A bakelitek meglepő felvirágzása

Friss felmérések azt mutatják, hogy az idei év végére a mára már őskövületnek hitt bakelitlemezek eladási mutatói túlszárnyalhatják a CD-kből származó bevételeket, azaz a digitális letöltések korában tér vissza a már-már kihaltnak hitt analóg hangzás.

„A bakelit még hosszú ideig piacvezető lesz” – Patricia Heimers, az Amerikai Hanglemezipari Társaság (RIAA) egykori szóvivője nyilatkozott így 1989-ben az AP-nek. A jóslatot akkoriban senki nem vette komolyan, mivel pár évvel később a CD-k jóval keresettebbek és kelendőbbek lettek, mint azok a bizonyos fényes fekete korongok. Az 1990-es évek végén a lemezek, mint hanghordozók pedig majdnem teljesen el is tűntek a boltok polcairól. 2005-ben mindössze 14 millió dollár értékű hanglemezt adtak el az Amerikai Egyesült Államokban.

Másfél évtizeddel később azonban egy öreg rockerhez hasonlóan a bakelit is feltámadni látszik hamvaiból. Az idei év első felében a hanglemezekből származó eladások elérték a 224 millió dollárt, az  év vége felé járva pedig szinte bizonyosan kijelenthető, hogy a bakelitek értékesítése elérheti az 500 millió dollárt, és így 1986 óta először ismét meghaladhatja a CD-k eladási mutatóit.

Ezeket az elképesztő adatokat látva is elmondható azonban, hogy a bakelit továbbra is csupán a 4%-át teszi ki a hanghordozó eszközök piacának. Szembeszökő, hogy a CD-k eladási aránya milyen gyorsuló ütemben csökken – míg a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején a CD-formátum szinte egyeduralkodó volt, ma már a streaming szolgáltatások, mint a Spotify és az Apple Music adják a zeneipar bevételeinek 62%-át és a hivatalosan letöltött mp3-ak eladásai (Beatport, Traxxsource, stb.) is meghaladják a CD-k forgalmát.

Egyes zenei formátumok éves bevétele és piaci részesedése az Egyesült Államokban, évtizedes távlatban, 1973-tól 2018-ig. Forrás: RIAA / The Economist

A bakelitek ismételt növekvő népszerűsége lehet egyfajta búcsúturné, vagy akár egy tartósabb piaci trend előjele is. Egy dolog azonban kétségtelen: ennek a fajta hanghordozónak van egy egyedi nosztalgikus mellékzöngéje is, amivel a konkurencia nem rendelkezik. A tavalyi évben a Beatles lemezeiből 300.000 példányt adtak el, David Bowie, a Fleetwood Mac, a Led Zeppelin, a Pink Floyd és a Queen albumai is 100.000-es eladásokat produkáltak.

A nosztalgián túl azonban van még egy fontos szempont: a bakelitrajongók minden kétséget kizáróan állítják, hogy a hanglemezek sokkal jobb minőségben, teltebb hangzással adják vissza a dalokat és így a zenei élmény is élvezetesebb. Az elmúlt pár évben a fiatal korosztály is egyre nyitottabbá vált a zenelejátszás ezen formátumára, 2016-ban például a brit bakelit vásárlók majdnem fele a 35 évnél fiatalabb korosztályból került ki, és csupán 18%-uk volt 45 és 54 év közötti.

Doug Putnam, egy harmincas kanadai lemezrajongó megvásárolta az egyébként gondokkal küszködő HMW brit zenei áruházláncot, ahol ma már boltonként 3000 – 7000 közötti vinyl albumot árulnak, szemben az elmúlt évekre jellemző 500 körüli számmal.

Florian Kaps, egy osztrák vállalkozó pedig létrehozta a Phonocut-ot, ami egy olyan eszköz, amely képes egyéni 10 hüvelykes hanganyagok rögzítésére, 10 – 15 percnyi zenével mindkét oldalán. A találmányt 2020 decemberében kezdik majd értékesíteni, 999 eurós tervezett áron.

Forrás: The Economist ; szemlézte: Pallos Judit