Az EU nekimegy Oroszországnak a mérgezéses ügy miatt

Az európai uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat szerint „nagyon valószínű”, hogy Oroszország a felelős Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és lánya március eleji angliai megmérgezéséért. A találkozón több uniós tagállam is bejelentette, hogy orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja.

Az uniós vezetők egyhangúlag elfogadott nyilatkozata szerint az „egyetlen ésszerű magyarázat”, hogy az orosz vezetés áll az idegméreggel március 4-én elkövetett merénylet mögött. A pénteken zárult találkozó résztvevői a „lehető leghatározottabban elítélték” a támadást, valamint újfent feltétel nélküli szolidaritásukról biztosították az Egyesült Királyságot a közös európai biztonságot érintő „súlyos fenyegetéssel” szemben.

Hangsúlyozták: a vegyi fegyverek használata minden körülmények között teljességgel elfogadhatatlan és komoly biztonsági fenyegetést jelent. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács felkérte az EU külügyi főképviselőjét, hogy konzultációra rendelje vissza Moszkvából az EU oroszországi nagykövetét.

A találkozó végén több vezető jelentette be, hogy válaszlépéseket tervez és orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja. Ezt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is megerősítette, mondván: napokon belül több tagország is további intézkedéseket fogadhat el Oroszországgal szemben Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt.

Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Tusk arról számolt be, hogy akár már hétfőn újabb lépéseket jelenthetnek be bizonyos tagállamok. Azt nem tudta megmondani, hogy hány ország fontolgat további intézkedéseket, annyit közölt, hogy „egynél több, de nem az összes”. Arra a kérdésre, hogy EU-szinten várhatóak-e más lépések a moszkvai uniós nagykövet konzultációra való visszahívásán kívül, azt válaszolta, hogy „túl korai lenne erről beszélni”, a vizsgálatok lezárulta után, remélhetőleg áprilisban már többet tudnak majd mondani.

A tanács elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy a bennmaradó tagországok vezetői a brit uniós kilépés dacára is egységes és feltétlen támogatásukról biztosították az Egyesült Királyságot. Rámutatott: a tagállamoknak nagyon különbözőek az álláspontjai, az érdekei, a hagyományai, ezért is hatalmas eredmény a közös front megőrzése.

Macron: arányos és összehangolt válasz várható

Franciaország és Németország már a jövő héten egyeztetéseket kezd arról, hogy milyen arányos és összehangolt válaszlépésekre lehet szükség Oroszországgal szemben Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése ügyében – közölte Emmanuel Macron Brüsszelben pénteken.

A francia elnök Angela Merkel német kancellárral az uniós állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a történtek közös fellépést, összehangolt uniós választ követelnek.

Aláhúzta, hogy nem lehetnek azonban túlzott elvárások a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértőinek vizsgálati eredményeit illetően, mert csak technikai véleményt közölnek a használt vegyületről, előkövetőket nem neveznek meg. A vizsgálat eredménye legfeljebb árnyalhatja, lényegesen nem fogja befolyásolni az eddig kialakult álláspontot – közölte.

Angela Merkel a sajtótájékoztatón megerősítette: nincs más ésszerű magyarázat, azaz nem kérdőjelezhető meg Nagy-Britannia az uniós tagországok által is támogatott véleménye, amely szerint „nagyon valószínű”, hogy Oroszország a felelős az idegméreggel elkövetett támadásért. Németország és Franciaország egyetért abban, hogy határozottabb lépésekre is szükség lehet az uniós állam-, illetve kormányfőinek döntésénél, hogy konzultációra visszarendelték az EU oroszországi nagykövetét Moszkvából. A Berlin és Párizs jövő héten egyeztet az összehangolt lépésekről – ismételte meg Macron szavait.

Az EU-csúcson megtárgyalt egyéb ügyek

Az importált acélra és alumíniumra bevezetett amerikai védővámok ügyében az uniós vezetők kijelentették: az Európai Uniónak állandó mentességet kellene kapnia az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámok hatálya alól. Az Egyesült Államok kormányzata mások mellett az Európai Unió országai számára május 1-jéig adott mentességet a védővámok alól.

