Folytatódik a populista erők feltörése Európában

Mindig is bonyolult volt a többpárti parlamenti rendszerek kormányainak megalakítása. Azonban most, hogy Európa eddigi stabil politikai pártjai gyengülnek és az új, jobboldali populista erők felemelkednek, ez szinte lehetetlenné vált. A patthelyzet pedig szintén csak utóbbiak malmára hajtja a vizet.

Svédország a legutóbbi példa az efféle politikai holtpontra. Egy hónappal a parlamenti választások után, amelyen a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) párt megszerezte a szavazatok 17,6 százalékát – ez 62 képviselői mandátumot jelent nekik a 349 fős törvényhozásban – az ország politikai vezetői még mindig küzdenek a kormányalakítás érdekében. A baloldali blokk, a svéd Zöld Párttal eddig koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese 144 mandátumot szerzett, eggyel többet, mint ellenfele, a Szövetségként ismert jobbközép koalíció. A fenti helyzetben egyik politikai erőnek sincs abszolút többsége a parlamentben.

Az SD vezetője, Jimmie Akesson a választás után bejelentette, hogy pártja a választások győztese. „Hatalmas befolyásra tettünk szert abban, hogy mi fog történni Svédországban az elkövetkező hetekben, hónapokban és években” – mondta párttársainak, és igaza is van. Nem sokkal később le is szögezte, hogy egyetlen olyan kormányt sem fognak támogatni, amely nem biztosít jogot nekik a politikai élet befolyásolására.

Andreas Norlén konzervatív házelnök tárgyalásokat kezdett a pártvezetőkkel, hogy felmérje, melyik jelöltnek van a legnagyobb esélye a kormányalakításra és a parlament támogatásának elnyerésére, és meg is bízta ezzel az ellenzéki jobbközép koalíciót vezető Ulf Kristerssont, miután Stefan Löfven  ügyvivő miniszterelnök szeptember végén elveszítette a választásokat követő bizalmi szavazást. Kristersson azonban máris visszadobta a labdát, lévén egykettőre kiderült, hogy nem tud kormányt alakítani.

Norlén második lehetőségként hétfőn Stefan Löfvent kérte fel a kormányalakításra, akinek két hete van egy kormányzóképes kabinetet felállítására, és akinek talán valamivel jobbak az esélyei. Löfven abban bízik, hogy sikerül elnyernie a jelenleg a Szövetséget alkotó jobbközép, illetve liberális képviselők bizalmát. A jobbközép pártszövetség vezetői ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy Kristerssont kívánják kormányfőnek.

Mind Löfven, mind Kristersson jelezte, hogy hajlandóak lennének elgondolkodni egy kétpárti kompromisszumon, amelyben egyikük informálisan támogatja a másik kisebbségi kormányát, azonban abban nincs egyetértés köztük, hogy melyikük vezeti majd a kormányt – nem is beszélve arról, hogy az ideológiai riválisok hogyan tudnának együttműködni a gyakorlatban. Ehhez hozzájön, hogy egyik nagy politikai erő sem hajlandó koalícióra lépni olyan párttal a kormányalakítás érdekében, amelyik támogatja a Svéd Demokratákat vagy akár tárgyalásokat kezd velük.

E kapcsán mindazonáltal Tobias Andersson, az SD ifjúsági szárnyának vezetője azt mondta, hogy csak idő kérdése, mielőtt Kristersson elfogadja a sorsát, mondván: „Ulf nagyon is tisztában van azzal, hogy az SD nélkül nem tud kormányt alakítani.” Ez nem feltétlenül üres beszéd, hiszen a jobbközép koalíció vezetője – aki saját állítása szerint mindent megtett a kormányalakítás érdekében – most mondhatja azt, hogy „megpróbáltuk, de nem sikerült, lássuk, mink van még”.

Ha Löfven is kudarcot vall, a házelnöknek még két lehetősége van, hogy kormányképes többség alakuljon a parlamentben, s ha ez nem sikerül, új választást kell tartani. Elemzők szerint mindazonáltal az új voksolás nem változtatna érdemben az erőviszonyokon. És tessék, máris kész a patthelyzet.

