjai óta Mao kultusza egy másodlagos szimbolikus térbe szorult vissza. Mennyire kell komolyan vennünk az ideológiai változásokat a szocialista kapitalizmus körül? Szerintünk nagyon.

A Kínai Kommunista Párt Mao Ce-tung néhai vezető, mára legenda és szimbólum születésének 120. évfordulóját ünnepli. A Taipei Times szerint Mao szülőhelyét, Saosant (Shaoshan) is igazgató Hsziangtan 15 milliárd jüant (525 milliárd forintot) költött a különböző ünnepségek mellett az alkalomra átadandó infrastrukturális fejlesztésekre. „Ez pillanatnyilag mindennél fontosabb” – nyilatkozták a hatóságok, de az internetes kommentelők egyáltalán nem örülnek annak, hogy a kultusz árát nekik kell megfizetniük, miközben Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök és pártfőtitkár hatalomra kerülése óta a kormány egyik fő üzenete az állami extravagancia visszavágása.

Újabb alkotmányellenes törvényt hozott a parlament

A román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette pénteken a decentralizációs törvényt, amellyel több központi intézményt akart önkormányzati hatáskörbe utalni a bukaresti kormány – foglalta össze az MTI tudósítója.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által is támogatott jogszabály a jelenleg minisztériumokhoz tartozó közegészségügyi intézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlétesítményeket, kulturális igazgatóságokat adta volna önkormányzati hatáskörbe. Az RMDSZ vezetői a törvény elfogadása idején jelezték, minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely a helyi autonómiát erősíti és lehetővé teszi, hogy a magyar közösség maga dönthessen az őt érintő ügyekben.