Nem látnak közép-európai problémát Brüsszelben

Komoly aggodalmának adott hangot az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a legutóbbi romániai események kapcsán. Barroso világossá tette Victor Pontának, hogy a kormánynak vissza kell állítania az alkotmánybíróság hatásköreit.

A találkozóról kiadott közlemény szerint az Európai Bizottság elnöke komoly aggodalmának adott hangot a legutóbbi romániai események kapcsán, konkrétan a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzete miatt és az alkotmánybíróság szerepével kapcsolatban.

Barroso a román miniszterelnökkel tartott megbeszélésen aláhúzta, hogy egy demokratikus rendszerben szavatolni kell a fékeket és egyensúlyokat. Azt is egyértelművé tette, hogy a román kormánynak „tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogköreit, és biztosítani döntéseinek érvényesítését, egy, a teljes pártpaletta támogatását élvező állampolgári jogi biztost kell kineveznie, új nyílt és átlátható eljárás során kell kinevezni a főügyészt és a korrupció-ellenes hatóság igazgatóját, és politikai prioritássá kell tennie a tisztességet”.

A közlemény arról tanúskodik, hogy Barroso üdvözölte a Ponta kormányfő által adott biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a kormány hatáskörébe tartozó területeken azonnali intézkedéseket hoz, és mindent megtesz annak érdekében, hogy más romániai intézmények is hasonló kötelezettségvállalásokat tegyenek. Ponta megígérte, hogy haladéktalanul írásban is eljuttatja ezeket a kötelezettségvállalásokat a megfelelő helyekre. Barroso azt is jelezte, hogy a Bizottság július 18-án fogadja el az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében jelentését a Románia által az elmúlt öt évben elért előrehaladásról, a legutóbbi eseményeket is ideértve.

Az Európai Bizottság nevük elhallgatását kérő tisztviselői úgy látják, hogy noha elsőre kézenfekvő lehet párhuzamot vonni a magyar és a román események között, valójában a két helyzet igencsak különbözik egymástól. Magyarország esetében ugyanis – szerintük – több olyan törvényt is elfogadott az Országgyűlés, amelyek uniós jogszabályokat sértettek, így ezek miatt kötelezettségszegési eljárásokat is lehetett indítani Magyarország ellen. Románia esetében ugyanakkor erről nincs szó. A román kormány és a parlament olyan döntéseket hozott viszonylag rövid idő alatt, amelyek a demokratikus intézményeket és a román alkotmányosságot érintik.

Forrásaink szerint – ahogyan a magyar ügyben – Románia esetében is kifejezte az aggodalmát az Európai Bizottság emiatt, ezen felül viszont aligha tehet többet. Ezek az ügyek ugyanis sokkal inkább az Európa Tanácsra, és annak alkotmányjogi tanácsadó testületére, a Velencei Bizottságra tartoznak. „A Velencei Bizottság munkájába viszont korábban sem szóltunk bele, és most sem tesszük ezt” – mondta a BruxInfónak egy illetékes.

Ugyancsak különbség a két ország helyzete között, hogy míg Magyarország éppen a nemzetközi pénzügyi segítségkéréssel egyidőben akasztott bajuszt a támogatásról részben döntő Európai Bizottsággal, addig Romániában nincs ilyen kényszer. A Bizottság tehát könnyen összekapcsolhatta a magyar demokratikus helyzetet a készenléti hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdésével, és ez ügyben volt az EU-nak, vagy legalábbis egyes uniós biztosoknak mozgástere a politikai nyomásgyakorlásra.

„Az emberek szeretik az összehasonlításokat. Magyarországot a tíz évvel ezelőtti ausztriai eseményekkel hasonlították össze, Romániát pedig most Magyarországgal, ez természetes” – mondta egy forrás a BruxInfo kérdésére. Hasonlóan vélekedett azzal összefüggésben is, hogy felvetődhet-e a magyar és a román ügy uniós kezelését elemezve a kettős mérce kérdése. Szerinte „ezt a vádat mindig megkapja a Bizottság”, pedig szerinte nincs erről szó. A Bizottság minden esetben az EU alapszerződéseinek keretein belül tesz meg mindent – mondta a brüsszeli forrás. Rámutatott ugyanakkor, hogy a Bizottság tapasztalatai is folyamatosan bővülnek, és a nemzetközi helyzet is változhat.

