Magasabb fokozatba kapcsolt az állami cenzúra Törökországban

Törökország, amely már amúgy is a világ élvonalába tartozik az újságírók szisztematikus bebörtönzése miatt, függetlenségének maradékától is igyekszik megszabadítani a leharcolt médiát és annak képviselőit.

Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök kormánya a rádió, televízió és legújabban az internet agresszív cenzúrázásának eszközével szélesíti hatalmát. A friss fejlemények egyike, hogy Aydin Dogan, a 81 éves milliárdos tárgyalásokba kezdett Erdogan lojalistáinak egy csoportjával Törökország legnagyobb privát médiavállalatának eladásáról, amellyel a cég végre megszabadulhat az évek óta tartó hatósági zaklatásoktól.

A fent vázolt esemény része Erdogan  – aki már 15 éve vezeti az országot – azon törekvésének, hogy visszavonhatatlanul megszilárdítsa hatalmát a következő évben esedékes választások közeledtével. A már végrehajtott alkotmánymódosítás következtében győzelme esetén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, így kőbe vésné a személyével megtestesülő egyeduralmat.

A 2016-os megbukott puccskísérlet óta a Közel-Kelet legnagyobb gazdasági hatalmának számító állam ellenzéki erők tízezreinek begyűjtésén van már túl, az összes létező kormányzati szektorból, a média, az egyetemek és az igazságszolgáltatás vezető képviselőiből egyaránt sokan voltak kénytelen távozni, rosszabb esetben pedig börtönbe is kerültek.

Még Miss Törökország sem maradhatott ki a sorból, akit azért fosztottak meg trónjától és börtönöztek be, mert Instagram oldalán kritizálni merészelte a köztársasági elnököt. Egy színésznőt pedig, aki a vádak szerint a színpadról sértegette az ország első számú vezetőjét, nemrégiben szintén 10 hónapos börtönbüntetésre ítéltek.

„Ezek a fejlemények ijesztően hasonlítanak az orosz modellre”– nyilatkozta Asli Aydintasbas a Külkapcsolatok Európai Tanácsának ülésén. A zavartalanul működő médiavállalatok mindegyike szorosan összefonódott a kormánnyal. Néhány kivételt még eltűrnek a szabad sajtó látszatának fenntartása érdekében, de ezek véleményformáló ereje nem is említésre méltó.

CNN és Netflix

Törökországnak az az erőfeszítése, hogy ellenőrzése alá vonja, hogy mit nézhet a 80 milliót számláló lakossága a televízióban és az interneten, számos, az Egyesült Államok médiapiacán nagy nevet szerzett cégre van kihatással.

A Dogan által eladásra kínált privát médiavállalat része például a CNN török leányvállalata, a vezető török napilap (Hurriyet) és a Posta bulvármagazin. A jogszabály, amit a parlament nemrég fogadott el, engedélyezi az állami médiafelügyeletnek (RTUK) az online közvetítések felülvizsgálatát, az online sugárzott tartalmak (előfizetéses és ingyenes egyaránt) és csatornák  felfüggesztésének lehetőségét, így akár a Netflix és a Youtube is felfüggeszthetővé vált.

Az RTUK irányító testületének egyik tagja, az ellenzéki Ilhan Tasci megfogalmazása szerint, a jogszabályok értelmében a magánszemélyek mentesülnek ugyan a felügyelet hatásköre alól, de ettől függetlenül azzal az indokkal megvádolhatják őket, hogy engedély nélkül töltöttek fel tartalmat weboldalakra.

Tasci telefonon adott hangot véleményének, miszerint egy fejlett demokratikus országban a kormány nem dönthet arról, hogy a felnőttek milyen tartalmakat keresnek fel az interneten.

A Dogan Holding vevője a Demiroren Holding AS lesz, a beadott dokumentumok szerint pedig a vételár 890 millió dollárt tesz majd ki – ez mindössze a negyede annak, amennyit a cég fénykorában, a 2000-es évek közepén kaphatott volna érte a tulajdonosa, még mielőtt multimilliárd dolláros büntetések sorozata és néhány kulcsfontosságú befektetésének kényszerű értékesítése sújtotta.

Erdogan egyik szövetségese a tranzakciót rutin kereskedelmi műveletnek minősítette. „Voltak már ezelőtt is különböző csoportok közötti újságeladások, beleértve a Dogan Csoportot is.” – mondta a parlamentben Bulent Turan, az AK párt egyik vezető egyénisége.

A Dogan problémái egy korábbi munkatárs, Bahadir Ozgur szerint 2009 februárjában kezdődtek, amikor a Referans (egy üzleti napilap, amit a későbbiek folyamán bezártak), egy beszámolót közölt Erdogan szövetségeseiről, a kormányzó iszlám gyökerű AKP párton belüli nepotizmusról.

„A cikk arról szólt, hogy a miniszterek fiainak mennyivel könnyebb érvényesülni és vezető pozícióba kerülni az üzleti életben” – mesélte Ozgur egy telefonos interjú során. Hamarosan adóellenőrök tucatjai kezdtek ellenőrzéseket az újságnál, amit csillagászati összegű büntetések követtek. Ozgur júniusban felmondott a Dogan vállalatnál, ezzel is kifejezve tiltakozását a kurd YPG ellen irányuló afríni hadművelet ellen, és azóta sem talált munkát.

Az újságírók védelmére létrehozott bizottság tavaly decemberben 73 rabosított török újságírót azonosított, amely már az egymást követő második évben a legtöbb a világon.

„Mindig is volt cenzúra és öncenzúra a Dogan vállalatnál, de ezek eddig jelentéktelenek voltak” – mutatott rá Ozgur. „Azonban ez volt az első alkalom, hogy utasításba adták nekünk, hogy miről és milyen kifejezéseket használva írhatunk.”

’Nem szabad’

A puccskísérlet óta több ezer embert ítéltek el az elnök sértegetése miatt, az ellenzéki lapok főszerkesztői és tulajdonosai mind rács mögé kerültek, vagy éppen a tárgyalásukra készülnek. A kurd hátterű médiavállalatokat tucatjával zárták be. Az Ahval, egy Londonból működő online startup néhány hónap leforgása alatt letiltásra került.

Törökország nem egyszer blokkolta már a Twitterhez, Youtubehoz, a Facebookhoz és a VPN-szolgáltatáshoz (amellyel leplezni lehet személyek tartózkodási helyének meghatározását és ki lehet kerülni a fennálló tilalmat) való hozzáférés lehetőségét. A Wikipedia – minden nyelvű verziója – már közel egy éve elérhetetlen.

Mindezen fejleményekről hallva és tapasztalva a Freedom House az ország történetében először megváltoztatta Törökország besorolását „részben szabad” országról „nem szabad” országra.

Forrás: Bloomberg ; szemlézte: Pallos Judit