Brüsszel nem tud fellépni az antiszemita szavak ellen

A magyar hatóságok és a bíróság kompetenciája kivizsgálni az idegengyűlölettel és az antiszemitizmussal kapcsolatos ügyeket – mondta a Bizottság szerda déli sajtótájékoztatóján a belügyi uniós biztos szóvivője. Létezik ugyan egy uniós kerethatározat, amely büntetőjogi minimumszabályokat határozna meg az uniós tagállamok számára, ezeket azonban a Bizottság nem tudja kikényszeríteni.

Nem kívánt állást foglalni az Európai Bizottság sem a Jobbik zsidókkal kapcsolatos közelmúltbéli megnyilatkozásairól, sem a párt egyik képviselőjének hétfői szavairól. Gyöngyösi Márton az Országgyűlésben azt mondta, „ideje lenne felmérni, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

A politikus később elnézést kért a nagy felháborodást kiváltó mondatáért, és pontosított: csak a nemzetbiztonsági szempontból a párt által veszélyesnek tartott, izraeli-magyar kettős állampolgár kormánytagokról és parlamenti képviselőkről készítene listát. A képviselő nyilatkozatát széleskörben ítélték el civil szervezetek, és később a kormány is.

Az ügy azonban Brüsszelbe is elért. Külföldi újságírók érdeklődésére az Európai Bizottság nem fejtett ki véleményt az ügyben. A belügyi uniós biztos szóvivője szerint a magyar hatóságok és a magyar bíróság feladata, hogy fellépjen az ügyben, ha úgy látja jónak. Általánosságban Brüsszel „elítéli az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formáját” – fogalmazott Michele Cercone.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok 2008 novemberében kerethatározatot fogadtak el az idegengyűlölet tagállami büntetésére. Ez alapján 2010. november 28-ig törvénybe kellett volna foglalnia minden tagországnak, hogy legfeljebb 1-3 évig terjedő szabadságvesztéssel kell sújtani azokat az állampolgárokat, akik „nyilvánosság előtt erőszakra, vagy gyűlöletre uszítanak faji, bőrszín szerinti, származás szerinti, vallás, meggyőződés, illetve nemzeti, etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával, vagy ilyen csoport valamely tagjával szemben”.

A kerethatározatot még a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt fogadták el a miniszterek, tehát az EU korábbi harmadik pillérébe tartozott a szabályozás, amely esetében nem volt, és a mai napig sincs kikényszerítő jogköre az Európai Bizottságnak. A testületnek tehát nincs jogi lehetősége arra, hogy adott esetben kötelezettségszegési eljárást indítson a tagországok ellen a kerethatározat nem megfelelő átültetése miatt.

A szóvivő szerint a Bizottság folyamatosan nyomon követi, hogy a tagországok teljesítik-e a saját maguk által szabott kötelezettségeket, ezen túlmenően viszont a tagországok dolga kivizsgálni a hasonló ügyeket.

A 2000-es évek végén Magyarországon több kísérlet is született a gyűlöletbeszéd büntethetőségének megteremtésére. 2008 februárjában az Országgyűlés el is fogadta az erről szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság végül alkotmányellenesnek nyilvánított. Az átdolgozott jogszabályt a taláros testület ugyancsak alaptörvénybe ütközőnek találta. Az új jogszabályi változat már nem kapta meg a parlamentben a szükséges többséget, ezt követően pedig a holokauszt tagadására koncentráltak a jogalkotók.

Információink szerint a hatályos magyar törvények jelenleg a közösség elleni izgatást és az emberi méltóság megsértését büntetik, utóbbi esetben viszont a bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy csak egyértelműen beazonosítható személyek sérelmére tett gyűlöletkeltő kijelentéseket lehet büntetni, egy etnikai csoport esetében nem.

A BruxInfo keresi a témában az Európai Bizottságot és a magyar kormányt az ügyben, hogy az adott kerethatározatot megfelelően átültette-e a nemzeti jogba az Országgyűlés, és rendelkezik-e megfelelő tagállami szabályozással az idegengyűlölet visszaszorítására.