Svédország messze nincs egyedül

„Egész Európában, különböző többpártrendszerekben megfigyelhető, hogy a kormányalakítás rendre hosszabb és hosszabb időt vesz igénybe” – mondta Jakob-Moritz Eberl, a Bécsi Egyetem témában jártas kutatója. „Ez többek között a populista pártok térnyerésére vezethető vissza” – tette hozzá.

Csak hogy néhány példát említsünk, amely bizonyítja a fenti állítást:

Hollandia

Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártja a szavazatok 13,1 százalékát szerezte meg a 2017 márciusában tartott választáson. A sajtó akkor ezt úgy értelmezte, hogy „sikerült megállítani a populisták menetelését Európában”, a kormányalakítás azonban 225 napot vett igénybe, ez pedig a leghosszabb idő, ameddig ez valaha tartott Hollandiában.

Ráadásul csak négypárti koalíciót sikerült alakítani – a kabinetben a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a liberális D66 és a Keresztény Unió (CU) vesz részt –, amelyek jelentősen eltérő politikai nézetekkel rendelkeznek.

Németország

Bár a szavazatok 33 százalékával az Angela Merkel vezette CDU/CSU pártszövetség szerezte meg a legtöbb helyet a német parlamentben a tavaly szeptemberben tartott Bundestag-választáson, sokak már akkor amiatt aggódtak, hogy harmadik erőként debütált a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) 12,6 százalékkal. Igazuk is lett, hiszen közel félévi huzavona után tudott csak felállni az új kormány, a szociáldemokratákkal kiegészült nagykoalíció.

Frank-Walter Steinmeier német államfő a miniszterek kinevezési ünnepségén mondott beszédében rámutatott, hogy a Bundestag-választáson mindhárom kormánypárt veszített támogatottságából. Szerinte az elveszített bizalmat csak úgy tudják visszanyerni, ha változtatnak a kormányzás módján, ha odafigyelnek a mindennapi konfliktusokra. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy az új kormány olyan korszakban kezdi el a munkát, amelyben kívülről és belülről is támadások érik a Nyugat liberális demokráciáit. A liberális demokrácia „autoriter ellenmodelljei” erősödő magabiztossággal jelennek meg.

Olaszország

Az olasz kormányalakítás végeredménye az első alkalom, hogy az Európai Unióban két olyan populista erő került hatalomra, amelyek nyíltan bírálják a brüsszeli politikát. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga koalíciója közel három hónappal a választás után alakult meg.

Nem csak a jobboldali populista pártok járulnak hozzá a patthelyzetekhez

A politika számos európai országban egyre inkább töredezetté válik, mert egyre több párt kerül be a parlamentbe. Például Hollandiában a 150 fős törvényhozás immár 13 párt tagjaiból tevődik össze, Németországban pedig a Bundestagban képviselt pártok száma négyről hétre nőtt. És nem csak a jobboldali pártok húznak hasznot a hagyományos bal- és jobbközép pártok hanyatlásából: a zöldek, a szélsőbaloldali pártok és egyéb „felkapaszkodott” mozgalmak szintén szavazati jogot szereznek (a németeknél például a Zöldek párt az ország második számú politikai erejévé lépett elő).

Azonban mégis a szélsőjobboldal felemelkedése a legaggasztóbb, mert sok országban még mindig teljesen elutasítják a kormányalakítást ezekkel a politikai erőkkel. A német nagykoalíció pártjai nyilvánvalóan nem hunyhatnak szemet afölött, hogy az AfD 92 mandátumot tudhat magáénak a Bundestagban, lévén ez egyben azt is jelenti, hogy az országgyűlési képviselők jelentős részét automatikusan kizárják a vezetésből. Ez az a probléma, amellyel a Keresztényszociális Uniónak (CSU) is szembe kell néznie a vasárnapi bajorországi tartományi törvényhozási választások után: a párt elveszítette többségét, ezért koalíciós kormányzásra kényszerül, azonban már előre kizárta az AfD-vel való együttműködést.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Foreign Policy / Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás