Horvátország nem készült fel

Slavko Linić, Horvátország pénzügyminisztere egy interjúban elismerte; voltak alapjai a kritikáknak, hiszen Horvátország valóban hiányosságokkal küzd néhány téren, ami a délszláv állam uniós felkészültségét illeti. A tárcavezető az Al Jazeera stábjának nyilatkozva viszont azt is kiemelte: az országnak nincs olyan gazdasági „betegsége”, melyet külső segítség nélkül ne tudna orvosolni.

Horvátországban a közszféra átalakítása koránt sem teljes, magas a deficit, de gazdaságilag egyébként sem állt készen a délszláv állam a teljes jogú uniós tagságra – ismerte el Slavko Linić. A horvát pénzügyminiszter mindehhez azt is hozzátette; a kormány tagjai tisztában vannak a kihívás mértékével, s mindent el fognak követni, hogy mielőbb csökkentsék az államadósságot és a költségvetés hiányát. Ám emellett szükséges lépésnek nevezte a privatizáció felgyorsítását is, mely a tárcavezető szerint igenis hozzájárulhat a horvát gazdaság versenyképességének növeléséhez.

A Večernji list által megkérdezett gazdasági elemző ugyanakkor a probléma forrását éppen a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikájában látja. Damir Novotny szerint minden jel arra utal, hogy a horvát kabinetben nem értik, hogy miként is működik az Európai Unió. A szakértő felhívta a figyelmet a Horvátországban még mindig meglévő aránytalanságokra, melyekből arra következtet; a kormány arra számít, hogy Brüsszel majd a nagy állami projektekbe is önteni fogja a pénzt. Novotny szerint viszont ez koránt sem valószínű.

Ráadásul a gyors felzárkózás a gazdasági problémákkal sújtott közegben aligha lesz lehetséges. Azt példának okáért maga Slavko Linić is elismerte, hogy Horvátországnak akár tíz évébe is telhet, mire költségvetési hiányát az előírt három százalék alá viszi. Az viszont mindenképpen öröm az ürümben, hogy Zágráb a legtöbb tekintetben most jobban teljesít, mint tette azt korábban Románia vagy éppen Bulgária, mikor utóbbiak élték meg nehézkesen az uniós tagság első, már kevésbé mámoros napjait.

Az utca emberét is megkérdezték

A Večernji list internetes kiadása olvasóit is megszavaztatta, hogy ők miként értékelik országuk felkészültségét. A felmérés koránt sem nevezhető reprezentatívnak, az eredmény mégis beszédes. A megkérdezettek 88 százaléka ugyanis azon a véleményen volt, hogy Horvátország a csatlakozás pillanatában még nem állt készen az uniós tagságra.

Mit várnak a tagságtól?

A horvát napilap közvélemény-kutatását néhány nappal megelőzve a GfK arról is megkérdezte a horvát társadalmat, hogy mit várnak az uniós tagság első 365 napjától.

A felmérés alapján jól látható, hogy a megkérdezettek jelentős többsége nem számít hirtelen változásokra sem pozitív, sem pedig negatív irányban. A lehetőséget a fiatalok – de leginkább a diákok – látják az Európai Unióban, míg a 30 és 59 év közötti korosztály tagjai jórészt a pesszimisták táborát erősítik.

A felmérés résztvevői egyetlen szektort, a turizmust tudták kiemelni, ahol gyorsan érezhető fellendülésre számítanak, s mindemellett igen beszédes adat, hogy a gyors gazdasági növekedést, illetve a foglalkoztatás terén történő javulást csupán minden ötödik horvát tartja lehetségesnek egy éven belül.

Mátraházi Tibor