Csak a felvirágzás hatástalaníthatja a nigériai időzített bombát

Az első ciklusában Muhammadu Buhari nigériai elnök túlságosan keveset tett. A másodikban merésznek kell lennie, hogy elkerülje a katasztrófát.

Az emberiség egyik leginkább reménykeltő fejleménye az elmúlt évtizedekben a mélyszegénységben élők számának drámai csökkenése volt: 2000-ben mintegy 1,4 milliárd ember élt a globális szegénységi küszöbön vagy az alatt, azaz napi 1,90 dollárból. Ma ez a szám körülbelül 600 millióra tehető.

Ez a figyelemre méltó változás elsősorban a kínai és indiai növekedésnek köszönhető. Szubszaharai Afrika nagy része – különösen Nigéria – sajnos nem osztozott a sikerben. Egy évtizeddel ezelőtt Nigériában sokkal kevesebb ember élt mélyszegénységben, mint Kínában vagy Indiában. A World Data Lab által összegyűjtött adatok szerint ezzel szemben ma már a két ázsiai országban összesen nincs annyi szegénységi küszöb alatt élő, mint Nigériában: a szám ugyanis több, mint 90 millióra rúg.

Az ENSZ előrejelzése szerint Nigéria fiatal és gyorsan növekvő népessége 2050-re megduplázódik, ezáltal pedig a világ harmadik legnagyobb populációjával rendelkező országává válik. Még ha azt is feltételezzük, hogy a mélyszegénységben élő nigériai népesség aránya nem fog olyan gyorsan emelkedni, mint az elmúlt évek során, a belátható jövőn belül akkor is rendkívül magas marad.

Nigéria sikere vagy bukása a mélyszegénység elleni küzdelemben – részben hatalmas népessége miatt, részben a szomszédai felett gyakorolt jelentős befolyása miatt – döntő jelentőségű lesz Afrika többi része számára is. A Muhammadu Buhari nemrég újraválasztott elnök által vezetett kormányra így komoly felelősség hárul. A kérdés csak az, hogy az elnök, akit sokan a “Baba Go Slow” gúnynévvel illetnek, képes lesz-e “felnőni” a feladathoz. Buhari elmúlt négy évben felmutatott teljesítménye ugyanis elég siralmasnak mondható:

• a gazdasági növekedés az olajár 2014-es összeomlása óta sem állt helyre (továbbra is az olaj Nigéria legfőbb exportcikke és az állami bevételek elsődleges forrása);
• az egy főre jutó bruttó hazai termék most kevesebb, mint Buhari hivatalba lépésekor volt;
• a munkanélküliség több mint háromszorosára nőtt;
• a mezőgazdaság, valamint a gazdaság más, nem olajipari ágazatainak megerősítésére tett erőfeszítések kudarcot vallottak;
• továbbá a közvetlen külföldi befektetések 2010 óta több, mint a felével csökkentek.

És a gondok itt nem érnek véget. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistái és a velük szövetséges, nigériai Boko Haram iszlamista csoport szélsőségesei továbbra is komoly fenyegetést jelentenek, az olajban gazdag Niger deltájában folytatódik az erőszak, illetve az éghajlatváltozás miatti környezeti nyomás felszították a pásztorok és a gazdák közti összetűzéseket. Mindent egybevetve: több mint 2 millió nigériai kényszerült lakhelye elhagyására valamiféle konfliktus következtében. Emellett a HIV/AIDS-fertőzöttek száma itt a második legnagyobb a világon, valamint a tuberkulózis, a malária és más betegségek is óriási terhet rónak az országra. Közben a kormányzás továbbra is gyenge, a korrupció és a bűnözés pedig egyre csak burjánzik.

