Bulgária hasonló problémákkal küzd, mint Magyarország

Nem irigylésre méltó a bolgár lakosság helyzete 2012-ben, a növekvő munkanélküliség és a változatlanul alacsony reáljövedelmek nagy nehézségek elé állítják az Európai Unió legszegényebb országának polgárait. A parlamenti pártoknak sürgősen el kell indítaniuk a gazdaság növekedését, ugyanis akár gazdasági recesszióba is eshet az egykoron figyelemreméltó növekedést produkáló balkáni ország.

Magas munkanélküliség

Stagnál a bolgár gazdaság és a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) érzékelheti, hogy a bolgár lakosság elégedetlen az életkörülményekkel. Az ország két komoly belgazdasági problémával küzd – a magas munkanélküliség és a fizetések rendkívül alacsony szintje nagyban hozzájárul ahhoz az általánosan elfogadott összképhez, hogy Bulgária a szigorú költségvetési politika ellenére is az Európai Unió legszegényebb tagállama. A Foglalkoztatottsági Ügynökség és a Nemzeti Statisztikai Intézet (NSI) adatai egyértelműen azt mutatják, hogy 2011 júliusa óta folyamatosan nő a munkanélküliek aránya Bulgáriában és ez a negatív tendencia 2012-ben is tovább folytatódik. Az idén januárban mért 11,1 százalékos munkanélküliségi szint február végére már elérte a 11,5 százalékot.Az NSI 2011 végén publikált adatai alapján a bolgár gazdaság stagnálásából eredő megnövekedett munkanélküliség legjobban a 15 és 24 év közötti munkakereső fiatalokat sújtja, a munkanélküliség szintje itt elérte a 28,9 százalékot. Természetesen ezek a számok a munkaügyi irodáknál regisztrált személyeket reprezentálják, a valós munkanélküliség ennél magasabb. Az állami és a Eurostat adatai szintén eltérnek egymástól – az európai statisztikai rendszer szerint az említett mutató már januárban elérte a 11,5 százalékos szintet.

A szakértők véleményei borúlátóak a jövőt illetően – Sharon Burrow a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Konföderációjának főtitkára szerint a 2012-es esztendő végére a munkanélküliség tényleges szintje Bulgáriában elérheti a 90-es években regisztrált 19 százalékos szintet. Burrow hivatalos útja során találkozott az országgyűlés elnökével, Cecka Cácsevaval, akivel közösen elemezték a munkanélküliek helyzetét. Burrow szerint diplomás fiatalok sokasága nem tud munkahelyet találni, ugyanakkor műszaki végzettségű szakemberekből égető hiány van bizonyos szektorokban. „Szociális bomba a fiatalok helyzete” – nyilatkozta a szakember a „Munka és foglalkoztatottság – párbeszéd a bolgár gazdaság növekedéséről” című konferencián.  Problémát jelent nemcsak a munkanélküliek megnövekedett száma, hanem a foglalkoztatottak számának a csökkenése is – Vaszil Velev, a Bolgár Ipari Tőke Egyesületének (AIKB) az elnöke elmondta, hogy az utóbbi 3,5 évben 15,5 százalékkal, azaz nagyjából 400 ezerrel csökkent a munkahelyek száma a balkáni országban.

A bolgár parlamentben is komoly viták folytak a munkanélküliség csökkentése érdekében, Irena Szokolova (GERB) képviselő szerint a legnagyobb problémát a felsőoktatási végzettséggel nem rendelkező fiatalok jelentik, ugyanis a munkakereső fiatalok között arányuk eléri a 90 százalékot. A legnagyobb ellenzéki erő, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) három törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a parlamentben, amellyel stimulálnák a fiatalok elhelyezkedését. irányozna elő a fiatalok foglalkoztatására, valamint további 90 millió levát szakmai gyakorlatok finanszírozására.

