Nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban élő emberek valószínűleg nem jutnak biztonságos és hatékony koronavírus elleni vakcinához az elkövetkező években, lévén a gazdagabb nemzetek már most annyi adag oltóanyagot rendeltek be, amennyire nem is lesz szükségük.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra szánt 209 milliárd eurós európai forráscsomag miatti viták a végsőkig mélyítették a feszültséget az olasz kormányon belül, amely rövidnek ígérkező "tűzszünettel" készül a szerdai kettős parlamenti szavazásra az uniós támogatások felhasználásáról, valamint az új migrációs törvényről.

Szakértők szerint biztonságos és hatékony az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyaga.

A vírust ott sikerült hamar megfékezni, ahol a hatóságok gyorsan reagáltak, széleskörű egészségügyi szabályokat vezettek be és kiváló kommunikációs kampánnyal támogatták meg ezeket.

Az új típusú koronavírus elleni oltóanyag forgalomba kerülése megteremti a feltételeit annak, hogy az élet belátható időn belül visszatérjen a normális mederbe - mondta kedden, a nagy-britanniai oltási kampány kezdőnapján Stephen Powis, a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai tagozatának orvosigazgatója.

Nagy-Britannia beleegyezett, hogy visszavonja a belső piaci törvénytervezet azon vitatott pontjait, amelyek ellentétesek  a Brexit-megállapodással, különös tekintettel az ír-északír határ ellenőrzését érintő kérdésekre.

Lengyelországban a járványügyi rendelkezéseken belüli kedvezményekre számíthatnak majd a beoltott emberek, többek között nem vonatkoznának rájuk a karanténintézkedések - közölte kedden a lengyel egészségügyi miniszter, ismertetve a tervezett oltási stratégia fő pontjait.

Több mint egy hónap részleges zárlat után sem enyhül a koronavírus-járvány második hulláma Németországban, ezért - hétfői sajtóértesülések szerint - Angela Merkel kancellár újabb szigorításokat sürget.

A brit kormányfő és az Európai Bizottság elnöke szerint még mindig nincsenek meg az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő megállapodás feltételei. A két vezető várhatóan személyesen vitatja meg a továbbiakat a következő napokban Brüsszelben.

Hétfőn bejelentette lemondását Ludovic Orban román miniszterelnök, miután az általa vezetett jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elvesztette a választásokat az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.

Svájc, amely nem vezetett be újabb országos zárlatot a koronavírus második hullámának ellenőrzése érdekében, elutasította a síközpontok bezárását. Ennek eredményeként a síelés kérdése politikai törést okozott az európai országok körében, mivel a többség nagyon nem helyesli Bern döntését.

A szavazatok 87 százalékos feldolgozottságánál most úgy tűnik, a romániai választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 30 százalék körüli eredménnyel, míg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a második helyen végzett. Meglepetésként hatott, hogy egy tavaly alakult ultranacionalista párt, a koronavírus-járvány idején vírustagadó összeesküvés-elméleteket terjesztő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is bejutott a parlamentbe.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) vezetője szerint az sem okozna fennakadást a koronavírus ellen kidolgozott vakcinák importjában, ha nem születik megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének jövőbeni feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon.

Dánia pénteken egy új célkitűzést fogadott el, mely szerint 2030-ra legalább 775 ezer elektromos vagy hibrid autónak kell közlekednie az ország útjain. A lépés hozzájárul ahhoz, hogy Dánia elérje azt az ambíciózus célt, hogy 2030-ra 70%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.