Mindezek ellenére Buharinak sikerült megőriznie a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettséggel szerzett hírnevét. Ugyanakkor ugyanekkora hangsúlyt kellene fektetnie a gazdaság fellendítésére is, amely nélkül igen kevés reménye lesz a konfliktusok és a radikalizmus leküzdésének. Ez viszont azt jelentené, hogy az elnöknek el kellene mozdulnia az 1980-as évek óta alkalmazott államközpontú gondolkodásmódtól. Például mindeddig határozottan ellenezte a Nigéria valuta, a naira leértékelését, mondván az elértéktelenedés “gyilkosság”, hiszen ez nagy hatással lenne az importált üzemanyag- és élelmiszerárakra.

Nigéria több hivatalos árfolyamot tart fenn a különböző tranzakciókra. Ez megakadályozza, hogy az árrendszer az erőforrásokat a legjobb felhasználási módjukhoz rendelje, és egyre mélyebbre rántja a kormányt, amely képtelen a problémából eredő rendellenességek és hiányosságok kezelésére. A hazai gyártás és a gazdálkodás előmozdítása érdekében Buhari korlátozta a kemény valutához való hozzáférést több mint 40 termékkategória, köztük a cement, a műtrágya és a textíliák importőrei számára. Az eredmény kiszámítható: több csempészet, több hiány, valamint virágzó feketepiac.

Hosszabb távon Nigériának lebegő árfolyamrendszer kialakítására kellene törekednie – mint ahogy azt a Nemzetközi Valutaalap, valamint Buhari legfőbb kihívója, az ellenzéki Atiku Abubakar is javasolta korábban. Rövid távon nagy előrelépés lenne az árfolyamok egységesítése és a kemény valutához való hozzáférés liberalizálása.

Egy nagyszabású gazdasági reform ráadásul közvetlen külföldi befektetéseket is vonzhat – ami égető szükségű lenne, különösen az infrastruktúrában. Nigéria elhanyagolt (és emiatt használaton kívüli) finomítói arra kényszerítik Afrika legnagyobb olajtermelőjét, hogy kőolajtermékeinek 90 százalékát importálja. Villamosenergia-termelő kapacitása egyhatoda Dél-Afrikáénak, holott népessége háromszorosa. Az áramhoz és a jó utakhoz való hozzáférés nagy segítséget jelentene a mezőgazdaság számára, amely a nigériai munkaerő mintegy kétharmadát foglalkoztatja. Hideg-tároló létesítmények és hatékony közlekedés hiányában például a nigériai paradicsomtermesztőknek már a betakarításkor el kell adniuk terményüket a kereskedőknek, amikor az árak rendkívül alacsonyak.

Lagos, 2019. március 13.
Romok alól kimentett gyermeket tesznek hordágyra, miután összeomlott egy háromemeletes iskola Lagosban 2019. március 13-án.
MTI/AP/Sunday Alamba

Az állami beruházások finanszírozásához a Buhari-adminisztrációnak fel kellene lendítenie a nem kőolajból származó bevételeket, mégpedig az adózási szabályok betartása és végrehajtása révén. Egyelőre nem lenne bölcs dolog az adósságokra támaszkodni, még akkor sem, ha az ország adósságrátája szerénynek tűnik (a GDP mintegy 25 százaléka).

A probléma az, hogy Nigéria viszonylag kevés bevételt gyűjt, így az adósságszolgálat a költségvetés nagy részét felemészti: már most a szövetségi bevételek 60 százalékát teszi ki, és ez az arány 2022-re várhatóan több mint 80 százalékra emelkedik – ez pedig egy olyan szint, amit a Nemzetközi Valutaalap “fenntarthatatlannak” nevez.

Buhari prioritásai érthetőek: a Boko Haram elleni küzdelem, a biztonság helyreállítása és a korrupció megfékezése elengedhetetlen ahhoz, hogy Nigéria kilátásai javuljanak. Ugyanakkor a gazdaság újjáélesztése sem kevésbé sürgető kérdés. Évente közel 2 millió nigériai lép be a munkaerőpiacra, miközben a munkanélküliség már most több, mint 20 százalék. Az ország, amely Afrika dinamója lehetne, ehelyett a kontinens legnagyobb demográfiai időzített bombája. “Baba Go Slow”-nak ezért fel kell ébrednie, mielőtt túl késő lenne.

Forrás: Bloomberg