Viorica Dancila távozott a román PSD éléről

Viorica Dancila volt román miniszterelnök kedden lemondott a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségéről, miután elvesztette az elnökválasztást Klaus Iohannis jobboldali államfővel szemben.

Dancila – a PSD minden korábbi államfőjelöltjénél gyengébb teljesítményt nyújtva – alig feleannyi voksot kapott a második fordulóban, mint ellenfele. A politikus eredetileg azt javasolta a párt végrehajtó bizottságának, hogy csak jövő év februárjában rendezzék meg a PSD tisztújító kongresszusát, miután azonban társai a párt megújítását sürgették, és a párt alelnökeinek többsége lemondott, Dancila is kénytelen volt feladni tisztségét.

A párt vezetését ideiglenesen Marcel Ciolacu házelnök veszi át a rövidesen megtartandó tisztújító kongresszusig. Munkáját Paul Stanescu volt miniszterelnök-helyettes segíti – főtitkárként -, és az ideiglenes kollektív vezetésben annak az öt megyének a PSD-elnöke is részt vesz, amelyekben az elnökválasztás második fordulójában is a PSD jelöltje kapta a legtöbb szavazatot.

Bukarest, 2019. november 25.
Viorica Dancila volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata (PSD) párt jelöltje, miután vereséget szenvedett a román elnökválasztás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én.
MTI/EPA/Bogdan Cristel

A PSD – a legnagyobb szervezeti hálóval, legtöbb párttaggal és polgármesterrel rendelkező romániai párt – előbb-utóbb korábban is lecserélte elnökét, amikor az elvesztette az elnökválasztást, mindazonáltal máskor megvárták a hivatalos eredmények közzétételét.

A sorozat másfél évtizede, Adrian Nastaséval kezdődött, miután 2004-ben elvesztette az elnökválasztást Traian Basescuval szemben. Először a párt ügyvezető elnöke lett és házelnöki tisztséget kapott, de később – 2006-ban – a pártot átvevő Mircea Geoana minden tisztségétől megfosztotta.

Geoana azonban ugyanúgy járt: a 2009-es elveszített elnökválasztást követő pártkongresszuson a megyei vezetők elfordultak tőle és Victor Pontát juttatták az elnöki székbe. Ponta, aki a 2014-es elnökválasztáson maradt alul Klaus Iohannisszal szemben, megmaradt a bukaresti kormány élén és így még néhány hónapig a pártelnökséget is megőrizhette, de az ellene indult bűnvádi eljárás miatt 2015-ben már önként vonult vissza a PSD éléről.

A párt vezetését 2015-től három és fél évre a Pontát félreállító Liviu Dragnea vette át, de a 2016-os választási győzelem után priusza miatt nem követelhette magának a miniszterelnöki tisztséget, ezért kénytelen volt háttérből irányítható helyettesekre bízni a kormányzást. Ezek sorában a leghűségesebbnek az ismeretlenségből 2018 januárjában előlépett Viorica Dancila bizonyult, aki Románia miniszterelnökeként mindaddig Dragnea utasításai szerint járt el, amíg a pártelnököt idén májusban be nem börtönözték korrupcióért.

Dancila tehát alig öt hónapig vezette a PSD-t. Október elején a parlament megvonta a bizalmat kormányától, mivel azonban ő volt a PSD államfőjelöltje, párttársai csak a választások után fordultak ellene. Miután a keddi, éjszakába nyúló végrehajtó bizottsági ülésen lemondatták a pártelnöki tisztségről, Dancila visszatérhet a PSD nőszervezetének élére, amelynek kormányfői megbízatása előtt elnöke volt.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Beszállhat a német állam a Lufthansába

A német kormány tárgyalásban áll a Lufthansa légitársasággal, amely flottájának több mint 90%-át tartja kényszerűen a földön a koronavírus-járvány miatt. A lehetséges megoldások között szerepel egy több milliárd eurós állami segélycsomag, illetve a részesedésvásárlás is.

Read More »

Több ezer fős átmeneti kórházakkal készül Nagy-Britannia

A hétvégén megnyílik Londonban az a hatalmas, négyezer személyes átmeneti koronavírus-kórház, amelyet a főváros legnagyobb fedett rendezvényközpontjában, a kelet-londoni ExCel csarnokban alakítanak ki a hadsereg segítségével. Emellett két hasonló - csak koronavírusos pácienseket ellátó, több ezer személyes átmeneti kórház létesül Birminghamben és Manchesterben is.

Read More »

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás