2019 legnagyobb biztonsági fenyegetései

Az Egyesült Államok és Kína között folyó kereskedelmi háborúval, a legnagyobb orosz katonai jelenléttel Kelet-Európában a hidegháború óta, valamint az emberemlékezet óta leginkább kiszámíthatatlan amerikai vezetéssel 2019 büszkén pályázhat a „stratégiai meglepetések éve” címre.

Íme néhány kulcsfontosságú terület, amelyre érdemes lesz odafigyelni az elkövetkező 12 hónapban:

A „három nagy” újabb találkozója?

A részleges kormányzati leállás és az amerikai-mexikói határon építendő falról szóló vita közepette Donald Trump amerikai elnök egy decemberi Twitter-bejegyzésében megpendítette, hogy támogatná egy háromoldalú találkozó megszervezését Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökökkel. Trump utalt arra, hogy egy ilyen megbeszélés lehetőséget nyújthat a globális fegyverkezési verseny befejezésére. Ami azonban aggasztja Amerika szövetségeseit és sokakat a nemzetbiztonsági közösségben, az az, hogy egy ilyen találkozó olyan „alkut” eredményezhet, amely által az amerikai elnök világszerte beleegyezik az amerikai katonai visszavonulásba.

Az első igazi jele annak, hogy a Trump-Putyin-Hszi találkozó megvalósul-e, januárban mutatkozik meg, amikor is az USA és Kína megkezdik a két ország közötti kereskedelmi feszültség enyhítését célzó tárgyalásokat. A két elnök december 1-jén a G20-as országcsoport Buenos Airesben tartott csúcsértekezletén személyes megbeszélést folytatott, és akkor abban állapodtak meg, hogy átmeneti időre felfüggesztik a büntetővámokat, így adva lehetőséget a további tárgyalásokra. A vita rendezésében tett tényleges előrelépésről azonban azóta sincsenek információk. Az idő pedig vészesen fogy, és ha a kettejük közt fennálló problémákat továbbra sem oldják meg, egy háromoldalú megbeszélés is csak álom marad.

Európa – és legfőképp Ukrajna

Az európai államokat különösen megdöbbentette James Mattis amerikai védelmi miniszter lemondása, és most amiatt aggódnak Trump még erőszakosabban fogja követelni, hogy Európa növelje a védelmi kiadásokat. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy az Egyesült Államok erői továbbra is erőteljesen részt vegyenek a NATO gyakorlatokban.

Európa számos politikai válsága ezzel szemben továbbra is probléma lesz:

• Ha Nagy-Britannia el akarja kerülni a kaotikus, megállapodás nélküli Brexitet, ezt csak most, egy utolsó pillanatban kötött megállapodással teheti meg. Ennek megvalósulása azonban továbbra is rejtély.
• Emmanuel Macron francia elnök lehet, hogy némileg „tompította” a decemberi „sárgamellényes” tiltakozások hullámát a tüntetők néhány igényének kielégítésével, de valószínűleg újabb konfrontációkkal és egy egyre dühösebb lakossággal kell szembenéznie idén.
• A májusi európai parlamenti választásokon valószínűleg a jobboldali populista pártok teret nyernek.
• Mindemellett a német politika változékony marad Angela Merkel kancellár távozását megelőzően, csakúgy, mint Olaszország helyzete, amelyet ma már az euróövezet legsebezhetőbb országának tartanak.

A legnagyobb veszélyforrás azonban továbbra is az orosz-ukrán konfliktus lesz. Miután Oroszország újabban hatvan kilométer hosszú határkerítést épített az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten az ukrán határ mentén, néhányan mostanában azt gyanítják, hogy Moszkva megpróbálhat uralma alá hajtani egy újabb területet, talán a mariupoli kikötő környékén. Függetlenül attól, hogy ez bekövetkezik-e vagy sem, a NATO és az orosz erők növekvő jelenléte a Fekete-tengeren szintén elkerülhetetlennek látszik, miközben Ukrajnában március végén választásokat tartanak.

A Dél-kínai-tenger

Bár Kína Nyugattal szembeni konfrontációinak nagy része a kereskedelmi feszültségekben és az ehhez kapcsolódó ügyekben – például a Huawei kínai távközlési óriásvállalat globális pénzügyi igazgatójának kanadai letartóztatásában – keresendő, Peking ambíciói mégis leginkább a Dél-kínai-tengeren figyelhetők meg.

Kína minden bizonnyal továbbra is katonai bázisokat épít majd a régióban, míg az amerikai és a szövetséges hadihajók és harci gépek egyre agresszívebben ellenőrzik a térség vitatott területeit. A két nagyhatalom között hidegháborús helyzet alakulhat ki, amelyben egy félreértés vagy egy rossz helyzetértékelés akár fegyveres konfliktushoz is vezethet.

A másik potenciális konfliktusforrás természetesen Tajvan. Trump ugyanis jóváhagyta, hogy országa fegyvereket adjon el a Kína által magáénak vallott szigetnek, és megpendítette, hogy egy vagy több repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe – ez pedig olyan lépés lenne, amire 1990 óta nem volt példa.

Jemen és Szíria

Az elkövetkező év mindkét közel-keleti konfliktus szempontjából kritikus lesz, különösen Trump azon döntése miatt, hogy kivonja az amerikai csapatokat Szíriából, valamint beszünteti a szaúdi koalíció gépeinek üzemanyaggal való ellátását.

Szíriában az amerikai csapatkivonásokat valószínűleg a török és szíriai katonai akciók drámai növekedése, valamint egy jelentős, kurd erők ellen indított offenzíva fogja követni.

Jemenben pedig Szaúd-Arábián múlik a kimenetel: el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni a nyugati támogatású békefolyamatban, amelynek célja egy olyan háború megállítása, amely mára milliókat fenyeget éhínséggel.

Észak-Korea

A 2018-as váratlan diplomáciai áttörései után az elkövetkező év sokkal nagyobb kihívást jelenthet az észak-koreai ügyekben. A helyzet jelenleg úgy fest, hogy elakadt a párbeszéd Washington és Phenjan között. Észak-Korea a szingapúri csúcs óta ugyanis az ellene kivetett szankciók feloldását követeli – indoklása szerint – nukleáris leszerelése folytatásához, miközben az USA további olyan gesztusokat követel az észak-koreai rezsimtől, amelyek tükrözik elköteleződését az atomfegyver-mentesítés iránt.

Sok függ attól is, hogy sikerül-e enyhíteni az Egyesült Államok és Kína között fennálló kereskedelmi feszültséget. Amennyiben ez megvalósul, a kínai nyomásgyakorlás fenntarthatja a törékeny békét a Koreai-félszigeten. Ha azonban az amerikai-kínai konfliktus ehelyett tovább szélesedik, és így nem lesz, aki megzabolázza Észak-Koreát – amely újra rakétatesztekbe kezdhet –, a helyzet amerikai katonai akciót és akár egy regionális háború kitörését vonhatja maga után.

Forrás: Reuters / Kitekintő