Itt a dízelkorszak vége, Németország viszont nem áll készen

A német szövetségi közigazgatási bíróság keddi döntése miatt mostantól igencsak kockázatos dízelautót vásárolni vagy birtokolni Németországban. A vállalkozásoknak azonban nem volt elég idejük erre felkészülni.

A német szövetségi közigazgatási bíróság kedden kihirdetett döntése alapján ki lehet tiltani a korszerűtlenebb dízelmotorral működő járműveket a szennyezett levegőjű német városokból. Bár a következő koalíciós kormány ígéretet tett az ilyen tilalmak elkerülésére, a rendelet halálos csapást jelent a dízelmotorok számára Németországban – a döntés a 2011-ben hozott, atomerőművek leállításáról szóló határozattal vetekszik. Mostantól tehát a dízelautók vásárlása „szükségtelen bátorság”.

A bíróság két város, Stuttgart és Düsseldorf ügyében döntött, de az ítélet irányadó a többi 17 nagyvárosnak is, ahol a stuttgarti és düsseldorfi ügyet elindító Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédő civil szervezet a tiltás intézményének bevezetését sürgeti, arra hivatkozva, hogy a főleg a dízelmotorok üzemelése révén keletkező nitrogén-oxid-szennyezés meghaladja a levegőminőségi előírásokban rögzített határértéket. Nem meglepő módon Németország legnépesebb területei szerepelnek ezen a listán.

A következő német kormány megalakulásáról szóló koalíciós megállapodás kifejezetten azt állítja, hogy a dízeltilalmat el kell kerülni, és hogy a tisztább levegőt más eszközökkel kell elérni. Ilyen például az elektromos autók arányának növelése. Angela Merkel kancellár arra törekedett, hogy megnyugtassa a lakosságot a lipcsei döntés után, mondván: egyetlen „univerzális tilalom” sem jön Németországban, valamint a szövetségi kormány más, magas szintű légszennyezettségű államokkal és városokkal kíván beszélni egyéb intézkedésekről, amelyeket ki lehetne próbálni. Azonban ismervén Merkel híres diplomáciai érzékét, erre a kijelentésre nem lehet alapozni egy olyan nagy döntést, mint az autóvásárlás.

A német autópiacra vonatkozó adatokat gyűjtő DAT Csoport szerint 2017-ben az új autót vásárlók 23 százaléka, illetve a használt autót vásárlók 15 százaléka mondta, hogy a dízel körüli viták befolyásolták a vásárlási döntést; és ezeknek a vevőknek majdnem egyötöde azért lépett be az autópiacra, mert szabadulni akart a dízelüzemű járművétől. Ez valószínűleg bölcs döntés volt a részükről: a dízel maradványértékek – az értékcsökkenés utáni értékek– tavaly jelentősen csökkentek, míg a benzinüzemű autóké emelkedett.

Az emberek bizalmatlansága a dízelautókban: az eltérő motortípusú gépjárművek maradványértékei Németországban (hároméves autók, 15-20 ezer kilométerrel)
Forrás: DAT / Bloomberg

Ez a helyzet nemcsak a gépkocsivezetőknek okoz fejfájást, hanem a német autóipar egészének is. 2016-ban az újonnan regisztrált autók 45,8 százaléka volt dízeles Németországban – ez az utolsó olyan év, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak az európai autógyártók szakmai képviseletének (ACEA) adatai. Ez nem olyan magas, mint mondjuk az írországi 70 százalék, de mégis elég magas ahhoz, hogy drágává váljon a gyors csere, nem is beszélve a dühös autótulajdonosok arra vonatkozó igényeiről, hogy a gyártók alakítsák át autóikat, hogy azok megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak. A gyártók már politikai nyomás alatt állnak, hogy viseljék az ilyen felújítások esetleges költségeit.

A kereskedőknek is megvan a saját problémájuk. A DAT szerint napjainkban 102 napot vesz igénybe egy használt dízelautó értékesítése, míg ez egy benzines esetében 89 nap. A vezetési tilalmak sorozata egzisztenciális fenyegetést jelenthet az üzlet számára, tekintve, hogy hány régi dízelautó van a kereskedésekben.

Ezen kívül ott van még a logisztikai- és szállítóipar. Az ezeken a területeken tevékenykedő cégek közül nagyon sok függ a dízelmotorral működő teherautóktól, és ha kitiltják a belvárosokból ezeket a járműveket, az hosszan tartó káoszt eredményezhet. A vállalkozások éppen ezért már „fegyverkeznek”, mivel a kisebbek nem engedhetik meg maguknak a járművek cseréjét.

Merkel eddig több olyan határozott döntést hozott, amelyek messzemenő következményekkel jártak – vegyük például a fukusimai katasztrófa utáni nukleáris felszámolást vagy Németország megnyitását a menekültek számára 2015-ben. A dízel-döntés ugyanilyen félelmetes ugrás az ismeretlenbe, csak ezt épp Merkel nélkül és akarata ellenére hozták meg. Hatalmas munka lesz a dízelautók fokozatos kivonása, és csak reménykedni lehet abban, hogy a lehető legfájdalommentesebb lesz az érintettek számára.

Forrás: Bloomberg / MTI / Kitekintő