Mindezzel együtt a BruxInfónak nyilatkozó tisztviselők nem úgy tekintenek a magyar és a román ügyre, mint valami új, közép-európai tendenciára, amelyre oda kell figyelni. „Nézze meg Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, vagy Ausztriát. Mindenhol lehetnek problémák, de aligha lehetne bármilyen párhuzamot is vonni közöttük” – tette hozzá.

Románia kapcsán az Európai Bizottság eszköztára jóval szegényebb, mint Magyarország esetén volt. Lehet viszont az EU-nak egy szuperfegyvere, amely adott esetben hatékonyabbnak is bizonyulhat, mint a kötelezettségszegési eljárás, vagy a hiteltárgyalások megkezdésének halogatása.

Kézenfekvő lehet az éppen küszöbön álló CVM-jelentést felhasználni az aggályok ismételt, adott esetben erősebb kifejezésére, és a jelek szerint ez minden bizonnyal így is lesz. Románia Bulgáriával együtt speciális uniós igazságügyi ellenőrzési rendszer (CVM) alatt van 2007. január 1-i EU-csatlakozása óta. Ennek keretében az Európai Bizottság minden évben értékeli, hogy a két ország igazságszolgáltatási rendszere, korrupció és szervezett bűnözés elleni mechanizmusai megfelelnek-e az uniós előírásoknak. Az eredeti tervek szerint a CVM-mechanizmus meg fog szűnni, amint a két tagország teljesíti az abban lefektetett előírásokat.

Bár a CVM megléte nem jelent közvetett hátrányt Bukarestnek és Szófiának, de a nem 100%-osnak ítélt erőfeszítések állandó hivatkozási alapként jelennek meg a két ország schengeni csatlakozásával szemben. Tavaly tavasz óta Hollandia egyedüliként blokkolja a két állam csatlakozását a határellenőrzés nélküli övezethez. A hágai kormány legutóbbi közlése szerint, ha a július 18-ra várt szokásos bizottsági CVM-jelentés pozitív lesz Románia és Bulgária számára, úgy a szeptemberi belügyi tanácsülésen Hollandia is áldását fogja adni a Schengen-térség bővítésére.

Az Európai Bizottság elnöke és az igazságügyi biztos ugyanakkor az elmúlt napokban többször jelezte: a közelmúltbéli román intézkedéseknek biztosan nyomuk lesz a jövő szerdán bemutatandó CVM-jelentésben. Ehhez kapcsolódik Viviane Reding szerdai nyilatkozata is, aki az ügy kapcsán azt mondta, „nem zárom ki, hogy nőni fog a nyomás az Európai Bizottságra annak kapcsán, hogy folytassa az évek óta tartó ellenőrzési eljárást”. Az EU-biztos hozzátette, a tagállamok is levonhatnak bizonyos következtetéseket a Schengen-bővítéssel összefüggésben.

Ezek alapján viszont a román kormány közelmúltbéli intézkedései nemcsak a román, hanem a bolgár schengeni csatlakozást is elodázhatják, tekintve, hogy egyrészt a két ország egyes hírek szerint a CVM eltörlésére készült jövő szerdán, másrészt pedig, hogy Romániát és Bulgáriát deklaráltan csomagban kezeli az EU, az egyik schengeni előrelépése nélkül tehát nehezen képzelhető el a másik csatlakozása.

A BruxInfónak nyilatkozó tisztviselők szerint az Európai Unió intézményei sokat tanultak a magyar esetből. Ezt bizonyítja az is, hogy az első aggályos intézkedések bevezetése után a Bizottság elnöke relatíve gyorsan Brüsszelbe „rendelte” a román kormányfőt. Ugyancsak eltérés figyelhető meg az Európai Tanács elnökének mostani, illetve a magyar ügy előtti szavaiból. Herman Van Rompuy ugyanis szerda délután kérdésre válaszolva hangsúlyozta, „nemcsak a jogszabályok betűjét, hanem azok szellemiségét is tiszteletben kell tartani”.