Már hárommillió felett a Nagy-Britanniában maradó EU-állampolgárok száma

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint meghaladta a 3 milliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik letelepedett státusért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A magyarok közül eddig csaknem 80 ezren kértek tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt.

A jelenlegi brit szabályozás alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság múlt pénteki megszűnése után is maradhatnak az országban megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk.

A belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül december végéig 2 756 130 tette meg. A tárca közölte, hogy saját belső – a statisztikában egyelőre nem szereplő – nyilvántartása szerint a letelepedett státusért folyamodók száma azóta meghaladta a 3 milliót.

A brit kormány becslése alapján jelenleg 3,2 millió külföldi EU-állampolgár él Nagy-Britanniában, vagyis csaknem mindegyikük benyújtotta a tartós letelepedési engedélyre szóló kérvényét.

A december 31-i állapotot mutató hivatalos lista élén – ugyanúgy, ahogy az összes eddigi lista esetében – a lengyelek állnak 512 310 folyamodvánnyal, őket a románok követik 435 390 benyújtott kérvénnyel. A magyarok közül 79 430-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt év végéig.

A Nagy-Britanniában élő és a Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt.

A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint a hatóságok az eddig feldolgozott 2,5 millió kérelem csaknem mindegyikét kedvezően bírálták el, a folyamodványok közül mindössze hatot utasítottak el.

Az elbírált folyamodványok 58 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 41 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak. Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik eddig megszerzett jogosultságaik. A benyújtott folyamodványok 1 százalékát a kérelmezők visszavonták.

Priti Patel brit belügyminiszter a csütörtöki statisztikai ismertetéshez fűzött nyilatkozatában hatalmas sikernek nevezte a külföldi EU-állampolgárok letelepedett státusának megszerzésére kidolgozott programot, és örömének adott hangot amiatt, hogy a lehetőséggel már 3 milliónál többen éltek. Patel szerint ez a legnagyobb ilyen jellegű program Nagy-Britannia történetében, és ideje, hogy az Európai Unióban maradó 27 ország is hasonló programot honosítson meg.

Priti Patel nem részletezte, hogy ezek a programok kikre vonatkoznának, de az uniós országokban több mint másfél millió brit állampolgár él, és London már jelezte, hogy viszonossági alapon elvárja a fogadó országoktól az ott élő britek jogainak további biztosítását.

A brit EU-tagság múlt pénteki megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változnak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok, utána azonban az EU-országokból és az unión kívülről érkezőkre egységes szabályozás lép életbe.

Az Európai Bizottság elnöke mindazonáltal már jelezte, hogy ha London átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az Európai Unióval – ahogy ezt Boris Johnson miniszterelnök kormánya a héten hivatalosan is előterjesztette -, akkor nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer.