Az oroszok a cseheket és a briteket vádolták meg a mérgezéses ügyben

Csehországból is származhatott a Novicsok nevű idegméreg – közölte szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője. A cseh védelmi és külügyminiszter egyaránt visszautasította, hogy országukból szerezhették be az elkövetők a mérget.

A Novicsok nevű mérgező anyag a legnagyobb valószínűséggel Csehországból, Szlovákiából, Nagy-Britanniából vagy Svédországból származik – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton a Rosszija 24 nevű orosz hírtelevízióban. Megjegyezte, hogy származási országként az Egyesült Államok is szóba jöhet.

Zaharova kijelentette: sem a Szovjetunióban, sem később Oroszországban nem fejlesztettek ki olyan anyagot, amelynek a neve Novicsok volt. A szóvivő nyilatkozata ellentmond a korábbi orosz és nyugati sajtóértesüléseknek.

Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-nagykövete szerint sincs semmi köze a gyilkossági kísérlethez Oroszországnak. Hozzátette: Oroszországban nincs olyan idegméreg-hatóanyag, amellyel a brit szakértők megállapítása szerint a mérgezést elkövették, Porton Down viszont alig 8 mérföldre van Salisburytől. Porton Downban működik a brit védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóközpontja. A brit külügyminisztérium szóvivőjének vasárnapi nyilatkozta szerint „egy unciányi igazságtartalom sincs abban a képtelen felvetésben, hogy az idegméreg forrása Porton Down lehetett.

Martin Stropnicky cseh külügyminiszter az orosz szóvivő nyilatkozatára reagálva közölte: elutasítják a Novicsok eredetéről megjelent állításokat, mert ezeket semmivel sem lehet bizonyítani. Stropnicky szerint „szokványos manipulációról” van szó minden bizonyíték nélkül.

Karla Slechtová, a cseh védelmi tárca vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy Csehország betartja a vegyi fegyverek gyártásáról és terjesztéséről szóló nemzetközi megállapodásokat. „A vád abszurd. Határozottan elutasítom. A 90-es évek elején aláírtuk, és azóta is betartjuk a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat” – írta a Twitteren megjelent reagálásában Slechtová.

A BBC orosz hírszolgálata Vil Mirzajanovnak, a jelenleg az Egyesült Államokban élő orosz vegyésznek egy, a Moszkovszkije Novosztyi című lapban 1992-ben megjelent cikkére hivatkozva állította, hogy a Novicsokot még a Szovjetunióban fejlesztették ki. Mirzajanov a kilencvenes évek elején emigrált Oroszországból és az Egyesült Államokban telepedett le. Az Interfax szerint az amerikaiak a kilencvenes évek elején orosz vegyi szakértőket vittek ki az Egyesült Államokba, akik ezen a téren „elértek bizonyos eredményeket”.

Szergej Szkripal, aki ellen március elején a Novicsokot nevű idegmérget felhasználták, egykor az orosz katonai hírszerzés ezredese és a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt. Szkripalt, akit 2004-ben vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), hazaárulás címén 13 évi szabadságvesztésre ítélték. 2010-ben egy kémcsere keretében Oroszország átadta őt az Egyesült Államoknak. A volt hírszerző még abban az évben Nagy-Britanniában kapott menedéket és ott telepedett le.

A mérgezési ügyből súlyos brit-orosz diplomácia vita lett, London 23 orosz diplomatát utasított ki, illetve további oroszellenes intézkedéseket foganatosított. Moszkva hasonló lépésekkel válaszolt.

Theresa May megerősítette: a londoni orosz nagykövetségen dolgozó, a brit hatóságok által hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasításának célja Oroszország nagy-britanniai kémhálózatának leépítése.

Arról, hogy az orosz kormány szombaton ugyancsak 23 brit diplomata kiutasításáról tájékoztatta a moszkvai brit nagykövetet, May azt mondta: Oroszország korábbi magatartása alapján a brit kormány számított az ilyen jellegű orosz válaszlépésre.

A brit miniszterelnök részletek nélkül bejelentette: Nagy-Britannia a következő napokban, szövetségeseivel és partnereivel közösen áttekinti, hogy milyen további lépéseket tegyen.

Összeül a nemzetbiztonsági tanács

A jövő hét elején összeül a brit nemzetbiztonsági tanács, hogy megfontolja, milyen további lépéseket tegyen a Szkripal-ügyben az Egyesült Királyság  – közölte szombaton a brit külügyminisztérium, miután Oroszország 23 brit diplomatát utasított ki.

A brit diplomácia aláhúzta: úgy gondolják, hogy továbbra is Oroszországnak kell tisztáznia, hogy milyen szerepet játszott a Szergej Szkripal és lánya elleni gyilkossági kísérletben, illetve Moszkvának eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek.

Moszkva, 2018. március 17. Orosz rendőrök a brit nagykövetség épülete előtt Moszkvában 2018. március 17-én. Ezen a napon az orosz külügyminisztérium közölte a Szkripal-ügyben bekéretett Laurie Bristow oroszországi brit nagykövettel, hogy 23 brit diplomatát kiutasítanak az országból, visszavonják az engedélyt, hogy az Egyesült Királyság főkonzulátust nyisson Szentpéterváron, és leállítják a kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozó British Council tevékenységét Oroszországban. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Moszkva, 2018. március 17.
Orosz rendőrök a brit nagykövetség épülete előtt Moszkvában 2018. március 17-én. Ezen a napon az orosz külügyminisztérium közölte a Szkripal-ügyben bekéretett Laurie Bristow oroszországi brit nagykövettel, hogy 23 brit diplomatát kiutasítanak az országból, visszavonják az engedélyt, hogy az Egyesült Királyság főkonzulátust nyisson Szentpéterváron, és leállítják a kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozó British Council tevékenységét Oroszországban. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

A külügyi tárca nem részletezte, hogy milyen további brit intézkedésekről lehet szó. Theresa May azonban a héten, a brit kormány lépéseit ismertető parlamenti felszólalásában utalást tett arra, hogy lehetnek olyan brit válaszlépések, amelyeket London nem hoz nyilvánosságra.

A Konzervatív Párt szombati rendezvényén felszólalva a brit miniszterelnök azt mondta: az orosz válaszintézkedések bejelentése sem változtat azon a tényen, hogy brit földön két ember ellen merényletet kíséreltek meg, és a történtekre továbbra sem kínálkozik egyéb magyarázat, mint az, hogy e merényletkísérletért az orosz államot terheli a felelősség.

Szombati közleményében a British Council mélységes sajnálkozásának adott hangot a szervezet oroszországi működését leállító moszkvai döntés miatt. A közlemény szerint a British Council azon az állásponton van, hogy a kulturális és az oktatási kapcsolatrendszer fenntartása éppen olyan időszakokban életfontosságú az emberek és az intézmények párbeszédének folyamatossága szempontjából, amikor a politikai és a diplomáciai kapcsolattartás nehézzé válik.

Forrás: MTI/Reuters/AFP/Kitekintő

Friss hírek