Atomalku: Irán nem hosszabbít az általa szabott határidőn

Irán nem hosszabbítja meg az 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt – jelentette be az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője, Behrúz Kamalvandi szerdán.

Haszan Róháni iráni elnök május 8-án jelentette be, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország – azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország – 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntetőintézkedésektől, akkor elkezdi a magasabb fokon történő urándúsítást, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le.

“A határidő nem hosszabbítható meg, és a második szakaszt a terveknek megfelelően végrehajtjuk” – idézte a Tasnim iráni hírügynökség Kamalvandit.

Az első szakaszban, amely május 8-án kezdődött, az iszlám köztársaság felfüggesztette a dúsított urán és a nehézvíz eladását külföldi országoknak. Az atomalku azért teszi lehetővé ezt, hogy Irán a rögzített határérték alá csökkenthesse tartalékait. Teherán aztán hétfőn bejelentette, hogy alacsonyan dúsított uránkészlete tíz napon belül meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a nukleáris megállapodás megenged neki.

Haszan Róháni szerdán az állami tévében sugárzott beszédében leszögezte, hogy a nukleáris megállapodásban vállalt egyes kötelezettségek be nem tartása a “minimum” intézkedés, amelyet Teherán hozhat egy évvel az után, hogy az Egyesült Államok kivonta magát az egyezmény hatálya alól. Róháni leszögezte, hogy országa – nyomásgyakorlásnak kitéve – nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal.

Biskek, 2019. június 14.
Haszan Róháni iráni elnök a Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott kétoldalú tárgyalásukon a Kínát, Indiát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Pakisztánt, Oroszországot, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt tömörítő Sanghaji Együttmûködési Szervezet csúcstalálkozóján Biskekben 2019. június 14-én.
MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin

Az elmúlt időszak történései – köztük az Ománi-öbölben tartályhajók ellen elkövetett támadások – fokozták a feszültséget Irán és az Egyesült Államok között. Washington az iszlám köztársaságot tette felelőssé az incidensért, de Teherán tagadta, hogy köze lenne ahhoz. Az amerikai védelmi minisztérium az iráni fenyegetésre hivatkozva hétfőn jelezte, hogy további ezer katonát vezényel a Közel-Keletre.

A puskaporos hangulat ellenére Ali Samháni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára az IRNA állami hírügynökségnek szerdán azt mondta, hogy nem lesz katonai összetűzés az iszlám köztársaság és az Egyesült Államok között.

“Nincs okunk háborúzni” – fogalmazott Samháni, rámutatva, hogy a vádaskodás a nyomásgyakorlás eszköztárának részévé és széles körben elterjedt gyakorlattá vált az amerikai tisztségviselők körében.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters/APA

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás