Ausztria döntött: marad a hadkötelezettség

BÉCS- Minden marad a régiben nyugati szomszédunknál. A választásra jogosult osztrák állampolgárok vasárnap arról dönthettek többek között, hogy eltöröljék-e hathónapos kötelező sorkatonai szolgálatot. Relatív magas választási részvétel mellett a szavazók 60 százaléka voksolt a hadkötelezettség fenntartása mellett, a maradék 40 százalék támogatta a hivatásos hadseregre való átállást. A nagyobbik koalíciós partnernek, az SPÖ-nek egyértelmű vereség a vasárnapi választás, míg a kisebbik koalíciós párt, a konzervatív ÖVP bizakodva várhatja az őszi parlamenti választásokat.

Az osztrák hadkötelezettség rövid története

1955. október 26-án fogadta el az osztrák alsóház, a Nationalrat a semlegességi nyilatkozatot. A nyilatkozat, mely egyúttal az osztrák alkotmány részévé vált, Ausztriát független államnak deklarálta, így az nem léphet be semmilyen katonai szövetségbe. A semlegességi nyilatkozat egyik rendelkezése a kötelező sorkatonasági intézmény (Wehrpflicht) felállítása volt: minden 17 és 51 év közötti osztrák férfi hadkötelessé vált. A kezdetben 9 hónapos katonai szolgálat később redukálódott, ma 6 hónapos katonai szolgálatot kell teljesíteniük az osztrák állampolgároknak.

A hadkötelezettség bevezetésével felmerült az igény arra, hogy legyen egy alternatív megfelelője a katonai szolgálatnak, kiváltképp azoknak, akik meggyőződésükből nem akarnak belépni a hadseregbe, vagy fegyvert fogni. Így hozták létre 1975-ben a polgári szolgálat (Zivildienst) intézményét, mely egy kilenc hónapos szolgálatot jelent valamely civil szervnél. A legtöbb szolgálatos a Vörös Keresztet, valamely szociális otthont, vagy a mentőszolgálatot választja a munkavégzés gyanánt. A ma szolgálatot teljesítő közel 35 ezer osztrák állampolgárból 12 ezren polgári szolgálatosok, a maradék 23 ezer szolgál a hadseregben.

Hogyan vált egy intézmény a pártpolitika játékszerévé

2010-ben Bécs szociáldemokrata polgármestere Michael Häupl a községi választások előtt meglobogtatta a hadkötelezettség eltörlésének ötletét. A választások szempontjából az SPÖ-s politikus formabontónak tűnő ötlete nem igazán jött be, mivel elveszítette abszolút többségi támogatottságát, viszont hivatalban maradt. Ugyanakkor Häupl jócskán felkavarta a politikai állóvizet. A bécsi polgármester pártját válaszút elé állította: álljanak-e ki Häupl mellett és támogassák a profi hadsereg ötletét, vagy ragaszkodjanak az ország egyik függetlenségi szimbólumának tartott sorkatonaság mellett. Az SPÖ elnöke és a jelenlegi kancellár Werner Faymann, valamint a védelmi miniszter Norbert Darabos végül a hivatásos hadsereg mellett tette le a voksát, ezzel az SPÖ hivatalos agendájává vált a profi hadsereg intézménye.

Norbert Darabos azonban nem volt mindig a hivatásos hadsereg ötletének élharcosa. Emlékezetes 2010. július 3-i beszéde, amelyben így vélekedett arról, hogy Németországban eltörölték a hadkötelezettséget: „Számomra a hadkötelezettség kőbe van vésve. Nálam, mint védelmi miniszternél nem fog véget érni a hadkötelezettség”. A már említett bécsi polgármester kijelentésének hatására Darabosnál pálfordulás következett be, azóta számos, nevével fémjelzett reform került ki a Védelmi Minisztériumból, melyek a sorkatonai szolgálatot voltak hivatottak megújítani, kevés sikerrel. Darabos elkötelezettsége a hivatásos hadsereg iránt odáig ment, hogy 2011 januárjában leváltotta Edmund Entacher vezérkari főnököt, amiért az nyíltan a hadkötelezettség mellett állt ki.

2012. augusztus 25-én Erwin Pröll (ÖVP), Alsó-Ausztria tartományi miniszterelnöke – aki idestova 20 éve hivatalban van – a tartományi választások előtt egyöntetűen a hadkötelezettség mellett tette le a voksát, ugyanakkor kijelentette, hogy a hadkötelezettség eltörléséről és a hivatásos hadsereg bevezetéséről szóló kérdést népszavazásra kell bocsájtani. A konzervatív tartományi miniszterelnök Häuplhoz hasonlóan válaszút elé állította pártját. Az ÖVP végül beadta a derekát és beleegyezett, hogy a kérdésről referendum keretében döntsön a nép, viszont továbbra is a hadkötelezettség támogatója maradt. És így érkeztünk el január 20-hoz.

Minden marad a régiben

A kérdés konkrétan így hangzott: egyetért-e Ön azzal, hogy fennmaradjon a kötelező sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat intézménye, vagy egyetért-e Ön azzal, hogy hivatásos hadsereg és önkéntes szociális év intézménye kerüljön bevezetésre. Az ún. szociális év rendszere végső soron hasonló a polgári szolgálatéhoz, azzal a különbséggel, hogy hosszabb az időtartama, teljesen önkéntes ill. valamennyivel magasabb díjazásban részesülnek az önkéntesek, mint a polgári szolgálatosok.

A választásról megmozgatta Ausztriát: a hideg ellenére több mint 3 millióan adták le a voksukat, a választásra jogosultak közel fele. 1,8 millión szavaztak a hadkötelezettség megtartására, míg 1,2 millióan a profi hadsereg bevezetésére, ezzel eldőlt a több éve húzódó vita: az osztrák fiataloknak továbbra is be kell vonulni a hadseregbe.

A választási eredményeket Norbert Darabos csalódottan vette tudomásul, az ORF-nek elmondta, hogy a választási eredményt természetesen átültetik a politikába, és a jövőben az eredményt tiszteletben tartva fognak döntéseket hozni. Werner Faymann szociáldemokrata kancellár elmondta: „A mai napon nem egy miniszter, vagy a kormány mellett, vagy ellen volt a szavazás”- utalva ezzel, hogy az SPÖ nem kíván messzemenő következtetéseket levonni a választási kudarcból. Faymann ugyanakkor kijelentette, hogy Darabos a parlamenti választásokig mindenképpen hivatalban marad.

„Boldog vagyok, hogy Ausztriának ilyen népe van”- nyilatkozta Michael Spindelegger alkancellár és külügyminiszter. A kisebbik koalíciós párt első embere hozzátette: „az ÖVP ha kell, akkor tud kampány nélkül is győzni”. Erwin Pröll a választási eredmény mellett Ausztria demokratikus érettségét is méltatta a választást követően. A vasárnapi választási kimenetelt az ÖVP egyértelmű sikerként könyvelheti el, kérdés, hogy ez a löket kitart-e az ősszel esedékes parlamenti választásokig, vagy sem.