Megkezdődött Angela Merkel végjátéka

Kedden Berlinben megalakult az új német szövetségi parlament (Bundestag), és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.

A Merkel-kormány a Bundestag alakuló ülése után ügyvezetőként dolgozik, és az új kormány megalakulásáig marad hivatalban. A távozó kancellárnak 1990 óta először parlamenti mandátuma sincs, így a vendégeknek fenntartott karzatról figyelte a képviselők munkáját.

A közös kormányzásra készülő pártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – a tervek szerint november végéig fejezik be a koalíciós tárgyalásukat, és december második hetében választják meg a parlamentben kancellárnak a szociáldemokrata Olaf Scholzot.

A második világháború utáni 20. Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 736 tagja van – 27-tel több az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordnál -, így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Át is kellett építeni a székhely, a Reichstag üléstermét, hogy elférjenek.

A törvényben előírt 598 főnél az úgynevezett többletmandátumok és kiegyenlítő mandátumok rendszere miatt ciklusról ciklusra nagyobb létszám valamennyi párt szerint veszélyezteti a törvényalkotói munka és a kormány ellenőrzésének hatékonyságát, és vállalhatatlanul megdrágítja a testület működését. A gondok közé tartozik például, hogy nincs elég iroda a képviselők és stábjuk elhelyezéséhez.

Azonban a közjó szolgálata mellett a minél több mandátum megszerzésére is törekvő pártok még nem tudtak megegyezni a létszám korlátozásáról. Ezzel kapcsolatban a Bundestag távozó elnöke, Wolfgang Schäuble az alakuló ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet tovább halogatni a választójogi szabályozás reformját. Mint mondta, az előző ciklus keserű és elszomorító tapasztalata, hogy a Bundestag pártjai képtelenek voltak a reformra.

A hagyományok szerint a Bundestag elnökét a legnagyobb képviselőcsoport jelölheti, amely ezúttal a szeptemberi választás győztese, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), amely a német belpolitika iránt fokozottan érdeklődők körén kívül ismeretlen Bärbel Bas-t indította. Az előző ciklusban a képviselőcsoportjában az egyik helyettes frakcióvezetői tisztséget betöltő képviselőt politikai oldalakat átívelő támogatással tették meg elnöknek, a 724 leadott szavazatból 576-ot szerzett meg, azaz csaknem 80 százalékot. A közös kormányzásra készülő pártoknak együtt 416 mandátumuk van, ez 56,5 százalékot jelent.

Bas első beszédében kiemelte, hogy az összes képviselő elnökeként dolgozik majd és pártatlanul irányítja a testület munkáját. Aláhúzta, hogy az új Bundestag különösen fiatal és sokszínű, ami “jót tesz az országnak”. A parlament tagjai a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkeztek, és az eddiginél jobban betölthetik a választók és a választott tisztségviselők világa közti híd szerepét, hozzájárulva a politikával szembeni előítéletek, ellenérzések lebontásához és a bizalom erősítéséhez – mondta.

A 20. Bundestag tagjainak bő harmada, 279 fő az első szövetségi parlamenti képviselői ciklusát kezdi. A testület átlagéletkora 47,3 év, azaz csökkent az előző ciklusban regisztrált 49,4 évhez képest és közelít a német lakosság 44,5 éves átlagéletkorához. A legfiatalabb a Zöldek frakciója 42,4 évvel, míg a legidősebb a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) képviselőcsoportja 51 évvel.

A 736 képviselő között 480 férfi és 255 nő van. A nők száma az előző ciklushoz képest 37-tel emelkedett, a férfiak száma 11-gyel csökkent. A nők aránya így 34,7 százalékos, 4 százalékponttal emelkedett. A nők aránya a Zöldek frakciójában a legnagyobb (58,47 százalék) és az AfD frakciójában a legalacsonyabb (13,25 százalék).

Forrás: MTI

Friss hírek

Piaci körkép: fordult a kocka

A hétvégén enyhén csökkentek a koronavírus új variánsa miatti aggodalmak, ennek eredményeképpen pedig azok a részvények, amelyek pénteken komolyabb elmozdulásokat produkáltak valamelyik irányba, most az ellentétes oldalra kerültek.

Read More »

Különjárattal viszik haza a Dél-Afrikában rekedt román állampolgárokat

A román kormány a Tarom légitársaságtól bérelt különgépet indított útnak hétfő hajnalban Dél-Afrikába, hogy az ott rekedt román állampolgárokat hazaszállítsa, miután a legtöbb európai ország felfüggesztette a térségből érkező járatokat a koronavírus eddigieknél fertőzőképesebbnek tartott, omikronnak nevezett dél-afrikai változatának megjelenése miatt.

Read More »

Leave a Reply