Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői megerősítették a klímavédelemmel összefüggő, nagyratörő közös céljaik melletti elkötelezettségüket, köztük azt, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinens legyen – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a tagállami csúcsvezetők kétnapos csúcstalálkozóját követően kedden.
Charles Michel a tagállami csúcsvezetők hétfőn este kezdődött, kétnapos találkozóját követően elmondta, a vezetők megállapodtak, hogy pontos iránymutatást fogalmaznak meg az Európai Bizottság számára a nyár folyamán a klímavédelemmel kapcsolatban bemutatni kívánt javaslataihoz. Azon uniós célkitűzéssel kapcsolatban, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása, az Európai Tanács elnöke kiemelte: a célkitűzés megvalósításának lehetőségeiről heves vita zajlott, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Európa megőrizheti vezető szerepét a klímavédelem területén.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a klímavédelem témakörét érintve arról beszélt, hogy az uniós bizottság kiterjesztené a szén-dioxid kibocsátási kereskedelem rendszerét a lakóépületekre és a közlekedésre is, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára.
A kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) az EU eddig csak az iparban alkalmazta, funkciójának kibővítése része lesz a bizottság által júniusban bemutatandó klímavédelmi csomagnak, amelyben a testület javaslatokat is közzétesz azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a tagállamokban 2030-ra az uniós célszámoknak megfelelő 55 százalékos szén-dioxid csökkenést elérni – jelentette ki.
Koronavírus
A csúcstalálkozó keddi munkanapjának másik témájával, a koronavírus-járvány okozta helyzettel kapcsolatban Michel azt hangoztatta, hogy az EU óvatosan ugyan, de optimista lehet az oltási kampányban elért eredményeknek köszönhetően, de óvatosságra intett a koronavírus változataival kapcsolatban. Elmondta, a tagállami vezetői kedden megállapodtak abban, hogy az év végéig 100 millió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adományoznak a legrászorultabb országoknak, és hangsúlyozták: további erőfeszítéseket kell tenni oltóanyaggyártás fokozására.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy még a héten több 300 millió, illetve júniusban több mint 400 millió koronavírus elleni vakcina érkezik az uniós tagállamokba.
Megemlítette, hogy a tagállami vezetők áttekintették a kiskorúak beoltásának lehetőségeit, és reményét fejezte ki, hogy a Pfizer/BionTech vállalatok a 12-15 éves korosztály számára kifejlesztett oltóanyagát hamarosan alkalmazásra ajánlja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).
A brüsszeli testület elnöke bejelentette, hogy az EU-n belüli utazást megkönnyítő oltási tanúsítvány infrastruktúrája június 1-jétől működésbe lép, a közös uniós oltási igazolvány pedig július elsejétől lesz érvényes.
Fehéroroszország
Az Európai Tanács tagjai a csúcstalálkozón újabb büntetőintézkedések meghozatalát sürgették Fehéroroszországgal szemben, és leszögezték: szankciókkal sújtanának fehérorosz vállalatokat és tisztségviselőket is válaszként arra, hogy az ország illetékes hatóságai vasárnap minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, és őrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót, valamint barátnőjét Sofia Sapegát.
- Előzmények:
Felkérték a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO), hogy indítson vizsgálatot az ügyben, emellett sürgették a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsot, hogy fogadjon el intézkedéseket az EU légterének és repülőtereinek lezárására a fehérorosz légitársaságok által üzemeltetett járatok előtt.
Angela Merkel német kancellár a tanácskozás után példátlannak és elfogadhatatlannak nevezte a „sokakat veszélybe sodró” incidenst, és közölte: az uniós vezetők Prataszevics és Sapega azonnali szabadon bocsátására szólítottak fel. Hozzátette: egyelőre nem tisztázott, hogy Oroszországnak köze lenne az esethez, erről hamarosan megbeszélést kezdeményez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Oroszország, Brexit, Közel-kelet
A vezetők tanácskozást folytattak Oroszországról is. Elítélték az EU tagállamai és más országokkal szemben kifejtett „jogtalan, provokatív és bomlasztó” orosz tevékenységeket. Emmanuel Macron francia elnök ezzel kapcsolatban kijelentette: az EU-nak alapjaiban kell átalakítania az Oroszországgal fenntartott kapcsolatát, „a szankciós politika elérte határait”. Az EU-nak már nem egyszerűen válaszolnia kell az orosz lépésekre, hanem rövid, közép- és hosszútávú stratégiát kell meghatároznia – tette hozzá.
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat illetően azt hangoztatták, hogy a felek közötti „gyümölcsöző” kapcsolathoz az elfogadott kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása szükséges. Az Európai Unió egységes a tekintetben, hogy a megállapodások be nem tartása jogi lépések meghozatalát vonja maga után a belső piac egysége és az EU érdekeinek védelme érdekében.
A külpolitikai témák között a közel-keleti helyzettel összefüggésben üdvözölték az Izrael és a Hamász iszlamista szervezet között létrejött tűzszünetet, és megismételték: az EU továbbra is elkötelezett a két államon (Izrael mellett a palesztin államon) alapuló megoldás mellett, és kész együttműködni a nemzetközi partnerekkel a politikai folyamat újraindítása érdekében.
Forrás: MTI
