Horvátország és Szlovénia az atomenergia mellett

Kisebb törés mutatkozik az Európai Unióban annak tekintetében, hogy az atomenergiát a továbbiakban is használni kellene az energiamixben vagy teljes egészében ki kellene vezetni. Míg Németország éppen múlt hétvégén állította le utolsó három atomerőművét, Szlovénia azt szeretné elérni, hogy a stratégiai tiszta technológiák közé a nukleáris energia is bekerüljön. 

Robert Golob szlovén kormányfővel tárgyalt csütörtökön Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztos, és Golob közlése szerint egyetértettek abban, hogy az atomenergia a zöld átmenet része. Golob a nyugat-szlovéniai Vipava közelében lévő Zemono kastélyban fogadta az Európai Bizottság illetékesét.

A találkozót követő sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az atomenergiát uniós forrásokból kellene finanszírozni.

„Ez az egyetlen módja annak, hogy Európa az elkövetkező 10-15 évben elegendő energiát biztosítson a szükségleteihez” – fogalmazott a kormányfő a szlovén közszolgálati televízió tudósítása szerint. Breton is rámutatott az atomenergia szerepére a zöld átmenetben, kiemelve, hogy ennek előállítása során nem bocsátanak ki szén-dioxidot, valamint kiemelte az innováció szerepét is a területen.

Golob elmondta: a találkozón nem csak az EU-tagállamok együttműködésére összpontosítottak a hagyományos atomreaktorok új blokkjainak építésében, hanem arra is, hogy miként lehetne szövetséget létrehozni az olyan új technológiák kutatásában, mint például a kis atomreaktorok.

Breton ismertette Golobbal, valamint Marjan Sarec védelmi és Matjaz Han gazdasági miniszterrel a nettó zéró kibocsátású technológiákról szóló jogszabálytervezetet, amellyel az Európai Bizottság a szóban forgó technológiát szeretné ösztönözni az EU-ban.

A javaslat két csoportba sorolja a tiszta technológiákat:

• az elsőbe az összes nettó zéró kibocsátású technológia tartozik, beleértve a fejlett nukleáris technológiát is
• a másodikba pedig nyolc stratégiai tiszta technológiát sorol, melyek a helyszín kiválasztása szempontjából prioritást élveznének.

Golob jelezte: Szlovénia több más uniós országokkal együtt azt szeretné, ha a stratégiai csoportba a nukleáris technológia is bekerülne, amire szerinte még van lehetőség.

Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban nemrég kapott környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra (GWh) áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi.

Három héttel ezelőtti találkozóján a két ország kormányfője megerősítette, hogy érdekeltek a közös tulajdonban lévő atomerőmű egy új blokkjának megépítésében is. Golob azonban hozzátette, hogy ehhez fontos lesz látni, sikerül-e az EU-nak az atomenergiát alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrássá minősítenie, és így jogosulttá válik-e az atomenergia uniós forrásokra.

Németország az ellenpólus

Németország nem használ többé atomenergiát országos energiahálózatában. A még üzemben lévő atomerőművek leállítása múlt hétvégén, szombat este történt meg. Három erőmű, az Isar-2, a Neckarwestheim-2 és az Emsland 2022-ben még a német energiaigények 6%-át fedezte.

Európa legnagyobb gazdasága most azzal a példátlan kihívással néz szembe, hogy nukleáris energia és orosz gázszállítások nélkül, illetve egyre inkább megújuló energiákra támaszkodva kell biztosítania teljes energiaellátását. A kétkedők szerint ugyanakkor az atomenergia kiiktatása a fosszilis energiahordozók használatának újbóli fokozását fogja eredményezni.

Forrás: MTI / Kitekintő