„Az erős transzatlanti kapcsolat a sarokköve mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió biztonságának” – hangsúlyozták a közös nyilatkozatban.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság úgy vélekedett, hogy nem reális az Egyesült Államok által megszabott május 1-jei határidő, amíg az Európai Unió ideiglenes mentességet kapott. Mint mondta: nem valószínű, hogy eddig le tudják zárni a következő napokban kezdődő vámtárgyalásokat, mivel nagyon összetett kérdésekre kell megoldást találniuk. Ugyanakkor üdvözölte, hogy az Egyesült Államok „egységes kereskedelmi entitásként” ismerte el az Európai Uniót, és nem próbálta megosztani a tagállamokat.

A vezetők zárónyilatkozatukban határozottan elítélték Törökországot, amiért a hatóságaik „jogtalanul őrizetbe vettek” két görög katonát, valamint Ankara azon fenyegetőzése miatt, hogy megakadályozzák a ciprusi földgáz- és olajkitermelést. Felszólították az EU-tagjelölt Törökországot, hogy hagyjon fel törvénybe ütköző akcióival, és a nemzetközi joggal összhangban tartsa tiszteletben Ciprus szuverén jogait a területén található természeti erőforrások feltárására és kiaknázására. Továbbá arra szólították fel Ankarát, hogy hozza rendbe Ciprussal ápolt jószomszédi kapcsolatait, és normalizálja a kapcsolatokat valamennyi uniós tagállammal. A vezetők súlyos aggodalmukat fejezték ki az uniós állampolgárok elleni „folyamatos megtorló akciókkal” kapcsolatban is, sürgetve Ankarát, hogy a kérdéses ügyeket az érintett EU-tagállamokkal folytatott párbeszéd útján rendezze.

A zárónyilatkozatban aláhúzták azt is, hogy várakozással tekintenek az EU és a Nyugat-Balkán országainak május közepére, Szófiában tervezett csúcstalálkozója elé. A tanácskozás várhatóan a térség európai perspektívájának újbóli megerősítését, konkrét kezdeményezések elindítását, valamint a régió kapcsolatainak javítását szolgálja majd – írták.

Ezen kívül arra is kitértek, hogy a közösségi oldalaknak és a digitális platformoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, illetve az állampolgárok magánéletének és személyes adatainak teljes körű védelmét. „Az európai uniós és a nemzeti szabályozást tiszteletben kell tartani” – írták a Facebook körül a napokban kirobbant botrányra utalva. Mint kiderült, a közösségi oldal adatbázisát üzleti, és főként politikai kampányok céljaira használták, mégpedig a felhasználók hozzájárulása nélkül.

Nagy-Britannia kilépését követően az unióban maradó huszonhetek elfogadták az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatrendszerére vonatkozó tárgyalási irányelveiket. A szöveg szerint emellett elvi jóváhagyásukat adták a szigetország kilépését követő átmeneti időszakhoz, amelynek feltételeiről néhány napja állapodtak meg a felek főtárgyalói. Mint írták: az EU a lehető legszorosabb viszonyra törekszik a jövőben az Egyesült Királysággal. A gazdasági és kereskedelmi partnerség mellett egyéb területeken is együttműködésre van szükség, például a terrorizmus elleni harcban, illetve a kül-, a biztonság- és a védelempolitikában.

Ugyanakkor figyelmeztettek: a brit álláspont korlátozza a „jövőbeli partnerség mélységét”, ugyanis elkerülhetetlenül zavarok fognak keletkezni a kereskedelemben, ha az ország elhagyja a belső piacot és a vámuniót. „Ez sajnos negatív gazdasági következményekkel fog járni, elsősorban az Egyesült Királyság számára” – áll az elfogadott zárónyilatkozatban.

Forrás: MTI / Kitekintő