Alacsony jövedelemszint

A másik kardinális probléma Bulgáriában a nem csak európai, de világviszonylatban is nagyon alacsony reáljövedelmi szint. A bolgár fővárosban megrendezett nemzetközi vitafórumon az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) gazdasági tanácsadója, Robert Kyloh szerint már Kína falusi vidékein is magasabbak a reáljövedelmek, mint Bulgáriában. A szakember szerint a bolgár minimálbérből lehetetlen megélni és a közép-európai tendenciáktól is jelentősen elmarad az állami béremelési program mutatója. Korábbi elemzéseinkben részletesen foglalkoztunk a bolgár jövedelmek irreálisan alacsony szintjének történelmi indokaival – a bolgár jövedelmek jelenlegi alacsony szintje alapvetően a múlt század 90-es éveinek elhibázott gazdaságpolitikájának tudható be. A Balczerowicz-féle sokkhatás elmaradása és az 1996-1997-es államcsőd közeli helyzet is jelentősen befolyásolta azt az jelenséget, hogy a bolgár bérek növekedése nagyon alacsony szintről indult meg az ezredfordulón.

A NSI 2011-es adati szerint az átlagos bruttó havi fizetés Bulgáriában magyar fizetőeszközre átszámítva alig haladta meg a 105 ezer forintot. növekedett, ugyanakkor az 1999-es 67 levás szintet, aligha lehetne európai színvonalúnak tekinteni.

A régió többi országának adataihoz képest szintén eltérő jelenség, hogy az állami szektorban dolgozók nagy része magasabb fizetésben részesül, mint a magánszektorban dolgozók. A Bulgáriai Független Szindikátusok Konföderációjának elnöke, Plamen Konsztantinov szerint egy másik probléma is visszavezethető az alacsonybérszintre, a szürkegazdaság 35-40 százaléka szintén a be nem jelentett, avagy minimálbéren regisztrált kategóriában található, de a valóságban magasabb jövedelemforrásban részesülő munkavállalóknak minősülnek.

A lakosság véleménye az életkörülményekről elkeserítő, a Pragmatika ügynökség februári, nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 47,7 százaléka szerint a 2008-as gazdasági válság óta jövedelmének szintje nem változott, 41,2 százaléka szerint csökkent és csak 9,2 százaléka szerint növekedett. A megkérdezettek többsége szerint kiadásaik gyarapodtak, kevesebb pénz jutott megtakarításra és jobban megválogatták a vásárolandó termékeket. Ez a tendencia leggyakrabban minőségi romlással párosul, a vásárlók olcsóbb, de rosszabb minőségű termékeket kénytelenek vásárolni. A negatív gazdasági folyamatoknak politikai vetülete is van, februárban nagyméretű botránysorozat bolygatta fel a bolgár lakosság kedélyeit, számos magas beosztású kormánypárti bürokrata az átlagbér többtízszeresét meghaladó bónuszokat vett fel.

Egy régió, közös problémák

Az ország gazdasága továbbra sem tudja kiheverni a 2008-as gazdasági világválság és az európai pénzügyi nehézségek hatását. A 2011-es reál-GDP növekedés előrejelzését a bolgár pénzügyminisztérium az elmúlt év során többször átírta és a decemberi 1,9 százalékos jóslattól is elmaradt – a Eurostat előrejelzései szerint a tavalyi 1,7 százalékos gazdasági növekedésnél idén valamivel gyengébb, 1,4 százalékos növekedéssel kell számolnia Szófiának.A bolgár gazdaság növekedését a külkereskedelem fejlesztésével lehetne felgyorsítani, az ország import-export szaldója továbbra is negatív, ugyanakkor a 2011-es évben mind a két indikátor jelentősen növekedett.

Érdekesség megvizsgálni a Magyarország és Bulgária közötti kereskedelmi mérleg változását 2010 és 2011 között. A Bulgáriába irányuló magyar export 2011-ben 18,3 százalékkal (1 267.3 millió leva), az import pedig 31,9 százalékkal növekedett (469,4 millió leva), így Magyarország Bulgária tíz legfontosabb kereskedőpartnere között van, ugyanakkor sokkal szorosabbra lehetne fűzni a két ország kapcsolatait. Mint a Kitekintő „A Balkán 2011-ben” elemzésében is érintettük, a két ország együttműködése a mezőgazdaság, a borászat, a könnyű- és gépipar területein gyermekcipőben jár. Itt az idő felismerni, hogy a két ország (bár alapvetően eltérő okok miatt) nagyon hasonló, nehéz gazdasági helyzetben van és a közös szándékon alapuló együttműködés (gazdasági és politikai szinten) mindkét fél számára komoly hasznot hozhatna.