Az uniós csúcs fő témái: klímasemlegesség, Fehéroroszország, oltások

Az Európai Unió tagállamainak vezetői megerősítették a klímavédelemmel összefüggő, nagyratörő közös céljaik melletti elkötelezettségüket, köztük azt, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinens legyen – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a tagállami csúcsvezetők kétnapos csúcstalálkozóját követően kedden.

Charles Michel a tagállami csúcsvezetők hétfőn este kezdődött, kétnapos találkozóját követően elmondta, a vezetők megállapodtak, hogy pontos iránymutatást fogalmaznak meg az Európai Bizottság számára a nyár folyamán a klímavédelemmel kapcsolatban bemutatni kívánt javaslataihoz. Azon uniós célkitűzéssel kapcsolatban, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása, az Európai Tanács elnöke kiemelte: a célkitűzés megvalósításának lehetőségeiről heves vita zajlott, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Európa megőrizheti vezető szerepét a klímavédelem területén.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a klímavédelem témakörét érintve arról beszélt, hogy az uniós bizottság kiterjesztené a szén-dioxid kibocsátási kereskedelem rendszerét a lakóépületekre és a közlekedésre is, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára.

A kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) az EU eddig csak az iparban alkalmazta, funkciójának kibővítése része lesz a bizottság által júniusban bemutatandó klímavédelmi csomagnak, amelyben a testület javaslatokat is közzétesz azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a tagállamokban 2030-ra az uniós célszámoknak megfelelő 55 százalékos szén-dioxid csökkenést elérni – jelentette ki.

Koronavírus

A csúcstalálkozó keddi munkanapjának másik témájával, a koronavírus-járvány okozta helyzettel kapcsolatban Michel azt hangoztatta, hogy az EU óvatosan ugyan, de optimista lehet az oltási kampányban elért eredményeknek köszönhetően, de óvatosságra intett a koronavírus változataival kapcsolatban. Elmondta, a tagállami vezetői kedden megállapodtak abban, hogy az év végéig 100 millió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adományoznak a legrászorultabb országoknak, és hangsúlyozták: további erőfeszítéseket kell tenni oltóanyaggyártás fokozására.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy még a héten több 300 millió, illetve júniusban több mint 400 millió koronavírus elleni vakcina érkezik az uniós tagállamokba.

“Jó úton haladunk azon célkitűzésünk elérésünk felé, hogy az uniós felnőtt lakosságának 70 százaléka a nyár végéig be legyen oltva” – fogalmazott.

Megemlítette, hogy a tagállami vezetők áttekintették a kiskorúak beoltásának lehetőségeit, és reményét fejezte ki, hogy a Pfizer/BionTech vállalatok a 12-15 éves korosztály számára kifejlesztett oltóanyagát hamarosan alkalmazásra ajánlja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).

A brüsszeli testület elnöke bejelentette, hogy az EU-n belüli utazást megkönnyítő oltási tanúsítvány infrastruktúrája június 1-jétől működésbe lép, a közös uniós oltási igazolvány pedig július elsejétől lesz érvényes.

Fehéroroszország

Az Európai Tanács tagjai a csúcstalálkozón újabb büntetőintézkedések meghozatalát sürgették Fehéroroszországgal szemben, és leszögezték: szankciókkal sújtanának fehérorosz vállalatokat és tisztségviselőket is válaszként arra, hogy az ország illetékes hatóságai vasárnap minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, és őrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót, valamint barátnőjét Sofia Sapegát.

  • Előzmények:

Felkérték a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO), hogy indítson vizsgálatot az ügyben, emellett sürgették a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsot, hogy fogadjon el intézkedéseket az EU légterének és repülőtereinek lezárására a fehérorosz légitársaságok által üzemeltetett járatok előtt.

Angela Merkel német kancellár a tanácskozás után példátlannak és elfogadhatatlannak nevezte a “sokakat veszélybe sodró” incidenst, és közölte: az uniós vezetők Prataszevics és Sapega azonnali szabadon bocsátására szólítottak fel. Hozzátette: egyelőre nem tisztázott, hogy Oroszországnak köze lenne az esethez, erről hamarosan megbeszélést kezdeményez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Oroszország, Brexit, Közel-kelet 

A vezetők tanácskozást folytattak Oroszországról is. Elítélték az EU tagállamai és más országokkal szemben kifejtett “jogtalan, provokatív és bomlasztó” orosz tevékenységeket. Emmanuel Macron francia elnök ezzel kapcsolatban kijelentette: az EU-nak alapjaiban kell átalakítania az Oroszországgal fenntartott kapcsolatát, “a szankciós politika elérte határait”. Az EU-nak már nem egyszerűen válaszolnia kell az orosz lépésekre, hanem rövid, közép- és hosszútávú stratégiát kell meghatároznia – tette hozzá.

Az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat illetően azt hangoztatták, hogy a felek közötti “gyümölcsöző” kapcsolathoz az elfogadott kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása szükséges. Az Európai Unió egységes a tekintetben, hogy a megállapodások be nem tartása jogi lépések meghozatalát vonja maga után a belső piac egysége és az EU érdekeinek védelme érdekében.

A külpolitikai témák között a közel-keleti helyzettel összefüggésben üdvözölték az Izrael és a Hamász iszlamista szervezet között létrejött tűzszünetet, és megismételték: az EU továbbra is elkötelezett a két államon (Izrael mellett a palesztin államon) alapuló megoldás mellett, és kész együttműködni a nemzetközi partnerekkel a politikai folyamat újraindítása érdekében.

Forrás: MTI

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »